Ügyvédek kérvényezték iraki Kurdisztánban a többnejűségre vonatkozó feltételek liberalizálását. A közelmúltban bevezetett szigorú szabályozás elégedetlenséget váltott ki a férfiak körében, akik azzal érvelnek, hogy muszlimként joguk van a poligámiához. Viszont a nők zöme győzelemként értékeli a többnejűség felszámolására irányuló erőfeszítéseket.
Augusztusban az iraki szövetségi legfelsőbb bíróság elutasította három ügyvéd keresetét, melyben Kurdisztán személyi státuszról szóló törvényének hatályon kívül helyezését kérvényezték. Ebben szabályozzák ugyanis, hogy milyen esetekben vehet el második feleséget egy férj. A testület azzal indokolta döntését, hogy a három ügyvéd egyikét sem érte hátrány a rendelkezés miatt, ők viszont közölték, továbbviszik az ügyet.
Olyan személyt képviselünk, aki a törvénymódosítás miatt hátrányos helyzetbe került, és ismét panaszt fogunk tenni a szövetségi bíróságon”
– szögezte le Aso Hashim, utalva a 2008-as szigorításra. Az ügyvéd szerint a 16 évvel ezelőtti módosítás ellentétes az iszlám alapelveivel, és társadalmi problémákat gerjeszt. Korábban is voltak már hasonló ügyek az iraki legfelsőbb bíróság előtt: hasonló panaszt utasított el a testület még júniusban, ám akkor a felperes mondta vissza a keresetet.
Iraki Kurdisztánban a második házasságot meglehetősen szigorú feltételekhez kötik. A többnejűséget az 1959. évi törvénycikk szabályozza, melyet 2008-ban módosítottak utoljára, akkor a nőjogi aktivisták győzelemként ünnepelték, hogy a szigorításokkal gyakorlatilag ellehetetlenítették a poligámiát. Sok férfi viszont ellenezte az új rendelkezéseket, 2019-ben a Kurdisztáni Férfiszövetség közölte, évente 35-50 panasz érkezett hozzájuk a törvény miatt.
Irak autonóm régiójában a 2008. évi 15. törvénycikk rendelkezik a második házasság feltételeiről. Ahhoz, hogy egy férfi másodjára is megházasodhasson, az első feleség jóváhagyására van szükség, aki már a házassági szerződésben is kikötheti, ha nem járul hozzá a második feleséghez. A rendelkezés ugyanakkor engedélyezi a második házasságot abban esetben, ha az első feleség gyógyíthatatlan beteg – és ezt szakorvosi bizottság által kiállított igazolás is alátámasztja –, vagy ha olyan betegségben szenved, ami megakadályozza a szexuális kapcsolat létesítését, illetve ha meddő.
A törvénycikk továbbá a férj számára is előír bizonyos feltételeket: egyrészt hivatalos dokumentumokkal kell alátámasztania, hogy megfelelő anyagi helyzettel rendelkezik két háztartás fenntartásához, másrészt írásban kell ígéretet tennie arra, hogy tisztességes és egyenlő bánásmódban részesíti mindkét feleségét. A férfiakra vonatkozó feltételek viszont nem egyediek, a legtöbb arab országban hasonló szabályozás él.
A 2008-as törvénymódosítás szankciókat is kiszab arra az esetre, ha a férj a feltételeket nem teljesítve próbálna másodjára megházasodni: egy évnyi börtönbüntetést és akár tízmillió dínáros (körülbelül 2,7 millió forint) pénzbírságot is kiszabhatnak rá. Szintén a nőknek kedvez az a pont, mely szerint az első feleség elválhat férjétől, amennyiben az illegális úton köti meg második házasságát.
