Hasonlóan űzött vaddá vált a Telegram napokban letartóztatott alapítója, mint korábban a WikiLeaks miatt célkeresztbe került Julian Assange. Az oroszok ugyanannyira rá akarták tenni a kezüket a Telegramra, mint a nyugati országok, legfőképpen az Egyesült Államok. Az eddig megismert információk alapján Pavel Durov bűne az lehet, hogy a Telegram titkosított beszélgetéseihez nem férhetnek hozzá a nagyhatalmak. Az ügynek az orosz–ukrán háború miatt is van jelentősége.
Egy párizsi repülőtéren szombaton letartóztatták Pavel Durovot, a Telegram orosz alapítóját és vezérigazgatóját, miután leszállt az Azerbajdzsánból érkező magángépével. De miért? Kicsoda Durov, és milyen a viszonya a Kremlhez? Mi a jelentősége a letartóztatásának? Cikkünkben ezeket a kérdéseket igyekeztünk megválaszolni.
„Durov egyike az orosz internet legmeghatározóbb alakjainak, a kétezres évek közepén ő alapította meg az orosz nyelvkörnyezet legnépszerűbb közösségi médiaplatformját, a Vkontaktye-t, mai nevén VK-t. Már emiatt is meggyűlt a baja az orosz hatóságokkal, mivel állítása szerint az ukrán Euromajdan idején nem volt hajlandó kiadni a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, vagyis az FSZB-nek a tiltakozásokban részt vevők oldalon tárolt adatait” – magyarázta Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek.
Durov 2014-ben a ránehezedő nyomás miatt el is hagyta Oroszországot és eladta a Vkontaktye-t birtokló cégcsoportot, amelynek jelenleg egy Gazprom-leányvállalat a többségi tulajdonosa, vezérigazgatója pedig Vlagyimir Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció első vezetőhelyettesének fia.
Pár évvel később Durov ismét konfliktusba került az orosz hatóságokkal, azok ugyanis megpróbálták blokkolni a Telegramot, mivel nem tudta vagy nem akarta átadni a titkosított beszélgetésekhez való hozzáférést biztosító kulcsokat. A konfliktus oka tehát hasonló volt, mint most a franciáknál, hiszen az oroszok szintén azt kifogásolták, hogy a Telegram rendszereit terrorista csoportok és bűnszervezetek használhatják tevékenységük során. A blokkolási kísérlet azonban kudarcot vallott, a Telegram népszerűsége csak nőtt, és miután az orosz nyelvű információs szféra egyik fő platformjává vált, az orosz állam is felhagyott az ellene folytatott harccal, és azóta inkább az előnyeit próbálja élvezni
– mondta a kutató.
Nemcsak a Kremlhez közeli csatornák sora jött létre és tett szert népszerűségre a Telegramon – Ramzan Kadirov például több mint 2 millió, Dmitrij Medvegyev pedig közel 1,4 millió követővel rendelkezik –, de haditudósítói csatornák szerint
az ukrán és az orosz hadsereg is előszeretettel használja katonai célú kommunikációra a platformot annak megbízható titkosítása miatt.
Ami Durov és a Kreml kapcsolatát illeti, Kosztur András arra hívta fel a figyelmet, hogy a milliárdos üzletember és Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanazon időpontban tartózkodott Bakuban néhány nappal ezelőtt. A Kreml azonban cáfolta, hogy az államfő találkozott volna a cégvezetővel.
„A Telegram betiltásának lehetősége Ukrajnában és Oroszországban is ismét felmerült. Egyesek szigorúbban ellenőriznék Kijevben és Moszkvában is az alternatív hír- és kommunikációs csatornákat, de Durov letartóztatásával ez az eddig is kérdéses törekvés vélhetően lekerül a napirendről. A Kreml, legalábbis kommunikációs szempontból beáll a Telegram mögé” – tette hozzá a kutató.
Az elmúlt években Durov az Egyesült Arab Emírségekben élt, az emirátusin és az oroszon kívül pedig Franciaország, valamint a karibi szigetország, Saint Kitts és Nevis állampolgárságával is rendelkezik.
„Bár igyekszik magánéletét távol tartani a nyilvánosságtól, nemrég elárulta, hogy spermadonorként több mint száz gyerek apjává vált az elmúlt években. Letartóztatása után ez számos mém témájává is vált. Időről időre előkerülnek találgatások a hagyományos úton nemzett gyermekeivel kapcsolatban is. Legutóbb éppen egy magyar modell, Bakó Dianával kapcsolatban merült fel, hogy Durov gyerekével várandós. A sajtó érdeklődését természetesen a vele együtt utazó és jelenleg vélhetően a francia hatóságok vendégszeretetét »élvező« 24 éves streamer és influenszer, Julia Vavilova személye is felkeltette, akit szülei szintén nem tudnak elérni Durov gépének leszállása óta. Vavilova a közösségi oldalai alapján az elmúlt időszakban mindig ott bukkant fel, ahol Durov is tartózkodott” – mondta a kutató. A legfrissebb információk szerint Vavilovát és Durov testőrét időközben elengedték a francia hatóságok.
Durov letartóztatásának időzítéséről nem sokat tudni: egyes hírek szerint csak néhány perccel a landolás előtt adtak ki elfogatóparancsot ellene, másutt azt írták, már régebb óta körözték, Kosztur András azonban megjegyezte, hogy korábbi franciaországi útjai során ennek nem lett semmilyen következménye, a francia hatóságok szűkszavúsága és a sajtó találgatásai miatt pedig nehéz tisztán látni ebben a kérdésben.
