A most nyilvánosságra került akták, amelyek eddig egy fiók mélyén heverhettek, pontosan rávilágítanak arra, hogy Oroszország hogyan képzelt el egy konfliktust a Nyugattal, jóval túlnyúlva a NATO keleti határain. A Financial Times azt állítja, hogy nyugati forrásoktól kapta meg a dokumentumokat.
A dokumentumok szerint Moszkva arra képezte ki haditengerészetét, hogy a NATO-val való esetleges
konfliktus esetén taktikai nukleáris fegyvereket irányítson Európa belsejében lévő, elsősorban katonai létesítményekre.
A tervek egyébként még az ukrajnai háborút megelőzően, 2008–2014-ben készülhettek – állítja a Financial Times.
A lap szerint a dokumentumok részletes térképeket tartalmaznak a lehetséges célpontokról, köztük Franciaország nyugati partjáról, Norvégia, Németország, Észtország katonai létesítményeiről vagy például a brit Barrow-in-Furnessről, amely elsősorban a nukleáris tengeralattjárók gyártásáról ismert. Ezt a térképet cikkükben ábrázolták is.
A térképek, amelyek inkább bemutató céllal készültek, mint operatív felhasználásra, 32 európai NATO-célpontot szemléltetnek az orosz haditengerészeti flották számára – írta a Financial Times. William Alberque, egy volt NATO-tisztviselő szerint a 32 célpont csak egy kis szelete a teljes képnek,
Európa-szerte több száz, ha nem több ezer célpont lehet. Beleértve katonai és infrastrukturális célpontokat is.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy Oroszország továbbra is képes nukleáris fegyvereket szállítani felszíni hajókon, ami szakértők szerint jelentős eszkalációs vagy baleseti kockázatot hordoz magában – világított rá a Financial Times-cikket feldolgozva az Economx.
„Úgy tekintenek ezekre [a taktikai nukleáris robbanófejekre], mint potenciális háborús győztes fegyverekre. Használni akarják majd, méghozzá elég gyorsan” – véli Jeffrey Lewis, a monterey-i Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének professzora és fegyverzet-ellenőrzési szakértő.
Korábban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója mutatott rá lapunknak, hogy épp egy globális fegyverkezési verseny zajlik, amely az 1950-as, 60-as évek hidegháborújához hasonlít.
Oroszországnak 6000, az Egyesült Államoknak hozzávetőleg 5600 robbanófej lehet az arzenáljában, ezzel a nukleáris töltetek 90 százalékát birtokolják
– világított rá a szakértő. „Bár a folyamat a reakciók és ellenreakciók sorozatával érthető, de maga a trend aggasztó, és közös erőfeszítéssel mindent meg kellene tennünk azért, hogy a nukleáris fegyverkezési verseny hidegháborúhoz hasonló újabb évtizedeit, minden kockázatával együtt, elkerüljük” – figyelmeztetett június végi véleménycikkében.
A Financial Times kitért arra, hogy a taktikai nukleáris fegyverek, amelyeket szárazföldről, tengerről vagy repülőgépről indított rakétákkal juttatnak célba, rövidebb hatótávolságúak és kevésbé pusztító erejűek, mint az Egyesült Államok esetleges megtámadására tervezett nagyobb stratégiai fegyverek. Azonban még így is lényegesen több energiát képesek felszabadítani, mint az 1945-ben Nagaszakira és Hirosimára ledobott bombák.
A háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük ebben a cikkünkben.