Múlt héten parlamenti választásokat tartottak Ausztrália Északi szövetségi területén, ahol az ellenzéki Liberális Párt egy egészen abszurd programpontot is a zászlajára tűzött: megválasztásuk esetén ismét szabad lesz krokodilokat tartani házi kedvencként.
Elsőre ausztrál sztereotípiának hangozhat az, hogy valaki krokodilt tartson otthon, azonban a gyakorlat a valóságban is létezik, ugyanis a szóban forgó Északi területen és Victoria államban továbbra is legális engedéllyel házi kedvencként tartani az akár 1 tonnás testsúlyt is megközelítő csúcsragadozókat. Azonban a régió kormánya miatt most veszélybe került ez a rendkívül fontos polgári jog.
Hozzá kell tenni, hogy Ausztrália legkevésbé népesebb területének krokodiltörvényei nem voltak túl szigorúak. A krokodiltartáshoz először is kellett egy krokodil, másodszor pedig egy könnyedén megszerezhető engedély. Továbbá arra is oda kellett figyelni, hogy a krokodilcsemeték csak addig élhettek városi területeken, amíg el nem érték a 60 cm-es hosszúságot, ezután át kellett adni őket a hatóságoknak, vagy a város határain kívülre kellett szállítani őket. Ezen egyszerű előírások betartásán kívül viszont semmilyen képesítés nem kellett a tartásukhoz.
Azonban a kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy véget vet a krokodiltartásnak. A területet nyolc éve kormányzó Ausztrál Munkáspárt képviselői a választások előtt megszavaztak egy ünneprontó salátatörvényt, és ebbe az úgynevezett Krokodilkezelési Tervbe „elrejtettek” egy olyan intézkedést is, ami megtiltja, hogy a hatóság új engedélyeket adjon ki krokodiltartásra, vagy hogy a jogosultsággal rendelkezők átruházzák másra hüllőiket.
A ragadozókat gondozó ausztrálokat mélységesen elszomorította az intézkedés, azonban az ellenzéki Liberális Párt megígérte, hogy egy választási győzelem esetén „felülvizsgálják az elhamarkodott törvényt”.
Kate Worden, az Északi terület környezetvédelmi minisztere elmondta, hogy a döntést „nyilvános egyeztetést követően” hozták meg, és „figyelembe vették a személyes biztonsággal és az állatok jólétével kapcsolatos aggályokat”.
„Ne feledjük, hogy ezek csúcsragadozók, és valószínűleg nem olyanok, amelyeket a legjobb fogságban tartani” - mondta Worden az újságíróknak, hozzátéve: a régióban előfordult, hogy a pikkelyesek megtámadták gazdáikat. Egyébként a krokodil egyike azon kevés ragadozónak, amely zsákmányként tekint az emberre, és aktívan vadászik rá. A rendkívül veszélyes állatok minden évben megölnek 1-2 embert Ausztráliában és további ezret a Föld más pontjain.
Ausztrália Északi terület elnevezésű territóriumát 250 ezer ember hívja otthonának, azonban a negyedmillió lakos közül csak nagyjából 100-an tartanak otthon krokodilt (legalábbis ennyien rendelkeznek engedéllyel). A BBC megszólaltatott közülük néhányat.
A terület fővárosától, Darwintól egy órára élő Trevor Sullivennek például az egész életét keresztülvágta az új szabályozás. A folyóparti birtokán 11 krokodilról gondoskodó férfi azt tervezte, hogy földjét a hüllőkkel együtt eladja egy olyan vevőnek, aki hajlandó gondjukat viselni, majd Új-Zélandra költözik a szerelméhez.
Azonban az új törvény miatt az állattartási engedélyt nem ruházhatja át másra, a hüllők elaltatását pedig a leghatározottabban elutasította.
Sullivan egyébként mindenféle krokodilt tart. Van, amelyik éppen csak kikelt a tojásból, de vannak kifejlett, 20–30 éves példányai is. Az ausztrál férfi egyik legérdekesebb háziállata pedig egy Sah elnevezésű – állítólag több mint százéves – hüllő a bordás krokodilok közül, pedig azok a természetben nem élnek ilyen sokáig, azonban fogságban elképzelhető ez az életkor is. A 60 éves férfi állítása szerint a közel 5 méteres ragadozó látta Ausztrália 1901-es egyesülését, két világháborút, megölt egy embert, tudományos kísérleteket végeztek rajta, egyszer majdnem belehalt egy mérgezésbe, és elveszítette az alsó állkapcsát egy másik hímmel folytatott harcban.
Nincs hozzájuk fogható. A krokodilok a háziállatok Harley Davidsonjai
– mesélte csillogó szemmel Sullivan a brit lapnak.
Egy másik krokodilrajongó, Tom Hayes éppen egy óriási bordás krokodil örökbefogadását intézte, amikor a territórium kormánya bejelentette, hogy többé nem adnak ki új engedélyeket a hüllők házi kedvencként való tartására. A 40 éves férfit megdöbbentette a terület vezetésének intézkedése, ugyanis félő, hogy az állatot, amelyet meg akart menteni, most elaltatják. Hayes szerint egy krokodil tartása – vagy „megmentése” – része az Északi terület vonzerejének, és ez az egyik tényező, ami miatt ideköltözött. Visszaemlékezett arra is, hogy gyermekkorában sokat járt errefelé kirándulni az apjával, és a Mary folyón gyakran óriáskrokodilok mellett horgásztak. Hayes ezek óta a túrák óta szereti a ragadozók társaságát, és sokáig kergette azt az álmot, hogy egy nap sajátot is tarthasson.
Nem hiszem, hogy az ember éjszakánként tévénézés közben összebújna a kanapén a négy és fél méteres krokodiljával, azonban attól függetlenül érzelmileg kötődhet hozzá
– mondta Hayes, aki hangsúlyozta, kifejezetten azért tart krokodilokat, hogy megvédje őket attól, hogy lelőjék az állatokat.
A bordás krokodil az ausztrál kontinens csúcsragadozója, a fajt már nem fenyegeti a kihalás veszélye, amióta a 70-es években betiltották a vadászatát. Ennek ellenére az orvvadászok továbbra is sok példányt megölnek, ugyanis az állat bőréből luxus ruházati cikkek készülnek.
Az Északi területen a választások vasárnap rendben lezajlottak, azonban a szavazatszámlálás még tart, mert a régió olyan hatalmas, mint Németország négyszer, és ezen a hatalmas területen csupán egy Debrecen lakosságához mérhető mennyiségű ember él szétszóródva. 60 százalékos feldolgozottságnál úgy néz ki, hogy a Liberális Párt földbe döngöli a kormánypártot. Na persze nem a krokodiltartás melletti kiállásuk miatt, hanem mert a Munkáspárt alkotta kormány nem talált megoldást a lakhatási válságra, a bűnözésre és az elszálló árakra, amelyek évek óta nehezítik a mindennapokat az Északi területen. Amennyiben a párt betartja ígéretét, akkor hamarosan a „házi kedvenceket” érintő jogi huzavona végére is pont kerülhet.