Jelenleg nem lehet megmondani Kosztur András szerint, hogy meddig tartanak ki az ukrán erők a kurszki régióban, a műveletek hetekig vagy hónapokig is elhúzódhatnak. Az sem kizárt, hogy az ukránok a háború végéig fenntartanák az ellenőrzést bizonyos területek felett, amennyiben lesz rá lehetőségük.

Katonai szempontból a támadás nem hoz fordulatot. Ha az ukránoknak lenne elegendő erőforrása arra, hogy mélyen behatoljanak az orosz területekre, akkor vélhetően a saját területükről is ki tudnák szorítani az oroszokat, és erre az akcióra nem lenne szükség

– jegyezte meg a kutató.

Az ukránok célja elsősorban politikai lehetett: rávilágítani a putyini rendszer és az orosz hadsereg gyengeségére, ezáltal destabilizálni az orosz társadalmat, cserealaphoz jutni a béketárgyalások előtt, illetve meggyőzni a Nyugatot és az ukrán társadalmat arról, hogy az ukrán hadseregben még van potenciál, és a vereség nem szükségszerű.

Többféle kimenetele is lehet

Kosztur András azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Kijev tartott attól, Washington akár még november előtt kompromisszumra kényszeríti (ukrán és orosz csatornákon elég sok szó esett erről a lehetőségről), és az akció célja a háború folytatása, akár annak eszkalációjával, abban bízva, hogy az orosz lépések a segítségnyújtás fokozására kényszeríthetik a Nyugatot.

„Más kérdés, hogy ez a manőver valódi céljától függetlenül rendkívül kockázatos és erőforrás-igényes lehet, az oroszok ugyanis vélhetően nem fogják ölbe tett kézzel nézni az ukránok kurszki jelenlétét. Bár Ukrajna abban bízott, hogy orosz csapatokat vonhat el a donbaszi harcok térségéből, eddig azt látjuk, hogy a támadás megindulása óta az oroszok előrenyomulása Toreck és Pokrovszk térségében is felgyorsult – innen dobták át azokat a harcedzett ukrán erőket, akik behatoltak a kurszki területre. Mivel Ukrajna létszám- és erőforráshátrányban van Oroszországgal szemben, a frontvonal elnyújtása, még ha egy ideig csökkentheti is az egy adott pontra irányuló nyomást, hosszabb távon egészen biztosan nem kedvező számára. Emiatt is könnyen lehet, hogy a kijevi vezetés azzal számolt, hogy néhány hónapon belül tárgyalóasztalhoz kell ülnie Oroszországgal – addig ezek a területek tarthatóak, vagy gyorsan nagyobb sikert tud elérni, amivel ő kényszerítheti tárgyalásokra Oroszországot. Ilyen gyors és jelentős siker lehetett volna a kurszki atomerőmű elfoglalása, ám erre jelenleg már csekély az esély, ettől kezdve pedig a gyors kivonulás és az elhúzódó harcok is semmissé tehetik a már elért ukrán sikert, ami egyébként is elsősorban a kommunikációs térben született” – magyarázta a kutató, aki azonban azt is hozzátette, hogy Ukrajna – a háború alatt sokadjára – jól menedzselte az események információs részét, saját sikereit a valósnál jóval nagyobbként tüntetve fel.

„És persze a nemzetközi sajtó egy része is a segítségükre sietett. Így a nyugati közvélemény most arról értesülhet, hogy a putyini rendszer megroppant, de ez nincs így, hosszabb távon pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára jelenthet problémát ez a vállalkozás” – vélekedett Kosztur András.

Bár méretét és időtartamát tekintve kiemelkedő, a XXI. Század Intézet vezető kutatója emlékeztetett rá, hogy valójában nem a mostani az első behatolás az orosz területekre, hiszen a háború alatt már több, ukrán kötelékben harcoló orosz szabadcsapat nyomult be a belgorodi régióba több alkalommal is. Ezek azonban rövidebb ideig tartottak.

Kosztur András szerint az orosz társadalom már jórészt hozzászokott ahhoz, hogy a határ menti régiók harci övezetek, azokat folyamatos támadások érték, a kurszki ukrán akció két évvel ezelőtt vélhetően sokkal súlyosabb kárt okozott volna az orosz vezetésnek, mint most.

Az elmúlt években látható volt, hogy a Kreml jelentősebb presztízsveszteséggel járó történéseket is könnyedén átvészel, gondoljunk a Harkiv környéki és herszoni visszavonulásra vagy a Prigozsin-féle zendülésre. Az orosz társadalom nem fordul el a politikai vezetéstől, és nem kerül sor jelentősebb tiltakozásokra. Az orosz területek fenyegetettsége pedig sokak számára közelebb hozhatja annak gondolatát, hogy valóban háború zajlik, amiben minden orosz érintett. Az ukránok ettől azt várják, hogy a háború által érintett tömegek elfordulnak a vezetéstől, erre azonban semmilyen garancia nincs, és nem zárható ki, hogy még inkább felsorakoznak a vezetés mögött, vagy akár éppen a társadalom tolja majd radikálisabb lépések irányába a Kremlt. Eddig ugyan az oroszok többsége a tárgyalások megkezdését, a hadműveletek mielőbbi lezárását és persze egy újabb mozgósítás elkerülését tartotta kívánatosnak, de nem biztos, hogy az így gondolkodók aránya a háború kiterjedése esetén is Kijev számára kedvező irányba mozdul majd el

– mutatott rá a kutató.

