Egy jeles építészeti iroda és egy energiatárolással foglalkozó cég összefogásával születhet meg a világ legmagasabb, akár ezer méter magas felhőkarcolója, amely azonban nemcsak lakóépületként vagy irodaházként szolgálhat, hanem a megújuló energia raktározására is alkalmas – egészen egyedi módon.
A toronymagas építmények eddig birodalmak, uralkodók, vallások és óriásvállalatok erejét voltak hivatottak érzékeltetni. Nem kizárt, hogy új funkciót kapnak: a megújuló energia tárolását.
A fenntartható energiatermelés egyik legnagyobb akadálya ugyanis, hogy a források csak időszakosan állnak rendelkezésre. A napenergia előállítását már a borús égbolt is csökkenti, éjszaka pedig lehetetlen, a szélenergia előállításának pedig a légmozgás az előfeltétele. A nyert energia tárolása kulcsfontosságú a termelés és a fogyasztás egyensúlyban tartásához.
A raktározás csak forradalmian új technológiákkal oldható meg.
Így született meg annak a felhőkarcolónak az ötlete, amely tulajdonképpen gigászi akkumulátorként is működhet.
A világ legmagasabb épületeit tervező Skidmore, Owings & Merrill, rövidítve a SOM az Energy Vaulttal, egy energiatárolásra szakosodott céggel kötött megállapodást úgynevezett gravitációs energiatárolási megoldások kifejlesztésére – jelentette a CNN.
A futurisztikus elképzelés alapján egy olyan, akár ezer méter magas toronyházat építenének, amelynek a belsejében liftszerűen emelkednének és süllyednének óriási tömbök. Energiabőség idején a blokkokat a magasba emelik, energiaigény idején pedig a mélybe süllyednek, a felszabaduló kinetikus energiát pedig árammá alakítják át – amint azt a fenti videóban illusztrálták.
A SOM tervezőiroda a magas épületek avatott szakértője. Építészei tervezték a World Trade Center lerombolt ikertornyai helyén épült New York-i One World Trade Centert, a chicagói Willis-tornyot, korábbi nevén a Searst, nem utolsósorban pedig a világ legmagasabb felhőkarcolóját, a 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifát.
Hogy elképzelésünk legyen az arányokról: a rákosrendezői maxi-Dubajon épülhet meg Európa legmagasabb felhőkarcolója, amely 220-240 méteres magasságával szinte a negyede a dubaji toronynak.
A SOM és az Energy Vault tudásának ötvözésével leszokhatunk a fosszilis tüzelőkről – állítja Bill Baker, a Burdzs Kalifa tervezőmérnöke.
A tárolás korszerűsítését és a hálózat bővítését szorgalmazza a Nemzetközi Energiaszövetség is, amely szerint enélkül lehetetlen teljesíteni a gyorsabb áttérést a fenntartható energiatermelésre.
A megújuló energia tárolására már most is széles körben használják a szivattyús tárolást. Egy turbina csúcsidőn kívül vizet pumpál egy alacsonyabb tározóból egy magasabba. Amikor a fogyasztás megugrik, a magasabból vizet engednek az alacsonyabban fekvőbe, és közben a turbinával áramot fejlesztenek. Ehhez a megoldáshoz azonban dombos terep és nagy térség szükséges.
A másik, Finnországban már alkalmazott lehetőség a homok, amely olcsó és gazdaságos hőtárolónak bizonyult.
A SOM és az Energy Vault tornyaiba, amelyek magassága 300–1000 méter között váltakozhat, különleges liftaknákat építenek a tömbök mozgatására, így bőven marad hely a lakásokra vagy irodákra egyaránt. Ezzel a módszerrel több gigawattóra energia tárolható – állítja Robert Piconi, az Energy Vault vezérigazgatója.
A cég egyébként vizsgálja annak a lehetőségét is, hogy a mozgó tömbök helyett szivattyús rendszerrel vízenergiát hasznosítsanak a felhőkarcolókban.
Energiatárolási szakértők egyelőre megkérdőjelezik a projekt gazdaságosságát azzal érvelve, hogy a raktározás több helyet igényel, ami szerkezeti változásokkal jár.
Az Energy Vault és a SOM ezzel szemben biztos abban, hogy megoldásuk kereskedelmileg életképes. Az Energy Vault Kínában már üzembe helyezett egy 150 méter magas, 100 megawattóra kapacitású hidrogravitációs energiatároló rendszert, de abban bérlők számára nincs hely.
A számítások szerint egyébként minél magasabb az építmény, annál hatékonyabb a raktározási kapacitása.