Először tartottak Szlovákiában kormányellenes tüntetést az ellenzéki pártok, miután a liberális Progresszív Szlovákia, valamint a libertariánus SaS szerint a Robert Fico vezette kormány épp elfoglalja a kulturális intézményeket és leépíti a jogállamiságot.
A Robert Fico elleni merénylet óta az első tüntetését tartotta a szlovák ellenzék, miután az elmúlt hetekben és hónapokban a kormány több intézkedése is nemtetszését váltotta ki az ellenzéki pártoknak.
A kedden 18 órakor a Pozsonyban található Szlovák Nemzeti Felkelés terére szervezett demonstrációra a liberális Progresszív Szlovákia és a libertariánus SaS hívta a tüntetőket, hogy így követeljék a szélsőjobboldali SNS-es Martina Simkovicova kulturális miniszter, valamint a szociálpopulista Smer-es Boris Susko igazságügyi miniszter lemondását.
Előbbi szerintük azután vált alkalmatlanná a kulturális tárca vezetésére, miután a múlt héten két nap alatt két állami kulturális intézmény főigazgatóját váltotta le, ami miatt az ellenzék szerint a kormány megpróbálja elfoglalni a kulturális intézményeket. Ráadásul a menesztettek mindössze a sajtóból értesültek a miniszter döntéséről, előtte Simkovicova egyáltalán nem egyeztetett velük.
Boris Susko lemondását pedig amiatt követelik, mert az ő közbenjárására szabadult az egyébként 50 ezer eurónyi kenőpénz elfogadása miatt nyolcéves börtönbüntetésre ítélt Dusan Kovacik volt különleges ügyész. Susko nyújtott be egy felülvizsgálati kérelmet a legfelsőbb bírósághoz Kovacik ügyében, ugyanakkor amíg a felülvizsgálat tart, az igazságügyi miniszternek joga van a börtönbüntetés megszakításáról döntést hozni.
A demonstráción a politikusok helyett inkább a kulturális élet szereplői és egykori bírák szólaltak fel, akik a Napunk tudósítása szerint közel 18 ezer fő előtt követelték a két miniszter távozását. Michal Simecka, a Progresszív Szlovákia elnöke bejelentette, amennyiben a két miniszter nem távozik, akkor újabb tüntetéseket fognak szervezni.
Ugyanakkor a tüntetés nem kizárólag Simkovicováról és Suskóról szólt, sokkal inkább arról az ellenzéki kormányellenes hangulatról, miszerint a szlovák miniszterelnök épp most építi vissza korábbi maffiaállamát.
Először még 6-án a Szlovák Nemzeti Színház vezetőjét, Matej Drlickát menesztették, aki a visszahívásáról szóló dekrétumot otthonában kora reggel, még köntösben vette át egy hivatalnoktól és az őt kísérő két biztonsági embertől.
Másnap a Szlovák Nemzeti Galériát 14 éven keresztül vezető Alexandra Kusát mentették fel állásából hasonlóan, aki mellesleg a számos színész, színházigazgató vagy kulturális személy egyike volt, aki kiállt Drlicka mellett.
A két ügyben közös, hogy Simkovicova kulturális miniszter egyikkel sem egyeztetett személyesen a menesztés előtt,
sőt, kormányra lépése óta egyszer sem találkozott hivatalosan a két igazgatóval.
Kusá visszahívásáról a kormány csak egy rövid közleményt nyújtott át a nemrég épp Simkovicova által átszervezett közmédiának, az STVR-nek, amiben a múzeum épületének felújítása alatt tanúsított „elfogadhatatlan eljárását” jelölték meg visszahívása okának, azt állítva, hogy vezetése során több vezetői mulasztás is történt, azt azonban nem részletezték konkrétan.
Az SaS elnöke, Branislav Gröhling élesen bírálta a kormányt a tüntetésen.
Lebontják a teljes igazságszolgáltatást, a kultúra pedig romokban hever. Šimkovičová elpusztít mindent, amit a kultúrában dolgozók éveken át igyekeztek kiépíteni
– fogalmazott az SaS pártelnöke, aki a Progresszív Szlovákia elnökével együtt jelenleg azon dolgozik, hogy rendkívüli parlamenti ülést hívjanak össze a történtek miatt.
Azonban nem kizárólag emiatt követeli a PS, az SaS a miniszter lemondását.
A keddi tüntetés előtt hétfőn a kulturális élet képviselői tartottak demonstrációt, ahol ötpontos követelésüket is ismertették.
