2025. január 1-jétől leáll a Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezeték működése. Ezek után hazánk a Horvátország felől érkező Adria csővezetéken tud majd kőolajat importálni. A Mol az Indexszel azt közölte: „a vállalat ebben a témában nem kapott semmilyen jelzést, pedig ha lenne változás, elsőként tájékoztatná a nyilvánosságot. Az ukrán féllel továbbra is meglévő és jó üzleti kapcsolatunk van, valamint a szállítások is folyamatosak.”
Jövő év január 1-jétől leáll a Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát orosz kőolajjal ellátó Barátság kőolajvezeték működése – mondta egy interjúban Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója.
A HVG által kiszúrt bejegyzés szerint ez a lépés az orosz földgáz tranzitjának leállításához csatlakozik. Mihajlo Podoljak leszögezte, hogy Ukrajna továbbra is hajlandó továbbítani a gázt abban az esetben, amennyiben az nem Oroszországon keresztül érkezik.
„Lehet például közép-ázsiai gáz. Mostanra Európa diverzifikálta olaj- és gázellátását és Oroszország már nem játszik olyan fontos szerepet, mint 5-10 évvel ezelőtt. Ha egy ország például kazah vagy azerbajdzsáni gázt akar, mi készek vagyunk azt továbbítani. Ehhez szükség van olyan szerződésekre, amelyek rendezik a logisztika és a pontos igények kérdéseit és meghatározzák, hogy Ukrajna milyen tranzitszerepet játszik. Emellett hozzáteszem még azt is, hogy 2025. január 1-jétől leáll a Barátság olajvezeték” – hangzott el a konkrét bejelentés.
A Mol az Indexszel azt közölte, hogy a vállalat ebben a témában nem kapott semmilyen jelzést, pedig ha lenne változás, elsőként tájékoztatná a nyilvánosságot. „Az ukrán féllel továbbra is meglévő és jó üzleti kapcsolatunk van, valamint a szállítások is folyamatosak” – közölték lapunkkal.
Az Index úgy tudja, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter emiatt az ügy miatt indult tárgyalni péntek reggel Szentpétervárra.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 22-i Kormányinfón azt mondta, az orosz–ukrán háború kezdete óta számolnak a kockázattal, hogy a Barátság kőolajvezeték működése ellehetetlenülhet, Magyarországnak ezért van olyan jelentős tartaléka földgázból és kőolajból, mint amilyen nagyon kevés országnak Európában.
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy két infrastruktúrán keresztül – a Barátság és az Adriai kőolajvezetéken – kapjuk a nyersolajat. Éves szinten 11 millió tonna nyersanyagot kell behozni a pozsonyi és dunai finomítóhoz, jelenleg 8 millió tonnát képes szállítani az Adriai vezeték. A Mol a legutóbbi jelentésében pedig azt írta, hogy
80 százalékban tudja üzemeltetni a finomítókat orosz olaj nélkül.
A horvát oldalon valóban kellene még az Adriai vezeték kapacitását növelni, de az Index által megkérdezett szakértők szerint ez nem nevezhető jelentős beruházásnak. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője korábban azt mondta, hogy a Barátság kőolajvezeték nélkül kevesebb kőolajtermék lenne a régióban, viszont ezt a mennyiségű kiesést meg lehet oldani.
Az biztosan kijelenthető, egy esetleges leállás esetén az olajtermékek kiskereskedelmi árai jelentősen, a piaci forrásaink szerint, akár 10 százalékkal is emelkednének, ha pótolni kellene a kieső mennyiséget. Az ukránok éves szinten a kőolaj-szállításért – piaci információk szerint – 200 millió dollárt kapnak, de a háború miatt emelkedtek a költségeik.
Így a forrásaink szerint akár politikai, akár árképzési nyomásgyakorlás is lehet a mostani kommunikáció.
Végezetül érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy legutóbb Hernádi Zsolt, a Mol Csoport elnök-vezérigazgatója kiemelte: ha a Barátság-kőolajvezeték nem lesz, akkor már csak egy beszállítói útvonal marad. Az Adriai-vezeték nem üzemelt még teljes kapacitással, és a horvátok már jelentősen megemelték a szállítási árakat, ráadásul „bármikor megcsinálhatják, hogy karbantartás miatt nincs szállítás”. Ugyanakkor Hernádi Zsolt külön kiemelte: amíg a Mol nem szólal meg, addig nem kell ellátási hiánytól félni.
Vaclav Bartuska, a cseh külügyminisztérium energiabiztonsági különmegbízottja a Reutersnek nyilatkozva pénteken elmondta: az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték esetleges leállása a jövő évtől nem jelentene problémát a Cseh Köztársaság számára. Hozzátette: Ukrajna nem először figyelmeztetett egy esetleges leállásra, és meg kell várni, mi történik.
A Barátság kőolajvezeték a világ leghosszabb kőolajvezetéke. Első magyarországi szakaszának építését 1962-ben fejezték be. Az építésről szóló megállapodást 1959. december 19-én írta alá a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország. A vezetéket 1964-ben helyezték üzembe.
Oroszországból halad nyugati irányba több mint négyezer kilométeres hosszban. Neve arra utal, hogy eredeti rendeltetése a Szovjetunió nyugati területeinek, illetve a közép-európai „baráti” szocialista országok kőolajjal való ellátása volt. Ma az orosz (és kazah) olaj európai szállításainak fő artériája.
A csővezeték a délkelet-oroszországi Szamara városnál kezdődik, ahol a Nyugat-Szibériából, az Uralból és a Kaszpi-tengertől érkező kőolajat táplálják bele. A belarusz Mazir városnál északi és déli ágra szakad. A Belaruszba lépő csővezeték szállítókapacitása évi 70 millió tonna.
Ukrajnában, a magyar és a szlovák határ közelében a vezeték két irányba ágazik el. Az egyik Magyarországra halad, a másik Szlovákiába. Ez utóbbin kapja az orosz kőolajat Csehország is. A szlovákiai ágon évi mintegy 20 millió tonna kőolaj halad át.
(Borítókép: A Barátság II. nyersolajvezetékre emlékeztető kő a Duna olajfinomítóban 2022. május 24-én Százhalombattán. Fotó. Janos Kummer/Getty Images)