A versenytárs fedezte fel, hogy egy kis wyomingi lap újságírója a legújabb technológia bevetésével szülte cikkeit. Még a megszólaltatottak – köztük a kormányzó – mondatait is a mesterséges intelligencia alkotta meg.
A nem túl fiatal, de kezdő riporter azonnal felmondott.
A szövegeit a konkurencia, a Powell Tribune riportere árgus szemekkel figyelte. CJ Bakernek először a wyomingi kormányzó, majd a helyi ügyész szavai tűntek barkácsoltnak. Tizenöt éves újságírói gyakorlattal a háta mögött gépiesnek talált néhány mondatot is.
A cikkek a rivális Enterprise-ban jelentek meg, abban a lapban, amelyet a legendás William F. Cody, vagy ahogy a világ megismerte, Buffalo Bill alapított még 1899-ben.
Némi nyomozás után Baker találkozott a cikkeket jegyző, 40 éves férfival, aki kora ellenére újonc volt a szakmában. Miután kiderült a turpisság, azonnal távozott a szerkesztőségből, amelynek kiadója bocsánatot kért az olvasóktól, és ígéretet tett: minden erejével megkísérli meghiúsítani a hasonló próbálkozásokat.
Chris Bacon főszerkesztő elismerte, hogy nem sikerült kiszűrnie azokat a mondatokat és hamis idézeteket, amelyeket a mesterséges intelligencia generált.
A botrány kiválóan szemlélteti, hogy a mesterséges intelligencia milyen csapdákat és veszélyeket rejt a különböző iparágakban, beleértve az újságírást is. A chatbotok egy rövid leírás alapján hihető, bár hamis cikkeket képesek előállítani.
A mesterséges intelligenciának egyébként fontos szerepe van az újságírásban. A wyomingi esetről tudósító AP hírügynökségnél például az MI segítségével kereshetők képek, vagy olyan feladatokra használják – köztük szövegek fordítására –, amelyekkel a humán alkalmazottak kreatívabb munka végzésére szabadíthatók fel.
Áprilisban a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott műsorvezető mutatkozott be a magyar köztévé tudományos-ismeretterjesztő műsorában. Bíró Adának hívják, megjelenését, arcát és hangját egyaránt az MI hozta létre korábban már meglévő programokból.
Ezt nem titkolták, ezzel szemben a tekintélyes Sports Illustrated szaklapot tavaly azért bírálták, mert azt állította, hogy termékismertetőit hús-vér emberek írták. Valójában szintén az MI alkotta őket. A lap megszakította kapcsolatát a weboldalt készítő céggel, a botrány azonban alaposan megtépázta hírnevét.
A mesterséges intelligencia képességeit híven tükrözi, hogy önmagával is képes vitatkozni, például az eutanáziáról – méghozzá magyarul.
A wyomingi Enterprise-ban megjelent történetek közül legkevesebb hét olyat azonosítottak, amelyeket az MI fogalmazott meg. Ezekben hat idézet fordult elő, amelyeket chatbot költött.
Nagyon hihetőnek tűntek
– mondta Baker, aki nem volt rest, és megkereste az idézett személyeket. Soha nem találkoztak az Enterprise riporterével.
Elképzelni is hátborzongató, hogy az MI bárki megrendelésére politikusok, tudósok vagy éppen celebek szájába adjon olyan mondatokat, amelyeket soha ki nem mondanának, ráadásul mindez írásban is megjelenik – a hitelesség alátámasztására.
Az Enterprise távozó újságírója kis és nagy történetek esetében egyaránt bevetette a mesterséges intelligenciát.
Egy orvvadász ítéleténél például idézett egy vadvédelmi szakembert és a kerületi ügyészt is, holott egyikük sem találkozott a riporterrel, a nyomtatásban megjelent idézetek tartalmát pedig cáfolták.
A kezdő újságíró – szintén az MI segítségével – kétszer is idézte Mark Gordon wyomingi kormányzót, akinek a hivatala erről csak azok után értesült, hogy Baker megkereste őket, kiderítendő az igazságot. A szerző mentségére szóljon, hogy az egyik idézet csak részben volt kitalált, a másik azonban az informatikai fantázia szüleménye volt.
A mesterséges intelligencia által generált történetek létrehozása gyerekjáték – figyelmeztetett egy, az újságírást elemző agytröszt vezetője.
A generatív chatbotokat úgy programozták, hogy választ adjanak a rájuk bízott feladatra, a választ igazságtartalmától függetlenül – mondta Alex Mahadevan.
(Borítókép: Index)