Veszélyes új fegyverrel kezdett támadásba Oroszország, ami a paraméterei alapján rendkívüli pusztításra képes. A cirkálórakétának egy testvére is van, egy siklóbomba, amelyet a Grom–E1-essel együtt mutattak be. Vasárnap Harkivot is ezzel bombázták.
Szeptember elsején egy Grom–E1-essel mértek csapást az oroszok az ukrajnai Harkivra. Nem ez volt az első alkalom, hogy ezt az irányított cirkálórakétát vetették be a fronton, ugyanis már májusban is hajtottak végre támadást vele, akkor szintén Harkiv ellen. Ezt a viszonylag új fejlesztésű fegyvert az oroszok közlései alapján a H–38-as levegő-föld rakéta alapján formálták meg.
A vasárnapi harkivi támadás óriási erejű volt, a New York Times helyi forrásokra hivatkozva azt írta: legkevesebb 47-en sérültek meg a robbanásban. Állítólag egy sportcentrumot ért találat.
A rakétát 2015-ben mutatták be, és még a Magyar Honvédség oldala is beszámolt róla. A bemutatón azonban nemcsak a cirkáló rakéta, de a Grom–E2-es siklóbomba is szerepet kapott. A fegyvereket a hordozó repülőgépek belső felfüggesztési pontjaira tervezték, hátranyilazott szárnyakkal elférnek a belső fegyverterekben. Mindkét fegyver kombinált INS/GLONASS (inerciális és GPS-vezérelt) irányítással rendelkezik. A Grom–E1 rakétahajtóműve helyére a Grom–E2-nél megnövelték a harci részt. Ennek köszönhető, hogy
a Grom–E1 300 kilogrammos harci része (a robbanófej) a Grom–E2-nél meghaladja a 450 kilogrammot.
A Defence Express szerint a Grom–E1 inerciális és műholdas navigációs rendszert használ az irányításhoz, és a céltípusok közé tartoznak a „könnyen sebezhető, ismert koordinátákkal rendelkező földi célok”. A szabványos repeszrobbantó gyújtószerkezetek mellett bejelentették egy termobárikus, nagy magasságban történő detonációra képes változat kifejlesztését is.
A cirkálórakéta a közlések szerint a legnagyobb hatást akkor éri el, ha 12 kilométeres magasságból dobják le, ebben az esetben képes az óránkénti 1600 kilométeres sebességre is. Öt kilométeres magasságból ledobva már nem olyan hatékony.
Persze mindez csak akkor igaz, ha valóban fel is robban, ugyanis volt már példa rá májusban, hogy nem sikerült a művelet. Akkor Donbasz területén egy összehangolt támadás részeként dobtak le három Grom–E1-est, melyek közül az egyik egy többemeletes épületet átszakítva ért földet, de a robbanás elmaradt.
A Grom–E1-es rakéta a paramterei alapján igazán veszélyes fegyvernek tekinthető, azonban – mint a legtöbb új fejlesztés – ez sem elég megbízható. Arról nem is beszélve, hogy az oroszok csak korlátozott számban rendelkeznek ezzel a típussal.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna nyugati támogatások által kapott légvédelmi rendszerei hatékonyan lépnek fel a rakétákkal és drónokkal szemben, így Moszkva fegyvere csak addig jelent fenyegetést, amíg egy Patriot le nem szedi.
(Borítókép: Grom–E1-es rakéta a 2015-ös bemutatón. Fotó: roe.ru)