A helyiek szerint Türkmenisztán kormánya fúratott egy kutat, amellyel annyi gázt nyertek ki, hogy a Pokol Kapujaként ismert kráterben csökkent a lángok intenzitása. Az is felvetődött, hogy a látványosság teljesen megszűnhet.
A helyiek szerint újra a lángok végleges eloltásával próbálkoznak a türkmenisztáni Kara-kum sivatagban található, Pokol Kapujának elnevezett turistalátványosságnál.
A kráter bezárásának egyik fő oka, hogy értékes természeti erőforrások vesznek kárba. Egyesek szerint a kormány már fúrt egy közeli kutatókutat, amely jelentős mennyiségű, a kráteren keresztül kiáramló gázt leszívott, és jelentősen csökkentette a lángok szintjét – írja a CNN.
A türkmén elnök Gurbanguly Berdimuhamedow korábban a környezetvédelemre, általános népjólétre és a szemük láttára elégő profitra hivatkozva utasította a tudósokat, oltsák el az 53 éve egyfolytában lobogó tűzkatlant.
A CNN a helyi híresztelésekkel kapcsolatban kérdéseket küldött a türkmén kormányzatnak, de cikkük megjelenéséig nem kaptak választ.
A szovjet mérnökök 1971-ben olajat kerestek a türkmén sivatagban, amikor egy kutatófúrással megnyitottak egy föld alatti gázlencsét. A felszín beomlott, maradványa a ma is látható kráter – pontosabban kráterek, az égő Pokol Kapuja közelében ugyanis található egy vízzel és egy sárral teli is.
A lehetséges természeti katasztrófát megelőzendő, a szovjet mérnökök úgy döntöttek, meggyújtják a földgázt, azzal számolva, hogy pár nap alatt elég, ami a barlangban található, majd kialszik. Az égetés biztonságosabb és környezetbarátabb megoldás, mint a főként metánt tartalmazó földgáz szabadon engedése, azzal azonban senki nem számolt, hogy a kráter 50 év múltán is izzani fog.