A brüsszeli Külügyek Tanácsának ülése után jelentkezett be Szijjártó Péter, aki részletesen beszélt számos külpolitikai kérdésről, és rengeteg szereplővel szemben kritikát fogalmazott meg.
A tárcavezető a minap már nyilatkozott arról, hogy mi várható az ülésen. Nemrég viszont a litván külügyminiszter szúrt oda neki azzal, hogy szerinte Szijjártó nem Európa, hanem Oroszország érdekeit képviseli.
A külügyminiszter felszólalása elején ismét „óvodás” reakciónak nevezte azt, hogy az ülésre Budapest helyett Brüsszelben került sor. Szijjártó Péter most azt mondta, hogy az ukrajnai háború volt a fő napirendi pont és vitatéma a tanácsülésen.
A helyzet az, hogy a reális helyzetértékelés teljes hiányával, és a háborús pszichózis tombolásával találkozhattam a mai napon is
– mondta a külügyminiszter, aki szerint a helyzet semmit sem változott az egy hónappal ezelőtti megbeszélésük óta.
Mint fogalmazott, a brüsszeli bürokraták „abszolút háborúpárti álláspontot képviselnek”, a háborús pszichózis elvakítja őket, és nem tudják reálisan értékelni a helyzetet.
Mai napon már odáig mentek egyesek – és sajnos ezek az egyesek már többségben voltak – hogy azt mondták, hogy a háború területi kiterjesztése nem jár eszkalációs veszéllyel. Sőt, azt is mondták, hogy a Nyugatról kapott fegyverek bevezetésének területi felszabadítása […] is igazából a béketeremtés egyik eszköze. Tehát ma már itt tartunk
– összegezte a külügyminiszter, majd hozzáfűzte: „Ez olyan mértékben megy szembe a realitással, mint ahogy itt most én ülök, ezért arra kell következtetnünk, hogy ez az elvakult háborúpárti álláspont és pszichózis a következő hónapokban ki fog tartani itt Brüsszelben.”
Szijjártó Péter ezenkívül arról is beszélt: többen sürgették, hogy az Európai Békekeretből további több mint hatmilliárd eurót juttassanak fegyverszállításra,
de Magyarország addig nem fog hozzájárulni egyetlen eurócent felszabadításához sem, amíg Ukrajnában a magyar cégeket negatívan diszkriminálják, illetve érvényben vannak a hazánk energiabiztonságát veszélyeztető döntések.
Kiemelte azt is, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője próbált nyomást gyakorolni a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése érdekében. „Magyarország álláspontja egyértelmű […] Mi nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, nem szállítottunk és nem is fogunk, ugyanis meggyőződésünk, hogy minél nagyobb mennyiségben van jelen fegyver az ukrajnai háborúban, az annál hosszabban fog tartani” – fogalmazott.
A háborúpárti politika konkrét megnyilvánulásának további formájaként említette azt is, hogy erősödik a nyomás az EU ukrán kiképzési missziójának kibővítése és meghosszabbítása érdekében is, amiben egyébként Magyarország szintén semmilyen formában nem vesz részt. „Világossá tettük, hogy ha ezen kiképzőmissziónak akár a területi hatályát, akár a funkcióját ki akarják bővíteni, akkor Magyarország ahhoz nem fog hozzájárulni” – szögezte le. Majd rendkívül veszélyesnek nevezte azt az ötletet is, amelynek értelmében a katonák kiképzését akár Ukrajnában is folytathatnák, ugyanis ez súlyos eszkalációs kockázatot jelentene.
„Amennyiben az Európai Unió a jelenlegi formájában – tehát ragaszkodva a jelenlegi formához – kívánná meghosszabbítani a mandátumot időben, de semmilyen bővítést nem alkalmazna, akkor Magyarország továbbra is a konstruktív tartózkodás eszközével él, azaz nem gátolja, hogy az Európai Unió tagországai, ha akarnak, folytassanak ilyen tevékenységet az Európai Unió területén, de abban Magyarország nem vesz részt” – összegzett a miniszter, aki aztán kitért arra is, hogy több résztvevő ismét felvetette a szankciók szigorításának témáját, ráadásul egyesek ezt az energetika területére is ki akarják terjeszteni.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tagországok egy jelentős része „kerülőúton, titokban, álszent módon” továbbra is vásárol orosz energiahordozókat.
