A közvetítők az új gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodásról azt állítják, hogy olyan javaslatot terjesztettek elő, amely „szűkíti a szakadékot” Izrael és a Hamász között.
Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közös nyilatkozatában kijelentette, hogy az elmúlt két napban Dohában folytatott megbeszélések „komolyak, konstruktívak és pozitív légkörben zajlottak”.
A közvetítők a jövő hét vége előtt ismét találkoznak Kairóban a megállapodás véglegesítése céljából, tették hozzá. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton Izraelbe tart, hogy fokozza a diplomáciai erőfeszítéseket. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy „közelebb vagyunk, mint valaha” a tűzszünethez, de egy magas rangú Hamász tisztviselő szkepticizmusát fejezte ki, tájékoztatott a BBC.
Viszont ez egy olyan nyilatkozat, amely több időt nyer, figyelembe véve a térségben tapasztalható feszültséget és az Izrael elleni megtorlással való fenyegetéseket Irán részéről a Hamász politikai vezetőjének, Iszmail Haníjének Teheránban és a Hezbollah magas rangú parancsnokának a múlt hónapban Bejrútban történt meggyilkolása miatt.
A katari tárgyalások előrehaladásának minden jelét elengedhetetlennek tartották azok a kormányok, amelyek kétségbeesetten próbálták elkerülni, hogy a gázai háború átfogó regionális konfliktusba torkolljon.
Az izraeli hadsereg hadjáratot indított Gázában a Hamász elpusztítására válaszul az október 7-i Dél-Izrael elleni példátlan támadásra, amelynek során mintegy 1200 embert öltek meg, 251 embert pedig túszul ejtettek. Azóta több mint 40 000 embert öltek meg Gázában, a terület Hamász által vezetett Egészségügyi Minisztériuma szerint.
Egy novemberben elfogadott megállapodás szerint a Hamász 105 túszt engedett szabadon, cserébe egy egyhetes tűzszünetért és mintegy 240 palesztin fogoly szabadon bocsátásáért izraeli börtönökben. Izrael szerint 111 túszt tartanak fogva, közülük 39-et halottnak vélnek.
A közvetítők nyilatkozata szerint az Egyesült Államok pénteken „olyan javaslatot nyújtott be, amely szűkíti a felek közötti szakadékokat, és összhangban áll a Joe Biden amerikai elnök által május 31-én megfogalmazott elvekkel".
A tárgyalók az elkövetkező napokban tovább dolgoznak a részleteken, mielőtt a kormányok tisztviselői újra találkoznak Kairóban, remélve, hogy megállapodásra jutnak a Dohában meghatározott feltételekről.
A közlemény az amerikai, katari és egyiptomi vezetőkre hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy
„nincs több vesztegetni való idő és nincs mentség a további késlekedésre.”
„Most már világos az út ennek az eredménynek az eléréséhez, életek megmentéséhez, a gázai emberek megkönnyebbüléséhez és a regionális feszültségek enyhítéséhez” − tette hozzá.
Később Joe Biden azt mondta újságíróknak a Fehér Házban: „nem akarok semmit elrontani... talán találtunk valamit. De még nem tartunk ott.” Bár ez egyértelműen pozitív fejlemény, még hosszú utat kell megtenni a tűzszünet megkötése előtt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök óvatosabban fogalmazott, mint az amerikai elnök, mondván, hogy nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyek „lebeszélik a Hamászt egy olyan megállapodás elutasításáról, amely szabadon engedné a túszokat”.
„Izrael alapelvei jól ismertek az Egyesült Államok és a közvetítők számára, és Izrael reméli, hogy a nyomás hatására a Hamász elfogadja a május 27-i feltételeket, így a megállapodás részleteit végre lehet hajtani” − tette hozzá.
A Hamász egyik magas rangú tagja − aki nem vett részt a tárgyalásokon, de kapcsolatban állt katari és egyiptomi közvetítőkkel − azt mondta a BBC-nek:
amiről a mozgalom vezetését ma tájékoztatták a dohai tűzszüneti találkozók eredményeiről, az nem tartalmaz kötelezettségvállalást a július 2-án megállapodottak végrehajtására.
A Biden elnök által felvázolt megállapodás első szakasza, Izrael május 27-i javaslata alapján, magában foglalna egy hat hétig tartó „teljes tűzszünetet”, az izraeli erők kivonását Gáza összes lakott területéről, valamint néhány túsz − köztük nők, idősek, betegek vagy sebesültek − cseréjét az Izraelben fogva tartott palesztin foglyokért.
A második szakaszban történne a többi túsz szabadon bocsátása és az „ellenségeskedés végleges befejezése”. A harmadik a gázai övezet újjáépítésének megkezdését és a halott túszok földi maradványainak visszaszolgáltatását jelentené.
Korábban az ENSZ sürgős felhívást tett két hétnapos szünetre a gázai harcokban, amelyek ebben a hónapban kezdődnek, hogy lehetővé tegyék több mint 640 000 palesztin gyermek gyermekbénulás elleni oltását.
Az elmúlt hetekben a gyermekbénulás vírusának nyomait mutatták ki a Hán Juniszban és Deir al-Balah-ban gyűjtött szennyvízmintákban. Ez azt jelenti, hogy a vírus most az Izrael által kijelölt humanitárius övezetben terjed, ahol a lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok százezrei kerestek menedéket a harcok elől.
Legyünk világosak: a gyermekbénulás elleni oltóanyag a béke és az azonnali tűzszünet
− mondta António Guterres ENSZ-főtitkár. „De mindenesetre a gyermekbénulás miatti tűzszünet elengedhetetlen. Lehetetlen, hogy a gyermekbénulás elleni védőoltás kampány végezzen a háború mellett.”
(Borítókép: Füst száll fel egy lakóházra mért izraeli csapást követően Khan Júniszban, 2024. augusztus 16-án. Fotó: Hatem Khaled / Reuters)