Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartotta az egyik nyitóbeszédet a GLOBSEC prágai biztonsági konferenciáján, melyben kitért arra, hogy egyes európai politikusok a megszálltat okolják a megszállók helyett az orosz–ukrán háborúban. Úgy látaja, a történtekből arra lehet következtetni, hogy a gazdasági egymásrautaltság sosem a béke záloga, és az EU nagyon keveset költött védelmi kiadásokra az elmúlt évtizedben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartotta Prágában a GLOBSEC biztonsági konferenciájának egyik nyitóbeszédét (a másikat Petr Pavel cseh államfő), amely második mandátumának első nyilvános beszéde is volt. Miközben a régió országainak vezetői nagyrészt ott voltak a konferencián, Szijjártó Péter inkább egy szentpétervári utazást választott.
Von der Leyen beszédét azzal kezdte, hogy Európa nyugati felének bőven lenne mit tanulnia a középső régió országaitól, hiszen a 2023-as év legnagyobb befektetői a csehek voltak, a lengyel gazdaság a legdinamikusabb fejlődést mutatja a kontinensen, emellett példásan állnak ellen az orosz támadás hatásainak. Elmondta, hogy a régió már évekkel ezelőtt figyelmeztetett Putyin szándékaira, a Nyugatnak pedig hallgatnia kellett volna a közép-európaiak hangjára.
Kitért arra is, hogy az európai politikusok közül sokan „Ukrajnát és szabadságvágyát hibáztatják a megszállásért, nem pedig Putyin hatalomvágyát”.
„ezért szeretném megkérdezni: hibáztatná valaha a magyarokat az 1956-os szovjet megszállásért? Vajon valaha is a cseheket hibáztatná az 1968-as szovjet elnyomásért?”
– tette fel a kérdést Von der Leyen, aki szerint egyértelmű a válasz: nem, és nem számít, mennyire különbözőek az emberek Európa távoli csücskeiben, Oroszország ugyanolyan törvénytelen és kegyetlen, mint régen volt, és a „béke sohasem lehet a megadás szinonimája”, a szuverenitás pedig nem lehet egyenlő a megszállással.
Azzal folytatta, hogy az európaiak békét akarnak, de a béke „nem csak egyszerűen a háború hiánya, hanem egy olyan állapot, ami lehetetlenné és szükségtelenné teszi a háborút”. Ennélfogva Ukrajnát olyan állapotba szeretné hozni, hogy integrálni lehessen az Európai Unióba, amely egy tartósabb békét tudna teremteni, és ehhez Európa békearchitektúráját le kell cserélni – erre rámutatott az orosz invázió. Ugyanis sokáig abban a hitben élt Európa, hogy a gazdasági egymásrautaltság (az orosz gáz) a béke záloga, ám
„Oroszország a jólétét birodalmi ambíciókra cserélte, amikor megtámadta Ukrajnát, így a gazdasági függésünk eszköz lett Putyin kezében.”
Véleménye szerint Európa jól reagált és közösen küzdött az orosz gázhiány ellen, ezért tudta átvészelni ezt a nehéz időszakot. „Putyin azon kísérlete, hogy megzsarolja uniónkat, nemcsak hogy teljesen kudarcot vallott, hanem beindította az európai megújuló energia termelésének fellendülését, ami függetlenné tesz bennünket” – mondta.
Emellett egy második leckével is szolgált a Kreml ukrajnai háborúja, mégpedig azzal, hogy Európa elhanyagolta a védelmi kiadásait az utóbbi időben, a támadás pedig felpörgette ezt a szegmenst. Európa felelős a kontinens védelméért, de elmondta, hogy nem lehet eléggé hálás az Egyesült Államoknak, amely hatalmas támogatást nyújtott és nyújt Ukrajnának, és ismét megmutatta, hogy kiáll Európa szabadsága mellett.
„Senki nem okolja az ukránokat az orosz megszállás miatt, viszont minden józan gondolkodású ember okolja a nyugati háborúpárti elitet az elhibázott, felelőtlen, veszélyes és Európát hanyatlásba taszító politikáért” – támadott vissza Orbán Balázs, a Fidesz politikai igazgatója.
Írása szerint ők a békéről akartak beszélni a GLOBSEC konferenciáján, de „ilyen blődségeket hallva kellően paprikás hangulatba” kerültek, mire megérkeztek Prágába.
Csak győzzük kivárni, amíg Európa háborúpárti elitje nem leszáll, hanem leesik a magas lóról...
– zárta gondolatait a politikus.
(Borítókép: Ursula von der Leyen beszédet mond a GLOBSEC biztonsági konferencián 2024. augusztus 30-án. Fotó: Michal Cizek / AFP)