A Hamász szerint a gázai konfliktusról szóló tűzszüneti tárgyalások bármilyen újrakezdésének a korábbi terveken kellene alapulnia, nem pedig új tárgyalási fordulókat kellene tartani.
A múlt héten Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítői sürgették Izraelt és a Hamászt, hogy augusztus 15-én vegyenek részt a tűzszüneti és túszszabadítási megállapodásról szóló tárgyalásokon – írja a BBC.
Izrael csütörtökön válaszolt, és közölte, hogy tárgyalócsoportot küld a találkozóra. A megbeszélések a múlt hónapban megrekedtek, miután a Joe Biden amerikai elnök által májusban előterjesztett keretbe új feltételeket fogalmaztak meg.
A közvetítők múlt heti közös nyilatkozatukban közölték, hogy a tárgyalásokra augusztus 15-én kerülhet sor Dohában vagy Kairóban. Felszólították Izraelt és a Hamászt, hogy „zárják le az összes fennmaradó hiányosságot, és további késedelem nélkül kezdjék meg a megállapodás végrehajtását”.
A közlemény szerint készen áll egy keretmegállapodás, amely az amerikai elnök által korábban, május 31-én felvázolt elvein alapul, és olyan javaslatokat tartalmaz, amely teljes tűzszünettel és a túszok szabadon bocsátásával kezdődik.
Egy nyilatkozatban a Hamász a közvetítők nyomására reagálva azt követelte, hogy Joe Biden májusi elképzelésén alapuló tervet dolgozzanak ki. Vagyis lényegében beleegyezett abba, hogy a tárgyalásokat onnan folytassák, ahol azok abbamaradtak, nem pedig bármilyen új kezdeményezésről.
A közvetítőknek ezt kellene kikényszeríteniük Izraellel szemben, ahelyett, hogy folytatnák a tárgyalásokat vagy új javaslatokat fogalmaznának meg, amelyek fedeznék a megszállók agresszióját, és több időt biztosítanának a népünk elleni népirtás folytatására.
− áll a Hamász közleményében.
A BBC-nek nyilatkozó források szerint az új izraeli feltételek voltak a vitás pontok, miszerint a kitelepített palesztinokat át kell vizsgálni, amikor visszatérnek Gáza északi részére, valamint az Egyiptommal határos Philadelphi folyosó ellenőrzésének kérdése. A Hamász nyitott a tárgyalások folytatására a korábbi feltételekkel.
A közelmúltbeli gázai harcok, valamint Iszmail Haníje, a Hamász politikai vezetőjének és a Hezbollah egyik magas rangú parancsnokának meggyilkolása a feszültségek eszkalálódását kockáztatta az egész régióban. Vasárnap az izraeli hadsereg elrendelte, hogy a Gázai övezet déli részén fekvő Hán Júniszban élő palesztinok ezreit költöztessék át az általa „humanitárius övezetnek” nevezett területekre.
Az áttelepítési parancsot azután adták ki, hogy szombaton izraeli légicsapás ért egy gázai iskolaépületet, amelyben egy helyi kórház igazgatója szerint több mint 70 ember vesztette életét. Fadl Naim, az al-Ahli kórház vezetője, ahová több áldozatot szállítottak, elmondta, hogy körülbelül 70 áldozatot azonosítottak a csapást követő órákban − a maradványok egy részét nem lehetett azonosítani.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője szerint az iskola „aktív Hamász és Iszlám Dzsihád katonai létesítményként szolgált”, amit a Hamász tagad. Daniel Hagari, az IDF szóvivője szerint „különböző hírszerzési jelek” alapján „nagy a valószínűsége” annak, hogy az Iszlám Dzsihád Központi Táborok Brigádjának parancsnoka, Asraf Juda az al-Taba'een iskolában tartózkodott a támadás alatt, de azt közölte, nem tudják, hogy a parancsnok meghalt-e a támadásban.
A légicsapást a nyugati és a regionális hatalmak bírálták, Egyiptom szerint ez azt mutatja, hogy Izrael nem akar tűzszünetet kötni vagy véget vetni a gázai háborúnak. Ezzel szemben a zsidó állam azt állítja, hogy a Hamász a polgári infrastruktúrát használja fel a támadások megtervezéséhez és végrehajtásához, és ezért kórházakat és iskolákat vett célba. A Hamász következetesen tagadja a vádakat.