Én azt gondolom, hogy minden országnak ez a saját maga dolga, minden vállalatnak saját maga dolga, hogy ha a szankciókba nem ütköző módon vásárol energiahordozókat, akkor miért kell hazudozni? Miért kell képmutatónak lenni? Miért kell álszentnek lenni? Miért is nem lehet ezt nyíltan, őszintén és egyenesen csinálni?
– tette fel a kérdést, megjegyezve: Magyarország nem ért egyet az energiaiparra vonatkozó szankciók kiterjesztésével.
Azt is leszögezte, hogy az ukrán energiaellátást érő orosz támadások kérdésében egyértelmű Magyarország álláspontja, de szóba hozta, hogy mindeközben az EU-t nem érdekli, hogy az ukránok lépése Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát, és ezáltal nemzetbiztonságát is veszélyezteti.
Annak ellenére, hogy mindkét ország jelentős mértékben támogatja Ukrajna energiaellátását – mondta Szijjártó Péter, idézve azt, hogy Magyarország adja az ukrán villamosenergia-import 42 százalékát, és magyar vállalatok beruházásokkal is segítették mindezt (arról, hogy e témában mit mondott a külügyminiszter, ennél részletesebben írtunk a háborúról szóló percről percre közvetítésünkben).
Szijjártó Péter ezenkívül arról is beszélt a tárca közleménye szerint, hogy Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője láthatólag
elveszítette a kontrollt, és mintegy ilyen brüsszeli Bidenként jön-megy itt, tesz javaslatokat, amelyek rendkívül veszélyesek Európa számára.
Bírálta a főképviselő azon friss előterjesztését is, amelynek értelmében az Európai Uniónak szankciókat kellene elrendelnie az izraeli kormány két miniszterével szemben. „Rendkívül veszélyes és abszolút észszerűtlen javaslat, hiszen egy ilyen döntés rendkívüli kérdőjeleket vetne fel a Közel-Keleten, illetve aláásná teljes egészében az Európai Unió és Izrael együttműködését” – mondta.
Majd Izraelt méltatta, amiért megegyezett az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) a gyermekbénulás elleni oltási program gázai megindításáról. „Ezt a lépést becsülni kell. Itt ma egy közös álláspontot akartak elfogadni, amely Izraelt ostorozta volna ezen megállapodás ellenére, úgyhogy kértük annak a módosítását ” – tájékoztatott. Valamint üdvözölte Izrael elkötelezettségét amellett, hogy a Templom-hegyen és a szent helyeken fenn tudjon maradni a vallásgyakorlás szabadsága. A miniszter kifejtette, hogy a hétvégi németországi késelés is világosan demonstrálta, hogy „mennyire veszélyes és észszerűtlen az a brüsszeli nyomás, amelyet Magyarországra is próbálnak gyakorolni”.
„Mi nem akarunk Solingent Magyarországon, nem akarunk késeléseket Magyarországon, nem akarunk illegális migránsokat Magyarországon, ezért egészen egyszerűen megdöbbentő és felháborító az, hogy miközben Európában drámaian nő az illegális migránsok által elkövetett bűncselekmények száma, nő az illegális migránsok által megölt európai emberek száma, addig az Európai Unió minket azért büntet, mert megvédjük magunkat, megvédjük a határunkat, és nem engedjük be az illegális bevándorlókat” – sorolta.
„Budapesten az amerikai nagykövet egy ellenzéki aktivista, a magyar ellenzék egyik vezető szereplője, és az ő megnyilatkozásait ennek megfelelően kell értékelni” – mondta Szijjártó Péter, hivatkozva e ponton az Index cikkére is.
David Pressman kritikájának tartalmára reagálva hozzátette: amikor Olaszország miniszterelnöke Kínában járt, és „megkerülhetetlen párbeszédpartnernek” nevezte Kínát a mostani törékeny nemzetközi viszonyok közepette, akkor „az ellenzéki aktivista úr nem aktivizálta magát”.
Vagy amikor Zelenszkij elnök felhívta Donald Trumpot, akkor sem fejezti ki a rosszallását. Vagy amikor az ukrán külügyminiszter legutóbb Kínában járt, akkor sem hallottuk a kritikáját
– tette hozzá.