A belorusz elnök a Rosszija–1 orosz tévécsatornának adott interjút augusztus 15-én, ahol beszélt a belorusz–orosz biztonsági kérdésről, az ukrajnai helyzetről, a nyugati szomszédaival való viszonyáról, a belorusz belpolitikáról és a jövőbeli terveiről. Olyan aktualitásokra is válaszolt Jevgenyij Popovnak, mint a Kurszki terület eseményei vagy a lengyel és ukrán nyilatkozatok.
Jevgenyij Popov az orosz Állami Duma tagja volt, jelenleg a Rosszija–1 orosz tévécsatorna egyik házigazdájaként kérdezhette két órán keresztül a belorusz elnököt. Aljakszandr Lukasenka több témáról is beszélt, többek között a belorusz–orosz együttműködésről, valamint a regionális és nemzetközi kérdésekről, minderről a belorusz elnök hivatalos oldala írt összefoglalót.
Említésre került az is, hogy meddig szándékozik hatalomban maradni, hiszen már 1994 óta ő az elnök Belaruszban, azonban az állami média közlése szerint 2025-ben is indul a választáson. Többször is megemlítette, hogy lemond, ennek ellenére, ha jövőre is megválasztják, akkor hetedszer is megnyerheti a választást, melyre ismét szigorú ellenőrzés várható, elkerülendő a 2020-as eseményeket.
Mindenki a következőképpen gondolkodik: 30 év sok idő, és csak néhány ember dolgozik elnökként 30 éven át. Az emberek megszokták őt, és senki mást. Ez tévedés. Én felkészítem az embereket a lemondásomra, nem akarok csalódást okozni vagy kudarcot vallani.
− írta meg a TASSZ, majd utalt a 2022-es alkotmánymódosításra, amely szerint a volt elnökök élethosszig tartó bírói mentelmi jogot kapnak, utódaik pedig már csak két ötéves ciklust tölthetnek ki.
Lukasenka megjegyzéseket tett Litvánia döntéséről, mely szerint a belorusz rendszámú autókat kitiltották az országból.
„Őrültek. Én a helyedben nem kommentálnék sok, Litvániát érintő kérdést. Mert nem tudják, hogy mit csinálnak. Ezek őrültek. Igazi őrültek. Mit is mondhatnék róluk? Ha lennének ott felelős politikusok, akkor beszélhetnénk a politikájukról. De ott nincsenek felelős politikusok” − kommentálta a kitiltást a belorusz elnök, majd pozitív hozadékairól is beszélt.
Véleménye szerint az, hogy a belorusz és az orosz állampolgárok nem fogják a pénzüket Litvániában elkölteni, nem lesznek gazdasági turisták, használni fog a belorusz gazdaságnak. Kiemelte, hogy a szovjet időkben Ukrajna és Litvánia gazdaságilag erős volt, és mindent saját magának termelt meg, ma azonban több az importáru.
Lukasenka ellentmondásos nyilatkozatokat fogalmazott meg az utóbbi időben. Egyik pillanatban még békére szólítja fel a két felet, mert „sem az ukrán népnek, sem az oroszoknak, sem a beloruszoknak nincs rá szüksége”, illetve egyik fél sem érdekelt a frontvonal kiszélesítésében.
A teljes határ 1200 kilométer. Most a front északkeleti vonala 1000 kilométer. Készen állunk még többre? Nem. És ezt Kurszk is megmutatta.
− bizonygatta békés szándékait a belorusz elnök, de hozzátette, amennyiben a Nyugat mégis úgy dönt, akkor hajlandó szembeszállni a NATO-val, sőt taktikai nukleáris fegyverek bevetését sem tartja kizártnak.
A vörös vonalak átvágása után már csak a legvörösebb gomb megnyomása marad.
Szombaton pedig arra utalt, hogy Ukrajna akár Belarusz felé is kiterjesztheti a harcokat, ugyanis 120 ezer ukrán katonát feltételez a határon, mellyel szemben saját haderejének egyharmadát sorakoztatja fel.
A belorusz elnök kiemelte, hogy Oroszország számára Belarusz a legszorosabb partner. Még viccelődött is, hogy a beloruszok és az oroszok között csak egy minőségjelző jelenti a különbséget. Utalt a két ország változó minőségű kapcsolatrendszerére, valamint hangsúlyozta, hogy sok kritikát kap Vlagyimir Putyintól, ennek ellenére továbbra is szoros együttműködést képzel el a két ország között.
„Annyit mondhatok: az orosz és belorusz embereknek a két elnök nyomdokaiba kell lépniük. Látják, nagyon szoros a kapcsolatunk. Putyin elnöknek senkivel sincs olyan kapcsolata, mint Belarusszal. Ez természetes. Itt nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani. Mi szövetségesek vagyunk. Ez mindent elmond” − hangsúlyozta Aljakszandr Lukasenka.
(Borítókép: Alekszandr Lukasenko belorusz elnök 2024. január 29-én Szentpéterváron. Fotó: Contributor / Getty Images)