Miután Izrael – válaszul a Hamász terrorszervezet október 7-i terrortámadására – bevonult a Gázai övezetbe, a régió több militáris vagy terrorszervezete lőtt ki rakétát Izraelre vagy az általa jogellenesen megszállt területekre. Legutóbb augusztus 25-én hajtott végre a Libanon déli részén található Hezbollah nagyszabású csapást, amelyet sokan már egy Izrael és Libanon közötti teljes körű háború felvezetőjének hittek.
Amikor augusztus 25-én, vasárnap folyamatosan jöttek a hírek arról, mennyi rakétát lőtt ki Izrael és a Dél-Libanonban található Hezbollah terrorszervezet egymásra, a régió és a világ legtöbb országában egy dolog miatt aggódtak:
az eddigi elvétve végrehajtott légitámadások immáron teljes háborúba fordulhattak át.
A Hezbollah közel ezer rakétát és drónt zúdított Izraelre, míg Izrael állítása szerint több száz vadászrepülőgéppel hajtott végre egy hónapokig tervezett, összetett támadássorozatot, amivel a Hezbollah támadóképességeit csökkentették drasztikusan. A támadások méretével a két fél azt kockáztatta, hogy a jelenlegi, szórványos légitámadásokat a teljes régióra kiszélesedő háború válthatja fel, belerántva a konfliktusba Hezbollahot támogató Iránt, valamint az Izraelt segítő Egyesült Államokat is.
Szerencsére mindez nem vált valóra. Annak ellenére, hogy a csapásváltás után a Hezbollah vezetője a teljes körű háború lehetőségéről is beszélt, a támadások után mind Izrael, mind a Hezbollah diadalittas közleményben jelentette be, hogy a mostani támadásokkal elérték stratégiai céljaikat, és győztek a másik felett. Ezzel arra utaltak, hogy mindkét fél elégedett a jelenlegi helyzettel, és nem tervez a közeljövőben újabb támadást a másik ellen – a Reutersnek is erről beszélt két diplomata.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a feszültségek enyhültek volna a régióban. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban a Hezbollah mellett más Irán által támogatott militáris szervezetek, például a jemeni hútik jelenthetnek fejtörést Izraelnek, a teljes körű háborúban azonban jelenleg sem Izrael, sem pedig a Hezbollah nem érdekelt.
Libanonban ugyanis túl sok jelenleg a belpolitikai és gazdasági válság, egy háború ezeken pedig csak még inkább rontana.
Pedig mindkét fél tudná eszkalálni a helyzetet, ha szeretné: ugyan a vasárnapi támadások során az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint preventív jelleggel a Hezbollah arzenáljának nagy részét megsemmisítették, de ez valószínűleg túlzó.
Jelenleg úgy tűnik, mind a Hezbollah, mind az Izrael lezártnak tekinti egy időre az egymás elleni támadásokat. Ezért a legnagyobb kérdőjelet továbbra is Irán jelenti, mivel hivatalosan még nem adott választ arra, miként reagál Izrael akciójára, amelynek során a zsidó állam végzett az új iráni elnök beiktatásán Irán fővárosában, Teheránban a Hamász terrorszervezet politikai vezetőjével, Iszmail Haníjével.
A Haníje elleni merénylet óta vártak arra, hogy milyen válaszra készül az új iráni elnök, Maszúd Peszeskján, hiszen a merénylet eleve iráni földön történt, ráadásul egy Teherán által legitimnek tartott diplomatával szemben. Ezek miatt a szakértők súlyosabb reakciót vártak, mint amit áprilisban Irán a damaszkuszi konzulátusa elleni támadás után adott.
Úgy tűnik, hogy Irán a válaszcsapást egyelőre „kiszervezhette” a Hezbollahnak.
Ugyan a Hezbollah saját maga is bosszút akart állni, mert Izrael meggyilkolta egyik parancsnokát, azonban az elmúlt egy hónapban kilőtt rakéták után a terrorszervezet közleményében bejelentette, azok nem kizárólag parancsnoka elleni merénylet miatti válaszcsapások voltak, a csapások alapját továbbra is a már több mint negyvenezer áldozattal járó, Gázai övezet elleni izraeli invázió adja. A mostani támadást a régió Izrael-ellenes szövetségeivel együttműködésben hajtották végre.
Emellett a Hezbollah legutóbbi támadása után az iráni ajatollah, Ali Hoszajni Hámenei arról beszélt egy nyilvános rendezvényen: a válasz nem mindig jelenti azt, hogy fegyvert kell ragadni, sokkal inkább, hogy helyesen kell gondolkodni, beszélni és a célpontot pontosan eltalálni. A New York Times által megszólaltatott
több szakértő emiatt úgy látja, hogy Teherán válasza – amennyiben lesz –, visszafogottabb lehet, mint áprilisban.
Akkor Teherán a damaszkuszi konzulátust ért támadás miatt közel 300 rakétát és drónt lőtt ki Izraelre, de a támadás előtt azt jelezte közvetetten Izraelnek és az Egyesült Államoknak is, így az eszkaláció helyett az inkább csak erőfitogtatás volt.
Ráadásul Iránnak az sem célja, hogy válaszcsapásával tovább élezze a helyzetet, berántva a konfliktusba akár az Egyesült Államok térségben tartózkodó erőit, vagy arra biztatva Izraelt, hogy további, Iránban található célpontokra mérjen csapást. Emellett az új reformista elnök pragmatikus külpolitikát hirdetett, és első számú célja a Teheránnal szembeni szankciók feloldása, amin az eszkaláció nem segítene.
Hogy Irán közvetlen válaszcsapása eddig miért nem történt meg, annak a fentieken kívül több oka is lehet.
Egyrészt lehet, hogy még előkészülnek az ajatollah szerint megfogalmazott célirányos támadásra, másrészt pedig biztosan köze van ahhoz, hogy Kairóban tovább folytatódnak a tűzszüneti tárgyalások a Gázai övezetet illetően.
Ráadásul a tűzszüneti tárgyalások a diplomaták által kiszivárogtatott információk szerint jól állnak; az egyik legfőbb kérdés a Gázai övezet és Egyiptom közötti sáv jövője, ahol jelenleg az Izraeli Védelmi Erők (IDF) állomásoznak. Ezt, az ún. Philadelphia folyosót Izrael nem akarja feladni, míg a Hamász azt szeretné, hogy onnan vonuljon ki Izrael. Elméletileg kompromisszumos megoldás lehet, hogy csak bizonyos részekről vonulna ki Izrael.
A tárgyalások sikerességét láthatóan a régió egyik szereplője sem akarja kockáztatni.
Az arab államok abban érdekeltek, hogy a Gázai övezettel szembeni invázió minél hamarabb véget érjen és megkezdődhessenek az újraépítések, emellett garanciát szeretnének arra, hogy Izrael felhagy az övezet bombázásával. Emiatt több, a jemeni hútik vagy a Hezbollah által végrehajtott csapást eleve azért hajtanak végre, hogy azzal is nyomás alá helyezzék Izraelt a tűzszüneti tárgyalásokon.
(Borítókép: Egy izraeli tank a határ közelében az izraeli–Hamász konfliktus közepette 2024. augusztus 21-én. Fotó: Amir Cohen / Reuters)