Az újraválasztott Nicolás Maduro kijelentette, hogy kizár mindenféle kommunikációt az ellenzékkel, akik vezetőjét, María Corina Machadót megadásra szólította fel. Közben többek között az Európai Uniós és az Egyesült Államok sem ismeri a venezuelai elnökválasztás eredményét. Hazája legfelsőbb bíróságától Maduro megerősítést kért az elnökválasztás tisztaságáról.
„Ami a tárgyalásokat illeti, úgy vélem, az egyetlen ember, akinek tárgyalnia kell Machadóval, az a főügyész”– jelentette ki Maduro újságírók kérdései válaszolva még a legfelsőbb bíróság meghallgatása után. Még augusztus 1-jén maga nyújtott be beadványt annak érdekében, hogy hivatalosan tisztázzák a választások érvényességét.
Maduro meghallgatásával a legfelsőbb közigazgatási bíróság befejezte az általa beidézett elnökjelöltek és politikusok meghallgatását.
Maduro választási ellenfele, Edmundo González Urrutia a szabadságát féltve nem jelent meg az idézésre.
Machado pedig illegalitásban él. Maduro kijelentette, hogy María Corina Machado és Edmundo González Urrutia ellenzéki politikusoknak „rács mögé kellene kerülniük”.
„A bíróság folytatja az augusztus 5-én megkezdett szakértői vizsgálatot, hogy végleges választ adjon „a választási folyamat elleni támadás” miatt Maduro által benyújtott beadványra. A bíróság elnöke, Caryslia Rodríguez emlékeztetett: mivel a bíróság a választási ügyekben döntő legmagasabb szintű bírói testület, a döntései ellen nem lehet fellebbezni, és kötelező érvényűek.
A megfigyelők többsége szerint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a rendszer lekötelezettje. „Amit a bíróság mondani fog, az a köztársaság törvénye, ez szent ítélet lesz”– fogalmazott az elnök.
A nemzeti választási bizottság augusztus 2-án hirdette ki Madurónak a július 28-i voksoláson a szavazatok 52 százalékával aratott győzelmét,
de számítógépes kalózkodásra hivatkozva nem tette közzé a szavazatszámlálás teljes eredményét és a szavazókörök jegyzőkönyveit.
Az ellenzék szerint –amely a saját szavazatszámlálónak köszönhetően nyilvánosságra hozta a jegyzőkönyveket, amelyeknek a hitelességét Maduro elutasította – a választásból kizárt María Corina Machadó helyett induló Edmundo González Urrutia a szavazatok 67 százalékát kapta. Machado tárgyalásokra szólított fel a demokratikus átmenet érdekében.
Az Egyesült Államok kolumbiai székhelyű nagykövetsége az X közösségi oldalon, még pénteken arra emlékeztetett, hogy csak a párbeszéd, nem pedig a megtorlás teszi lehetővé Venezuela számára, hogy visszatérjen a demokratikus normákhoz, egyben az őrizetbe vett ellenzékiek szabadlábra helyezését követelte.
A választást követően Venezuelában kiterjedt tüntetések voltak.
Emberi jogi szervezetek szerint ezek során több mint 2200 embert tartóztattak le, és legalább 24 embert megöltek.
Maduro sértő választ adott panamai kollégája, José Raúl Mulino ajánlatára, aki a CNN televíziónak adott interjúban megígérte, hogy a politikai átmenet érdekében segítséget nyújt neki, hogy harmadik országba távozzék. A venezuelai elnök azzal vádolta meg a panamai elnököt, hogy a „gringók” (amerikaiak) martaléka.
Panama megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amelynek értelmében Washington fizeti a Darién tartományon át Dél-Amerikából az Egyesült Államok felé tartó bevándorlók légi úton történő deportálásának a költségeit – írja az MTI.
Tavaly a veszélyes dzsungelen a jobb élet reményében átkelő mintegy félmillió bevándorló több mint 60 százaléka venezuelai volt. Panama a tagja azon latin-amerikai országok alkotta csoportnak, amely megszakította a kapcsolatokat Venezuelával a vitatott július 28-i elnökválasztás után. A csoport tagjai Argentína, Chile, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Peru ás Uruguay. Mulino regionális csúcstalálkozót hívott össze a választások eredményének megvitatására, és pénteken közölte, hogy hét elnök megerősítette a részvételét. Az Európai Unió sem ismeri el a választás eredményét.