A szigorú törvényeket gyakran úgy játszák ki, hogy elhagyva az autonóm régiót, Irak nagyvárosaiban, például Sejkánban kötik meg a második házasságot. Helyi beszámolók szerint ebben az esetben a férfiak általában egy másik, de otthonukhoz közeli városba viszik az új feleséget, s gyakori az is, hogy titokban a nappalt az új feleségnél töltik, majd éjszaka hazamennek az elsőhöz. Irakban ugyanis már más szabályok vonatkoznak a többnejűségre. Tavaly januárban az iraki szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, Jasszim Mohammed kimondta, az országban nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely ellentétes az iszlám vallás szabályaival, ennek nyomán a kurdisztáni parlament 2008-as törvénymódosítását sem tekintik érvényesnek.
Az arab ország 1932-ben kiáltotta ki függetlenségét az Egyesült Királyságtól, 1958-ban pedig a monarchia megdöntésével megszületett az Iraki Köztársaság, ám 2019-ig bezárólag nem telt el olyan évtized, amikor az ország ne állt volna háborúban. A harcok milliók életét követelték, beleértve a civileket és a katonákat is, ami azt eredményezte, hogy a 2010-es évek elejére több mint egymillió nő vált özveggyé, emellett rendkívül nagy volt a hiány fiatal, hajadon férfiakból.
Nem véletlen tehát, hogy az akkori iraki alkotmány inkább szorgalmazta a többnejűséget, miközben az aktivisták a nőknek járó állami támogatások növelése mellett kampányoltak, hogy könnyebben megélhessenek férfiak nélkül. Hangsúlyozták azt is, hogy miután a második házasságok gyakran illegálisan köttetnek, védelem sincs a nők számára, ezáltal gyakran rosszabb helyzetben élnek a feleségek, és jobban ki vannak téve a bántalmazás veszélyének.
A civil szervezetek mögé női politikusok is beálltak, köztük Nada Ibrahim, az Iraki Nemzeti Párbeszéd Front párt színeiben. Noha a parlamenti képviselő támogatja a többnejűséget, ha a férj megfelelően bánik feleségeivel, egyetért azzal, hogy több állami támogatásra van szükség, az özvegyek ugyanis gyakran fiatalok, akiknek sem munkájuk, sem egészség- és társadalombiztosításuk nincs.
Arra vonatkozóan, hogy hány kurd férfi dönt a második házasság mellett, meglehetősen kevés adat áll rendelkezésre. 2022 márciusában az iraki legfelsőbb bíróság 6030 második házasságra vonatkozó kérelmet regisztrált, azt azonban nem tudni, közülük hányan érkeztek Kurdisztánból. A Pew Research Center amerikai agytröszt 2019-es jelentésében arról írt, Irakban a lakosság mindössze két százaléka élt poligám kapcsolatban.
A világ nagy részén rendkívül ritka az, hogy egy férfinak két felesége legyen – az Egyesült Államokban például 1882-ben nyilvánították illegálisnak az intézményt –, egyes afrikai, közel-keleti és ázsiai országokban legális a második házasság, ám meglehetősen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. A poligámia elsősorban a muszlim országokban van jelen, az iszlám hívei a Korán 4. szúrájának 3. versére hivatkoznak, melyben szerepel, hogy a férfinak akár négy felesége is lehet, emellett gyakran megemlítik, hogy Mohamed prófétának is több felesége volt.
Történészek azt állítják, a többnejűség az iszlám előtti Arábiában is elterjedt volt, mivel a folyamatos háborúzások magas halálozási aránnyal jártak a férfiak körében, így viszont az özvegyek és gyermekeik magukra maradtak, anyagi támogatás nélkül. Míg azonban korábban egy férfinak akárhány felesége lehetett, Mohamed ezt négyben maximalizálta.
A Pew Research Center 2019-es adatai szerint a többnejűség az afrikai országokban volt a legnépszerűbb: a poligám háztartásokban élők aránya Burkina Fasóban a legmagasabb 36 százalékkal, utána következik Mali 34 százalékkal, majd Gambia 30 százalékkal. Afrikában a többnejűség egyébként nem csak a muszlimokat érinti, Nigériában például a keresztények nyolc százaléka él poligám háztartásban.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
(Borítókép: Muszlimok látogatnak a Daulatabad erődbe Indiában. Fotó: Godong / Universal Images Group / Getty Images)