Az izraeli hírszerzés hétfői bejelentése szerint napokon belül várható az iráni csapás. Ezzel együtt az izraeli hadsereg (IDF) egyik nyugalmazott tábornoka interjújában úgy fogalmazott, félő, hogy Izrael nagyon közel került egy regionális háborúhoz.
Az izraeli 103FM rádiónak adott nyilatkozatában Israel Ziv vezérőrnagy azt mondta, bár Izrael képes lesz kezelni, bármi történjék is északon (Libanon felől a Hezbollah betörésére számítanak), azonban annak politikai és gazdasági ára nagy lesz. Szerinte valójában még a felderítés sem tudja pontosan, hogy az irániak és a Hezbollah mit is akar csinálni.
Az Axios izraeli hírszerző forrásoktól úgy értesült, hogy a libanoni Hezbollah egyértelműen a támadás mellett van, nem csak azért, mert Irán egyik síita szövetségese a térségben, hanem azért, mert bosszút forral, amiért júliusban Izrael végzett a katonai csoport egyik parancsnokával, Fuad Sukrral Bejrútban. A Hezbollah támadásához csatlakozna ezután Irán.
Az egyesített csapás ezúttal nagyobb és átfogóbb lenne, mint a legutóbbi iráni támadás idén áprilisban.
Elsősorban rakétákkal és drónokkal támadnának katonai létesítményeket Izrael középső részén, nem kímélve a polgári célpontokat sem.
Állítólag az iráni vezetésen belül még nincs végleges döntés az akció nagyságáról. Az iráni Forradalmi Gárda komoly és átfogó csapást sürget, míg a nemrégiben beiktatott új iráni államfő és tanácsadói úgy vélik, egy kiszélesedő regionális konfliktus most nem szolgálná Teherán érdekeit.
A Jerusalem Post is egyértelművé tette, hogy Izrael komolyan felkészül a támadásra. Közben az izraeli védelmi miniszter tárgyalt amerikai partnerével, és Lloyd Austin megerősítette neki, hogy az egyre érzékelhetőbb iráni fenyegetés miatt az F–35-ös vadászgépekkel felszerelt USS Abraham Lincoln és a USS Theodore Roosvelt repülőgép-hordozó anyahajókat a közel-keleti térségbe vezényelte, csakúgy, mint a távirányítású rakétákkal felszerelt USS Georgia tengeralattjárót.
A helyzet veszélyességét mutatja az is, hogy a Lufthansa bejelentette, fenntartja a repülési tilalmat és augusztus 21-ig biztosan nem indít járatokat Tel-Avivba, Teheránba, Bejrútba, Ammanba és a kurd területeken fekvő Erbilbe sem.
A Libanonnal határos észak-izraeli térség polgármesterei elrendelték a légvédelmi szirénák elemeinek ellenőrzését, a leginkább támadásnak kitett településeket felszerelték műholdas telefonokkal, és a tranzisztoros rádiókat is elővetették. Ez utóbbira azért van szükség, mert elemesek, és ha nincs áramszolgáltatás, a megfelelő hullámhosszra hangolódva a polgári lakosságot tudják értesíteni, amikor óvóhelyre kell menniük.
Irán és csatlós szervezeteinek feltételezett támadása miatt – amennyire lehet, - Izrael széttelepíti és megerősíti kritikus infrastruktúráját, hiszen a gazdaságnak háborús körülmények között is működni kell, különösen a technológiailag érzékeny szektoroknak.
Áprilisban már különösebb károk nélkül sikerült Izraelnek és szövetségeseinek elhárítani az iráni drón- és rakétaesőt, amelyet az országra zúdítottak, így most sem látszik különösebb pánik az embereken, de a spájzfeltöltés későbbi beindulása nem zárható ki. Ezzel együtt a hatóságok a legrosszabbra készülnek és extra mennyiségű üzemanyagot halmoznak fel, hogy működtetni tudják az erőműveket.
Hatalmas mennyiségű üzemanyagot szereztünk be"
– mondta a Bloombergnek az Izraeli Elektromos Művek (IEC) elnökhelyettese. A vállalat az ország legnagyobb villamosenergia-szállítója. Hozzátette, a Hamász október 7-i támadását követően valamennyi erőmű külső védelmi rendszerét megerősítették.
Egy Hezbollah-támadás esetén elsődleges célpontok lehetnek a tengerpart menti izraeli földgázfúrótornyok. Ha kiszélesedik a háború, akkor toronyról toronyra kell majd dönteni, hogy melyiket mikor állítják le. A kitermelés ugyancsak létfontosságú Izraelnek. Még egy rövid erőművi leállás is komoly gondokat okozhat a lakosság folyamatos tájékoztatásában a hadi helyzetről.
Szakemberek javaslatára éppen ezért kötötték össze dízelgenerátorokkal vagy nagy teljesítményű lítiumakkumulátorokkal az észak-izraeli mobil-átjátszótornyok felét – elsősorban Haifa kikötőváros környékén –, hogy bármilyen esetben fenn tudják tartani a mobil kommunikációt is. Ugyanezt az ország kereskedelmi központjában, Tel-Avivban úgy oldották meg, hogy az átjátszótornyok egy részét a közelben lévő nagyvállalatok vagy önkormányzati létesítmények generátoraival kötötték össze.
Az izraeli Kommunikációs Minisztérium főigazgatója azt mondta, hogy vészhelyzet esetén a mobil-telefonhálózat működtetése az egyik legfontosabb szempont. Inbal Mashash szerint a hatóság – harci cselekmények okozta – áramkimaradás esetén igyekszik az eddigi két óra helyett 24 órán át fenntartani a mobilhálózat működését. Emellett a kormánytagokat, a városok vezetőit és a vészhelyzeti koordinációban elengedhetetlen szerveket műholdas telefonokkal szerelik fel. Hamarosan pedig elérhető lesz Izraelben a SpaceX Starlink műholdas internetrendszere is, hogy a közigazgatási egységek között mindenképpen fennmaradjon a kapcsolat.
Az elmúlt 10 hónapban az izraelieknek csak rövid időszakokat kellett óvóhelyeken tölteniük, mert az ország légvédelmi rendszere, a Vaskupola, leszedte az ellenséges drónokat, rakétákat. Ha azonban a támadás nagysága és ereje ezt megköveteli, akkor az embereket óvóhelyekre vezénylik, ott azonban a vastag falak lehetetlenné teszik a mobilok használatát. Éppen ezért javasolta a minisztérium a középhullámú rádiócsatornák használatát és megkezdték tranzisztoros, elemes rádiók kiosztását, amelyek hatékonyan működnek az óvóhelyeken is.
(Borítókép: Iráni katonák Teheránban 2024. április 17-én. Fotó: Atta Kenare / AFP)