Az ENSZ elítélte az új tálib törvényeket, amelyek megtiltják a nőknek, hogy beszéljenek vagy mutassák meg arcukat az otthonukon kívül, és az emberi jogi csoportok elborzadva fogadták őket.
A tálibok a múlt héten egy sor új „erkölcsi” törvényt hoztak nyilvánosságra, amelyeket legfelsőbb vezetőjük, Hibatullah Ahundzada hagyott jóvá, és amelyek kimondják, hogy a nőknek nyilvánosan mindig teljesen el kell takarniuk testüket − beleértve arcukat is − vastag ruházattal, hogy ne kísértsék a férfiakat, írta meg a The Guardian.
A nők hangját is a bűn potenciális eszközének tekintik, ezért az új korlátozások értelmében nem szólalhatnak meg nyilvános helyen. A nők hangját az utcáról sem szabad hallania senkinek sem, ha a házukban énekelnek vagy olvasnak.
„Amikor egy felnőtt nő szükségből elhagyja otthonát, köteles hangját, arcát és testét elrejteni”
− áll az új törvényekben. A férfiaknak is el kell takarniuk a testüket a köldöküktől a térdükig, amikor az otthonukon kívül tartózkodnak.
Mostantól az afgán nők nem nézhetnek közvetlenül olyan férfiakra, akikkel nem állnak vér- vagy házassági kapcsolatban, a taxisofőröket pedig büntetik, ha hajlandóak olyan nőt fuvarozni, akinek nincs megfelelő férfi kísérője. Azokat a nőket vagy lányokat, akik nem tartják be a törvényt, őrizetbe vehetik és az új törvények betartatásával megbízott tálib tisztviselők megbüntethetik.
A korlátozásokat elítélte Roza Otunbajeva, az ENSZ afganisztáni különmegbízottja, aki szerint a tálibok még jobban kiterjesztik a nők elleni korlátozásokat, mióta 2021-ben újra hatalomra kerültek.
„Ez egy aggasztó afgán jövőkép, ahol az erkölcsi ellenőrök mérlegelhetik, hogy bárkit megfenyegessenek és őrizetbe vegyenek a szabálysértések széles és néhol homályos listái alapján” − mondta vasárnapi nyilatkozatában. „Kiterjeszti az afgán nők és lányok jogainak amúgy is tűrhetetlen korlátozását, ahol még a nők hangja is erkölcsi vétségnek minősül.”
Mir Abdulvahid Szadat, az Afgán Jogászok Szövetségének elnöke a Rukhshana Media-nak azt nyilatkozta, hogy az új törvények ellentmondanak Afganisztán hazai és nemzetközi jogi kötelezettségeinek.
„Jogi szempontból ez a dokumentum komoly problémákkal néz szembe” − mondta. „Ellentmond az iszlám alapelveinek, ahol az erény előmozdítását soha nem erő, kényszer vagy zsarnokság útján határozták meg. Ez a dokumentum nemcsak Afganisztán belső törvényeit sérti, hanem nagyjából az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának mind a 30 cikkelyével is ellentétes.”
„A tálib kormánynak nincs semmiféle legitimitása, és ezek az új rendeletek, amelyek célja a nők további elnyomása, a nőkkel szembeni gyűlöletüket jelzik” − közölte Fazia Kufi, afgán emberi jogi aktivista, aki az afgán parlament első női alelnöke volt. „Amikor azt mondják, hogy a nők nem beszélhetnek nyilvánosan, mivel a női hangot az intimitás egy formájának tekintik, az hihetetlenül ijesztő, mégis az egész világ úgy viselkedik, mintha ez normális lenne. Nagyon kevés reakciót, megjegyzést kaptunk arra, ami történik, és a tálibokat felbátorítja ez a közömbösség. Nemcsak a nőket, hanem minden emberi lényt célba vesznek. Felelősségre kell vonni őket.”
Sukria Barakzai, egykori afgán parlamenti képviselő, aki Afganisztán norvégiai nagykövete volt, egyetértett azzal, hogy a nemzetközi közösség hallgatása a tálibok által Afganisztán 14 millió nőjének elnyomásáról hozzájárult a nők testének és hangjának kriminalizálásához. „Aggasztó, hogy a nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ és az Európai Unió, ahelyett, hogy kiállnának ezen embertelen gyakorlatok ellen, megpróbálják normalizálni a kapcsolatokat a tálibokkal” − nyilatkozta az egykori nagykövet. „Bizonyos értelemben szépítik ezt a csoportot, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a tálibok széles körű emberi jogi jogsértéseket követnek el”.
Az Egyesült Államok által támogatott kormánytól való hatalomátvétel óta eltelt három évben a tálibok „nemi apartheidnek” nevezett emberi jogi csoportok által bevezetett rendszert vezettek be, kizárva a nőket a közélet szinte minden területéről, és megtagadva tőlük az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.
Az új „erkölcsi” törvények előtt a nőket már eleve eltiltották a középiskolai tanulmányoktól, megtiltották a munka szinte minden formáját, megakadályozták, hogy nyilvános parkokban sétáljanak, edzőtermekbe vagy szépségszalonokba járjanak, és szigorú öltözködési szabályok betartására kötelezték őket. Az év elején a tálibok bejelentették a nők nyilvános megkorbácsolásának és megkövezésének visszaállítását házasságtörésért.