Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője zöld utat adott Kijevnek arra, hogy bevessék a nyugati szövetségesektől kapott fegyvereket Oroszország ellen. A tisztviselő szerint ez nem jelenti azt, hogy az EU és Oroszország háborúban állnak. Szijjártó Pétert is megemlítette, aki éppen Moszkvában tárgyal, elmondása szerint a képviselők oda utazhatnak, ahova akarnak, de tartaniuk kell magukat az EU elveihez.
Annak engedélyezése, hogy az uniós tagországok által Ukrajnának átadott fegyverek orosz területen található célpontok ellen is bevethetők, nem jelenti azt, hogy az Európai Unió háborúba indulna Oroszországgal szemben – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteken Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek egynapos, nem hivatalos ülését követően.
A főképviselő sajtótájékoztatóján közölte: az átadott fegyvereket Ukrajna önvédelemre használhatja a nemzetközi jognak megfelelően, akár az agresszor, Oroszország területén is.
Szerinte a fegyvertámogatással az Európai Unió megkönnyíti Ukrajna válaszát az orosz agresszióra. Arról azonban minden ország maga dönt, hogy az általa biztosított fegyvereket használhatja-e Ukrajna orosz területen.
A főképviselő kijelentette, hogy a katonai támogatás folytatása, beleértve a lőszerellátásra tett ígéret betartása elengedhetetlen. Ezzel összefügésben arra is emlékeztetett, hogy az EU és a tagországok által biztosított katonai támogatás összege ez idáig mintegy 43,5 milliárd eurót tesz ki. A felajánlott katonai eszközök átadásának zökkenőmentesnek kell lennie, és a korábbinál gyorsabban kell teljesülnie.
Az ukrán katonák uniós kiképzésével kapcsolatban azt mondta, hogy annak koordinálására és a hatékonyság érdekében központot kell létrehozni Kijevben. Közölte ugyanakkor, a szakminiszterek abban egyeztek meg, hogy a katonai képzési misszió munkájának Ukrajnához a lehető legközelebb kell megvalósulnia, de nem Ukrajna területén. Elmondta azt is, hogy a tanácskozás résztvevői megegyeztek abban is, hogy az EU kiképző missziója keretében 75 ezer ukrán katona kiképzését kívánják befejezni az év végéig. Tájékoztatása alapján eddig 60 ezer embert képeztek ki.
Elmondta, az EU egyetért az európai védelmi képességek fokozásának szükségességével, amihez az európai védelmi ipar fejlesztésére van szükség ez pedig kapcsolatban van az ukrajnai támogatás folyamatos biztosításával is.
Kérdésre válaszolva Borrell kijelentette: nincs európai ország, amelyik Oroszországot védelmezné. Európa Ukrajnát védelmezi.
Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a védelempolitika, ahogy a külpolitika is, „ha tetszik, ha nem”, nemzeti hatáskörbe tartozik.
A főképviselő példaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert említette, aki csütörtökön még Brüsszelben tárgyalt, pénteken már Oroszországba utazott. A tagországok képviselői „utazhatnak Moszkvába vagy Pekingbe, ahova csak akarnak”, ami nem jelenti azt, hogy esetleg Moszkvát védelmeznék. Szerinte egy feladatuk azonban van: lojalitás a közös uniós külpolitikához – írja az MTI.
Az orosz–ukrán háborúról szóló élő hírfolyamunkat itt követheti.