Ebben Simkovicova lemondása mellett Lukas Machala államtitkár azonnali leváltását követelték, valamint több, a kulturális környezetet szerintük pusztító jogszabályok – nemrég fogadtak el új múzeumokról és galériákról szóló törvényt, ahogyan a közmédia átszervezését is egy új törvénnyel kezdték meg – korrigálását.
Ezenkívül felszólították a kormányt, hogy olyan kultúrpolitikát folytasson, ami segíti a Kultúra és kreatív ipar 2030 stratégiai dokumentum célkitűzéseit, valamint a „dolgozókra és kávéházi léhűtőkre” való megosztás helyett az iparág valódi problémáival, többek között az alulfinanszírozással vagy a munkavállalók bizonytalan munkakörülményeinek javításával foglalkozzanak.
Simkovicova egyébként korábban azzal magyarázta a forrásmegvonásokat bizonyos intézményektől, hogy azok szerinte túlzottan liberális és külföldről behozott elemekkel „szennyezik” a szlovák kultúrát. Emellett szintén azzal vádolta meg őket, hogy a kormány ellen dolgoznak.
A keddi tüntetés másik témáját a Robert Ficóhoz közel álló Dusan Kovacik szabadon engedése szolgáltatta, amit igazságügyi miniszterként a Fico pártjában, a Smerben politizáló Boris Susko tett lehetővé.
Mint fentebb írtuk, Kovacikot jogerősen ítélték még 2022-ben nyolcéves börtönbüntetésre, amiért a bíróság bizonyítottnak látta, hogy az egykori különleges ügyész 50 ezer euró kenőpénzt vett át a szlovák maffiától. Ugyanakkor Fico és Susko szerint az eljárás során sérülhettek az egykori különleges ügyész igazságos bírósági eljáráshoz fűződő jogai.
Emellett Fico úgy véli, Kovacikot mondvacsinált indokokkal rúgta ki az előző, Igor Matovic vezette kormány, majd pedig egy kirakatperben ítélték el, hogy olyan ügyészt léptessenek a helyére, aki politikai okból eljárást indítana politikusok ellen. A szlovák kormányfő emellett azt ígérte, az új btk. jóval igazságosabb lesz, valamint az ügyészségek nem fognak politikai okok miatt nyomozni és eljárást indítani ellenzéki politikusokkal szemben – mint ahogy szerinte ez 2020 és 2023-ban vele szemben történt.
A szlovák politika megosztottságát jól mutatja, hogy ezzel szemben az ellenzék teljesen másképp látja a jelenlegi helyzetet.
A parlamenti ellenzéki pártok szerint – ahogyan egyébként az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésében is – ugyanis egy új, Ficóhoz hű igazságügyi rendszer kiépítése zajlik, ahol a vele szemben kritikusakat vagy épp ellene indított eljárásokat vezető embereket eltávolítják, az új btk.-val pedig egyrészt a már elindult eljárásokat lassíthatják, miközben a bűncselekmények után rövidebb elévülési időt és alacsonyabb büntetőterhet határoztak meg.
Emellett nemrég feloszlatták a rendőrségen belül leginkább korrupciós ügyekre szakosodott Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséget (NAKA), ami 2020 és 2023 között Robert Fico vélt vagy valós korrupciós ügyeire próbált fényt deríteni, valamint a különleges ügyészséget is, ami szintén az Alkonyat névre keresztelt ügyet, ami a Smer-kormányok idején felmerült vélt vagy valós hatalmi visszaéléseket és korrupciót hivatott vizsgálni.
Miközben a Fico-kormány szerint ezek a lépések épp a jog és a rendőrség mint politikai fegyver használatát lehetetlenítik el, addig az ellenzék szerint a korábbi Fico-kormányok alatt történt visszaéléseket próbálja szőnyeg alá söpörni, míg az elindított eljárásokat leállítani.
Az ellenzék szerint ennek jó illusztrációja a kenőpénz elfogadása, valamint a maffiának információk szivárogtatása miatt elítélt Kovacik szabadon engedése, akinek ügyéről augusztus végén fog döntést hozni a Legfelsőbb Bíróság.
(Borítókép: Robert Fico szlovák miniszterelnököt egy jármű felé viszik, miután 2024. május 15-én merényletet követtek el ellene Nyitrabányán, Szlovákiában. Fotó: RTVS / AFP)