Az Egyesült Államok a II. világháború vége óta a legsúlyosabb és legnagyobb kihívást jelentő fenyegetésekkel néz szembe. Amerika rövid időn belül több hadszíntéren is háborúba keveredhet egyenrangú és majdnem egyenrangú ellenfelekkel, és veszíthet – állapította meg egy jelentés.
Az Egyesült Államok 2001 előtt túl későn ismerte fel a terrorizmus fenyegetését, és lassan értette meg Kína növekvő erejét és az Oroszország által jelentett új fenyegetést – állapította meg egy kongresszusi bizottság abban a jelentésben, amelyet a napokban hoztak nyilvánosságra Washingtonban.
Nincs felkészülve sem több párhuzamos konfliktusra, sem egy Kína elleni háborúra az Egyesült Államok hadserege
– rögzítették a 144 oldalas dokumentumban, szúrta ki a Makronóm blog. A jelentésben több háborús forgatókönyvet is megvizsgáltak, de mindegyik végeredménye ugyanaz lett: az USA hadereje 3-4 héten belül kifogyna a lőszerekből egy Kína elleni háborúban, ha pedig egyszerre kellene csatáznia Oroszországgal és Kínával, az esélyei még rosszabbak lennének.
A jelentés rámutat, hogy a Biden-kormány ugyan a hivatali ideje alatt letett egy nemzetvédelmi stratégiát az asztalra, ám ez azelőtt történt, hogy kitört volna az ukrajnai háború és az izraeli konfliktus.
Így a stratégia annyiban mindenképpen elavultnak tekinthető, hogy egyáltalán nem tud érdemben reflektálni a megváltozott geopolitikai helyzetre, a megírásakor pedig Kínát állította a középpontba, nem foglalkozva érdemben az esetlegesen kialakuló párhuzamos háborúk gondolatával.
„A bizottság úgy véli, hogy az amerikai hadseregnek nincsenek meg a szükséges képességei és a kapacitása sem az elrettentéshez, sem a sikeres harci cselekmények végrehajtásához” – írják a jelentésben, hangsúlyozva, hogy a Pentagonnak mindent meg kell tennie a fegyver- és lőszergyártás kapacitásnövelésének érdekében.
Az ilyen jelentések után mindig felerősödnek azok a kongresszusi és szenátusi hangok, amelyek az eddiginél is nagyobb költségvetést sürgetnek a Pentagonnak. Miután a jelentések végeredménye mindig ugyanaz, több fegyvert és több lőszert követelve, alapos a gyanú, hogy a végső szövegezésnél az asztalok mögött a fegyvergyárak nagy hatalmú lobbistái is ott állnak
– véli Révész Béla, a Makronóm elemzője, aki szerint a jelentés tartalma nem feltétlenül tükrözi a valós viszonyokat, és alapvetően a profitról szól, semmint a védelmi törekvések mögött meghúzódó biztonsági tartalomról.
Révész kiszúrta, hogy a bizottsági munka konklúzióinak máris vannak ellenzői.
A republikánusok alapvetően egyetértenek a védelmi képességek izmosításával, ugyanakkor úgy vélik, hogy a hadsereg duzzasztása helyett a stratégiák precizitásán kell igazítani, felkészülve arra, hogy a jövő konfliktusaiban az erőforrások már nem állnak korlátlanul rendelkezésre
– fogalmazott az elemző, megjegyezve, hogy azt a bizottság is tényként közölte, hogy az Egyesült Államok erőforrásai meglehetősen hiányosak egy több kontinensen vívott háborúhoz.
A bizottság azt tanácsolta, hogy a NATO védelmi tervezői határozottan jelöljék ki, miben kell erősítenie a szövetség európai szárnyának ahhoz, hogy az – hagyva az USA-t Kínára koncentrálni – végre csökkenteni tudja függőségét az amerikai hadseregtől.
„A problémák azonban egy egy helyszínes háborúval sem szűnnének meg. Mint kiderült, Kína egymagában is olyan kemény dió, amelybe a Pentagonnak rövid időn belül beletörne a foga” – tette hozzá Révész Béla.