Durovot amiatt vádolják, hogy a Telegram nem működött együtt a francia hatóságokkal a platformon folytatott bűncselekmények felderítése érdekében. Így a milliárdost többek között drogkereskedelemben, pedofil tartalmak tárolásában és terjesztésében, szervezett bűnözői csoportok tevékenységében és egyéb bűncselekményekben való bűnrészességgel vádolják. A francia hatóságok nem állítják, hogy ezekben tudatosan és közvetlenül részt vett volna Durov, csupán azt, hogy ezek ellen nem tett semmit, amikor a Telegram segítségével megvalósították őket.
Az ügy jelentőségével kapcsolatban Kosztur András kiemelte: a Telegram mára globálisan is az egyik legnépszerűbb közösségi médiává vált, több aktív felhasználóval, mint például az X (a korábbi Twitter).
Az orosz és ukrán nyelvű médiatérben mára tulajdonképpen az egyik legfontosabb hírforrássá is vált. Az orosz–ukrán háború eseményeinek megértése szinte lehetetlen a többtucatnyi haditudósítói csatorna által szolgáltatott elsődleges információk nélkül, amelyek mindkét oldalon gyorsabb és hitelesebb információkat közvetítenek az erősen vagy erősebben kontrollált hagyományos médiánál. Persze mindkét fél propagandacélokra is erőteljesen használja a Telegramot és a politikai viták egy része is átköltözött a platformra, ismét csak a nagyobb szabadság miatt. Ez sokakat zavar Kijevben és Moszkvában egyaránt, azonban inkább megpróbálják az előnyükre fordítani. A Telegram lassan a Nyugatra is beszivárog, emiatt és persze a platformon folytatott bizalmas kommunikáció miatt pedig felkeltette a nyugati politikum és a nyugati titkosszolgálatok figyelmét
– fogalmazott a kutató.
A Facebook-oldalán és a Telegram-csatornáján Kosztur András azt írta: „Durov letartóztatása nem csupán a nyugati–orosz csörte egy újabb epizódja, sokkal inkább a Nyugaton belüli viszonyokról szól, és azt is előrevetíti, mi vár mindannyiunkra, ha az euroatlanti oligarchikus-bürokratikus elit meg tudja erősíteni a hatalmát (némiképp leegyszerűsítve: ha Kamala Harris nyer novemberben).”
Kérdésünk válaszolva, hogy mit is értett pontosan ezalatt, a kutató kifejtette:
Az elmúlt években a nyugati szövetségi rendszer oligarchikus-bürokratikus-értelmiségi elitjének hatalma több szempontból is megroppanni látszott, sőt egyfajta belső ellenzéke is kialakult, amire válaszként egyre nyíltabb nyomásgyakorlási eszközökkel válaszol. Ha sikerül stabilizálniuk a hatalmukat a Nyugat magállamának számító Egyesült Államokban, a nyomást vélhetően még tovább fokozzák majd, bel- és külföldön egyaránt.
Kosztur András szerint így például a techmilliárdos Elon Musk és a politikai kommentátor Tucker Carlson is joggal tarthat attól, hogy Donald Trump veresége esetén nekik is problémáik lehetnek.
„Durovnak korábban az amerikai hatóságokkal is voltak problémái. Először oda települt át Oroszországból, csak később ment az Egyesült Arab Emírségekbe, amikor rájött, hogy az Egyesült Államokban és az Európai Unióban sem tudna sokkal szabadabban működni, mint hazájában” – mondta a kutató.
Egy olyan elméletet is említett, amit az egyik ismert ellenzéki orosz újságíró, Kszenyija Szobcsak vetett fel lehetőségként, miszerint Durov szándékosan adta fel magát Franciaországban, remélve, hogy Párizsban enyhébb feltételekkel tudja megúszni a helyzetet, az eljárás lefolytatása után pedig az egész EU járható területté válik majd számára, és nem kell félnie attól, hogy kiadják az amerikaiaknak. „Ez persze csak teória, azonban összességében jól jellemzi azt, ahogyan Durov a nyugati országokra tekintett saját függetlensége és szabadsága szempontjából” – jegyezte meg Kosztur András.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Könnyen lehet, hogy az ügy gyorsan, valamiféle háttéralkuval ér véget.” Lapunknak azt mondta, ha így is lesz, erről semmit sem fog megtudni a közvélemény.
Lehet, hogy néhány konkrét személy, intézmény levelezéseiről van szó. Lehet, hogy a Telegram működését kell majd átalakítani Durovnak a szabadsága visszanyerése érdekében, és lehet, hogy olyan kérdések állnak az ügy mögött, amelyeknek még a körvonalait sem sejtjük. Persze a vállalkozó olykor meglehetősen szószátyár a hatóságokkal való találkozásait illetően, így remélhetjük, hogy – ha egyszer lesz rá lehetősége – akkor ezekről a napokról is elárul majd ezt-azt
– mondta Kosztur András.
Durovról egyébként azt is írta, hogy akár úgy járhat, mint Julian Assange, a WikiLeaks alapítója, és évekre hányattatott sorsú fogollyá válhat.
„Mindkét férfit a szólásszabadság és a mainstream nyugati véleménymonopólium ellenfeleként ismeri a világ, és most Assange után Durov is börtönbe került – Nyugaton. Ha Durov is évekig börtönbe kerül, az ugyanúgy újabb foltot hagy majd a Nyugat megítélésén és ugyanúgy lerántja a leplet a szólásszabadsággal és hasonlókkal kapcsolatos szólamaikról, mint Assange többéves meghurcoltatása” – mutatott rá a kutató.
(Borítókép: Pavel Durov 2012. január 24-én. Fotó: Nadine Rupp / Getty Images)