Most már 10. napja, hogy az ukrán gépesített egységek áttörtek a határon, és megindultak orosz területen a térség központja, Kurszk felé. Az ukránok mintegy 30 kilométeres mélységben vannak jelen, sikerült elfoglalniuk egy nagyobb helyi települést, Szudzsát.
Szudzsa az utolsó pont, ahol az orosz gáz elhagyja az országot, és Ukrajnán keresztül Európa belseje felé tart. Ki nem mondott megállapodás alapján egyik fél sem támadta meg a szudzsai gázdepót, hiszen bevétel szempontjából az oroszoknak és az ukránoknak egyaránt fontos.
Amikor a múlt héten, 2024. augusztus 6-án, kedden hajnali 3 órakor tankok és ukrán katonák százai áttörtek a határnál, gyakorlatilag semmiféle ellenállásba nem ütköztek. A határszakaszra előzőleg újoncokat vezényeltek, de ők leginkább magukat akarták megvédeni, nem a határt. A frissen sorozott fiatalok nem tanúsítottak ellenállást – amint az kiderült egyikük anyjának Telegram-posztjából.
Ez pedig egy ki nem mondott vörös vonal az orosz társadalomban. Bár Putyin az elmúlt 10 évben sikeresen verte szét szinte az összes orosz civil kezdeményezést, azonban a háborúkban meghalt fiúk és férjek anyái és özvegyei nagyon komoly nyomás alá tudják helyezni a politikusokat a maguk demonstratív eszközeivel. Még sokan emlékeznek a szovjet időkben Afganisztánban elesett fiatalok szüleinek tiltakozó akcióira, csakúgy, mint a kétezres évek elején vívott két csecsen háború áldozatainak koporsóit fogadó hatalmas női tüntetésre.
Vlagyimir Putyin a háború első kötelező sorozását követően 2022 szeptemberében nyomatékosan azt mondta, hogy a frissen besorozott újoncokat nem viszik azonnal a frontra. A Kurszki régióban azonban a front jött el az újoncokhoz, akik a túlélés reményében inkább megadták magukat. Kijev a betörés első hetében több mint száz orosz hadifogolyról tett bejelentést.
Oroszországban minden férfinak kötelező bevonulni az egy éves katonai szolgálatra. Sorozás évente kétszer van, tavasszal és ősszel, így alkalmanként 100 ezer fiatalembert rántanak be. Komoly büntetésre számíthat az, aki kibújik vagy elszökik a sorozás elől. A fogyó katonai létszám eredményezhette, hogy 2023-ban Putyin rendeletet írt alá, aminek értelmében 3 évvel felemelte a sorozási korhatárt, tehát jelenleg minden 18 és 30 év közötti orosz férfi bármikor behívót kaphat a hadseregtől.
Az ukrán vezérkar közlése szerint eddig már 1150 négyzetkilométernyi területet és 82 települést vontak ellenőrzésük alá. (Az adatokat a nyugati szakértők némi fenntartással kezelik.)
Amint az a térképen is látszik, a közös orosz–ukrán határszakasz a három régió (Brjanszki, Kurszki, Belgorodi) mentén 1150 kilométer, ebből a kurszki 245 kilométer. A háború kitörése, vagyis 2022 februárja előtt szinte nem is őrizték, azóta persze felállítottak ellenőrző pontokat, amelyeket az oroszok azért őriztettek újoncokkal, mert onnan jóval távolabb, a Donyec-medencében zajlottak a komoly harci cselekmények. Az ukrán kommandósok korábban pontosan a hosszú és gyengén ellenőrzött határ miatt csaptak át rendszeresen a belgorodi és a kurszki területre.
Emellett még a meglepetés is az ukránok kezére játszott. A mintegy három gépesített lövészdandár tízezer katonája csak a támadás előtti napon tudta meg a bevetés részleteit. Ezúttal nem követték el azt a hibát, amit a tavalyi ellentámadás előtt, hogy többször is elmondták, a Krím félsziget elvágására törekszenek. Emiatt akkor az oroszoknak maradt elég idejük, hogy beássák magukat, és elaknásítsák az érkező ukránok előtti térséget.
Az orosz katonai vezetés első reakciója az volt, hogy harci helikoptereket és bombázókat rendelt ki a betört ukránok ellen. Azok azonban az akciót nagyon alaposan megtervezték, így számítottak erre az orosz válaszlépésre: komoly tüzérségi támogatással és erős légvédelemmel érkeztek. Ez utóbbi sikeresen szedett le orosz támadó vadászgépet és harci helikoptert is.
Megkezdődött a csapatok átmozgatása az ukrajnai harctérről. Először arról érkeztek hírek, hogy a Krím félszigetről dobtak át tengerészgyalogos egységeket, a hét közepén pedig amerikai források azt jelezték, hogy ezerfős, kisebb dandárnyi méretű egység érkezett a Kurszki régióba. Elsődleges feladatuk az ukrán nyomulás megállítása, azonban ezt komolyan akadályozza, hogy a térséget hatalmas, kiterjedt erdőségek szabdalják. Hírszerzési források azt is jelezték, hogy a leningrádi és a kalinyingrádi katonai körzetből is útnak indítottak egységeket a kurszki területek felé.
Persze az a tény, hogy az ukrajnai frontról elvezényelnek egységeket, még nem jelenti azt, hogy Vlagyimir Putyin leállna a háborúval. Sőt, az orosz egységek az elmúlt napokban több ukrajnai falut is elfoglaltak, és 5-6 kilométert nyugat felé nyomultak Északkelet-Ukrajnában.
A hogyan tovább is egyre inkább érdekli az elemzőket. Az a tény, hogy az ukránok elfoglalták Szudzsa városát, és Kurszk városa felé indultak, egyértelmű üzenet, hogy Oroszország nem sérthetetlen, se nem érinthetetlen. Jelezték is ukrán részről, hogy katonai adminisztrációt vezetnek be az újonnan elfoglalt területen, de azt egyelőre senki nem tudja, hogy hosszabb távon is meg akarják-e tartani a most elfoglalt orosz területet.
Ez több szempontból is rizikós. Ugyanis minél messzebb nyomulnak be orosz területre, annál nehezebb lesz megoldani a folyamatos ellátást Ukrajna felől; egyre hosszabb útvonalat kell biztosítani, és egy idő után már sokkal nagyobb erőfeszítést jelent majd megtartani az elfoglalt területeket, mint mondjuk egy részét feladni, de ami marad, azt határozottan ellenőrzésük alatt tartani.
(Borítókép: Ukrán tankok az orosz határ közelében 2024. augusztus 10-én. Fotó: Vjacseszlav Ratinszkij / Reuters)