Aleksandar Vucsics azzal vádolja az EU által támogatott lítiumbányát ellenző tüntetőket, hogy meg akarják őt buktatni. Vucsics az Európai Uniót annyi lítiummal láthatná el, amelyre a jövő elektromos járműparkjának energiaellátásához szüksége lenne. A szerb állampolgárok a kizsákmányolástól, és természeti katasztrófától tartanak.
Augusztus 10-én Szerbiában tízezres nagyságrendben tüntettek, a Brüsszel és Berlin által is támogatott nagy lítium bányaprojekt ellen. A miniszterelnök a tiltakozások nagyságától tartva ellene irányuló puccsra hívta fel a figyelmet, melynek információit Oroszországból eredezteti – írja a Politico.
Azzal, hogy Aleksandar Vucsics a Nyugatnak lehetővé teszi a zöld jövőbe való átmenetet, kritikusai szerint Szerbia 7 millió lakosát további gazdasági kizsákmányolásra és környezetszennyezésre ítélte, ami csak még inkább elérhetetlenné teszi a demokrácia és az elszámoltathatóság nyugati normáit.
Az összes nagyhatalom gyarmatává válunk
– mondta Nebojsa Petkovics, a tiltakozás egyik vezetője Gornje Nedeljicéből, egy északnyugat-szerbiai faluból, amely a tervezett bánya fő helyszínénél fekszik.
Petković és szomszédai csaknem két évtizeden át figyelték, ahogy geológusok és aranyásók özönlenek a Jadar folyó partjára. Gazdag „fehér arany” lelőhelyeket találtak, amelyek
egyes becslések szerint akár 90 százalékát is biztosíthatnák annak a lítiumnak, amelyre Európának szüksége van a kibocsátásmentes közlekedésre való átálláshoz.
Jadar Európa legnagyobb lítiumtartalékainak egyike. A Bányászati és Energiaügyi Minisztérium becslése szerint a várhatóan 2028-ban megnyíló bánya 2030-ig 58 000 tonna lítiumot termelne, ami 1,1 millió elektromos jármű akkumulátorának előállításához elegendő.
Az angol-ausztrál bányászati óriás Rio Tinto a korai kutatók között volt. A vállalat 2017-ben – öt évvel Vucsics hatalomra kerülése után – engedélyt kapott a jadari lelőhely fejlesztésére, és 2,55 milliárd dollárt (795 milliárd forint) különített el a projekt megvalósítására. A 2022-es tiltakozási hullámot követően a programot visszavonták.
Az EU lelkesedésének ellenére, a szerbek egyes felmérések szerint inkább elveszítették bizalmukat az unióval szemben.
Az EU képmutatóan viselkedik, mert egy diktátort támogat Szerbiában, aki blokkolta az igazságszolgáltatást, a médiát és minden mást, de ez elfogadható számukra, mert ő fogja szállítani azt a lítiumot, amelyre olyan nagy szükségük van
– mondta Petkovics.
Júliusban Vucsics nagy pompával fogadta Olaf Scholz német kancellárt és Maros Sefcovicot, az EU Green Deal vezetőjét, hogy aláírják az EU támogatását a bányának formalizáló megállapodást, valamint több, nagy autógyártókkal, például a Mercedes-Benzzel és a Stellantisszal kötött memorandumot.
Alig két hónappal korábban Hszi Csin-ping kínai elnököt még nagyobb díszben fogadták, amikor is szerbek százai gyűltek össze, hogy üdvözöljék, kínai zászlókat lobogtatva és a „vasszilárd barátságot” dicsőítve, a koronavírus-járvány óta tett első európai útján.
Vucsics minden érdeklődőt szívesen lát, amennyiben azok távol tartják magukat a belügyektől.
Aleksandar Dokics a Szerb-Orosz kapcsolatok szakértője szerint Moszkva támogatja a bánya kiépítését, függetlenül attól, hogy a nyugatnak is kedvez vele. Az igazi ellentmondás abban a kijelentésben rejlik, miszerint Moszkva azt állítja, hogy a tüntetéseket a Nyugat támogatja. A lítiumbányát viszont a nyugat nagyon is akarja.
A szerb közszolgálati médiába kevés kormányellenes hír jut be. A hétvégi tüntetés például 24 másodperces említést kapott a közszolgálati televízió esti híradójában. Ha a tüntetésről részletesebben beszámolnának, kiderülhetne, hogy itt nem a kormányt megdönteni próbáló emberek tüntetnek, hanem olyan helyi lakosok, akik aggódnak, hogy a bánya szennyezheti a talajvizet és ezzel tönkretenné a mezőgazdaságot. Emellett tovább rontaná annak a másfél millió szerb helyzetét, aki nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez.
A tüntetők, hogy megkerüljék az őket sújtó médiakizárást, autópályák és főutak lezárásához folyamodtak. Így azok a polgárok, akik esetleg nem látják a hírekben, hogy mi történik, fizikailag is kénytelenek lesznek megállni, hogy megismerjék a bánya hatásait.
„Tiszteletben tartjuk a tiltakozáshoz való jogot, de amit itt látunk, az egy félelemkampány – szándékos dezinformáció, amely azt állítja, hogy mi egy külszíni bánya vagyunk, hogy megmérgezzük a vízkészleteket, hogy a mezőgazdaság nem fog folytatódni... bármi, ami félelmet kelthet” – mondta Chad Blewitt, a Jadar projekt ügyvezető igazgatója.
Az aktivisták állításait tagadva a Rio Tinto azt állítja, hogy a földalatti bánya teljes mértékben megfelelne az uniós és a szerbiai környezetvédelmi jogszabályoknak. Júniusban a vállalat közzétette a bányára, egy felszíni feldolgozóüzemre és egy ipari hulladéklerakóra vonatkozó környezeti hatásvizsgálati tanulmányok előzetes tervezeteit.
Blewitt megismételte Scholz és Sefcovicot néhány kijelentését, nevezetesen azt, hogy a bányát nemcsak az uniós szabványok, hanem „a világ legmagasabb szintű szabványai” szerint fogják megépíteni és üzemeltetni.