Elsodorhatja Zelenszkijt?

Nemrégiben még a lehetséges tárgyalásokról szóltak a hírek, de Oroszország jelenleg elzárkózni látszik ettől, noha az események alakulása olyan képlékeny, hogy Kosztur András szerint ennek nem szabad túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítani.

Tény, hogy amennyiben az oroszok a háború folytatását akarták, akkor a Kurszk elleni támadás erre kiváló ürügyet szolgáltathat, amivel elháríthatják magukról a feléjük baráti semlegességgel viszonyuló országok esetleges kifogásait. Hiszen ne feledjük, az elmúlt hónapokban Kína és a globális Dél országai is egyre jobban igyekeztek előmozdítani a béketárgyalások megindítását, amire már Kijev is hajlandónak tűnt, így rövidesen Moszkva is kénytelen lehetett volna belemenni ebbe. Márpedig könnyen lehet, hogy az oroszok legalább a Donbasz teljes ellenőrzését még szeretnék elérni a tárgyalások megkezdése előtt. Ukrajna kurszki akciója vélhetően az ukrán–kínai kapcsolatoknak sem kedvez, Peking ugyanis egyértelműen deklarálta, hogy ellenzi a hadszíntér kiszélesítését, az oroszok pedig – akiknek a Kurszkkal szomszédos Szumi területen való támadását sokan várták – ennek megfelelően nem is támadtak a most érintett szakaszon, az ukránok azonban igen

– fejtette ki a kutató.

Arra is rámutatott: a tárgyalásokkal kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy egy gyors, de nagy veszteségekkel járó vereség Oroszország területén, ami adott esetben további kelet-ukrajnai területek elvesztésével járna együtt, könnyen magával sodorhatná Zelenszkijt.

„Az ukrán társadalom is egyre szkeptikusabbá vált az utóbbi időszakban, nem 2022-t írunk, így egy ilyen kalandor vállalkozás miatt annak kudarca esetén kérdőre vonhatják az elnököt. Nemcsak Ukrajnában, de a Nyugaton is. Márpedig van esély rá, hogy a kurszki műveletek is valódi eredmény nélkül zárulnak majd, úgy, hogy valódi céljuk sosem válik világossá. Így történt ez a Herszoni területen fekvő Krinki esetében is: a Dnyeper bal partján, tehát az oroszok által kontrollált részén fekvő kistelepülést hónapokig tartották többé-kevésbé ellenőrzésük alatt az ukrán csapatok, hogy végül kénytelenek legyenek feladni azt a nagy veszteségek és a művelet teljes kilátástalansága miatt” – idézte fel Kosztur András, majd egy ukrán oknyomozó portál adataira hivatkozva hozzátette:

„Kurszk környékén jóval nagyobb létszámmal és kiterjedtebb területen zajlanak a harcok, így egy vereség ára is jóval nagyobb lehet” – jelentette ki a kutató.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa nemrégiben a lapunknak arról beszélt, hogy akár hónapokig is eltarthat a kurszki ukrán akció megállítása, illetve elgondolkodtathatja az orosz vezetést, hiszen egy ehhez hasonló, alaposan előkészített támadással akár a Krím félsziget visszafoglalásával is megpróbálkozhatnak majd az ukránok.

Azt is kifejtette, hogy az ukránok nemcsak a betöréssel lepték meg az oroszokat, hanem azzal is, hogy bizonyították, képesek mozgó háborút is vívni, azaz jól képzett gyalogság támadott felkészített támogató tüzérséggel és légvédelemmel, amely a válaszcsapásra küldött orosz vadászgépek és harci helikopterek közül többet leszedett. Tálas Péter azonban úgy véli, ez az akció Vlagyimir Putyinnak és a renoméjának nem ártott, de nagyon valószínű, hogy fejek fognak hullani az orosz vezetésben.

Az amerikai CNN közben arról közölt cikket, hogy az orosz határ közelében élő ukránok tartanak attól, mi lesz Moszkva válasza a támadásra. „Sok szerencsét kívánok a mieinknek, mert ha nem tartják meg a most elfoglalt területeket, akkor szerintem sok baj lesz Szumi térségében. Ez lesz a második Mariupol, azt hiszem” – nyilatkozta egy volt ukrán katona.

Az orosz–ukrán háború híreit ITT tudja követni az Indexen.

(Borítókép: Ukrán katonák az orosz határ közelében Ukrajnában 2024. augusztus 10-én. Fotó: Vjacseszlav Ratinszkij / Reuters)