Index Vakbarát Hírportál

Mi történt az Irakban eltűnt ötvenezer pakisztáni zarándokkal?

2024. szeptember 1., vasárnap 18:37

Mindenkit megdöbbentett a hír, hogy a legfontosabb síita vallási gyászünnepre érkező pakisztáni zarándokok közül 50 ezer embernek nyoma veszett.

A Bagdadtól száz kilométerre délnyugatra fekvő Kerbela a síita muszlimok egyik fő zarándokhelye. A hagyományok szerint Ali imám fiát, Huszeint, valamint a családját és híveinek egy részét itt mészárolták le 680. muharram hónap 10-én a velük politikai (öröklési) alapon szembehelyezkedő Jazíd kalifa seregei. A síiták Huszein imámot a mai napig a mártírok fejedelmének tekintik. 

A gyászszertartások mozgó ünnepek. Ez azt jelenti, hogy a holdnaptár szerinti muharram hónap elejétől az ütközet napjáig tartanak, majd a negyvenedik napon megemlékezéssel (Arbaín) zárulnak. A gyászszertartások a tetőpontjukat a hónap tizedik napján (Ásúra) érik el. Az utcákon az első tíz napban felvonulásokat, körmeneteket tartanak jámbor, olykor szélsőséges megnyilvánulásokkal tarkítva, mivel a hívek egy része megsebzi önmagát vagy a mellkasát kézzel üti, emlékezve Huszein és követői szenvedésére. 

Hivatalos adatok szerint a hétfőn záródó gyászszertartásokon több mint 21 millióan vettek részt. A zarándoklatnak nem csupán kiemelkedő vallási, hanem rendkívüli gazdasági jelentősége is van. Egyes becslések szerint

az olajiparból származó profit után az iraki gazdaság egyik legnagyobb bevételi forrását jelenti. 

Nyoma veszett 50 ezer zarándoknak 

A síiták Pakisztán mintegy 240 milliós népességének körülbelül a 10–20 százalékát teszik ki, tehát a világ egyik legnagyobb lélekszámú síita közössége Pakisztánban él. Bár az iraki hatóságok egyelőre még nem közölték a gyászszertartásokon részt vevő pakisztáni zarándoksereg lélekszámát, a két ország között tavaly aláírt megállapodás eredményeképpen felállított kvóta alapján akár 100 ezren is lehettek. A szabályozás szerint az Irakba induló pakisztáni zarándokok a megérkezést követően kötelesekleadni az útlevelüket, ugyanis az iraki hatóságok csak így látják biztosítva, hogy később tényleg haza is térnek.  

Chaudhry Salik Hussain szövetségi vallásügyi miniszter július végén a pakisztáni törvényhozás felsőházában meglepő bejelentést tett: az elmúlt években nyoma veszett 50 ezer pakisztáni zarándoknak Irakban az Ásúrához és az Arbaínhez kapcsolódó megemlékezésekkor. Bár a miniszter később cáfolta a neki tulajdonított kijelentést, a hír mindkét országban nagy port kavart és éles belpolitikai vitákat eredményezett. 

Az „eltűnt” pakisztáni zarándokok nyomában 

A bagdadi kormány tagjai közül elsőként Ahmed al-Asad szociális és munkaügyi miniszter szólalt meg, és azonnali vizsgálatot rendelt el. A Pakisztánból érkezett tízezrek „eltűnéséről” szóló hír ugyanis felveti a feketén történő foglalkoztatás gyanúját. A tárca a közleményében elismeri, hogy a nemrég Irakba érkezett zarándokok közül sokan már el is helyezkedtek a munkaerőpiacon az ehhez szükséges dokumentumok nélkül, ami az iraki munkaerőpiaci versenyképességre negatív hatást gyakorol.

A hatóságok becslése szerint az iraki munkaerőpiacon egymillió külföldi munkavállaló van jelen, azonban közülük csupán 71 ezren dolgoznak legálisan. A pakisztániak a hivatalos becslés szerint 100 ezren lehetnek, és többségük az építőiparban, a fuvarozásban, a vendéglátóiparban, valamint más alacsony hozzáadott értéket teremtő munkakörben helyezkedett el. A feketepiacon munkát találó pakisztániak átlagosan 15 és 25 dollár közötti napi bért kapnak, a keresetük jelentős részét pedig hazautalják családjuk támogatására.

Sok munkát kereső fiatal férfi véli úgy, hogy megéri elhagyni a tartósan magas munkanélküliséggel küzdő Pakisztánt. Ennek érdekében kiváltják az olcsó zarándokvízumot, majd két-három Irakban munkával töltött év után az iraki kilépéskor bőven megéri megfizetni a vízum lejárta miatt kiszabott alacsony büntetést. 

Komoly biztonsági kérdések 

Az iraki idegenrendészeti hatóság sebtében nyilvánosságra hozta a saját becslését, miszerint az iszlám holdnaptár szerinti első (a Gergely-naptár szerint a 2024-ben július elején kezdődő muharram) hónaptól kezdődően hány pakisztáni állampolgár maradt illegálisan Irakban. A hivatalos adatok pedig súlyos biztonsági problémáról árulkodnak. Mivel a friss adatok alapján kevesebb mint 4200 pakisztáni állampolgár tartózkodik illegálisan az ország területén, feltételezhető, hogy az iraki állam nem képes nyomon követni az országba belépő külföldiek mozgását. 

A kormányra és az állami intézményekre nehezedő nyomásnak köszönhetően az elmúlt hetekben az iraki hatóságok Bagdadban és a középső, valamint a déli tartományokban aktívabban léptek fel a pakisztániak által elkövetett, többségében lopással, rablással és emberöléssel összefüggő bűncselekmények kivizsgálásakor és az elkövetők felelősségre vonásakor. 

Az Irakban „eltűnt” pakisztáni zarándokokról szóló hír jelentőségét fokozta egy másik aggodalom, amelynek a szaúdi támogatású, de londoni kiadású Asharq Al-Awsat napilap online felülete adott nyilvánosságot. Az újság felvetette, hogy az Irakban maradt pakisztániak egy része különböző Irán-barát milíciákhoz csatlakozhat Irakban, Szíriában vagy Jemenben. Ezek közül a Szíriában aktív Zajnabijjún milíciát Pakisztán már tavasszal terrorszervezetként jelölte meg. 

Bár a nyár folyamán Irak és Pakisztán szándéknyilatkozatot fogadott el azzal kapcsolatban, hogy az Irakba érkező pakisztáni zarándokok számára már nem lesz előírás az úti okmányaik leadása, valószínűbb, hogy a könnyítéstől az iraki fél el fog állni, és a közeljövőben szigorúbb szabályozást vezet be az országba belépő külföldiekkel szemben. A probléma súlyát jelzi, hogy a pakisztáni kormány szerint a jövőben a hatóságoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a számos síita zarándokhelynek otthont adó Iránba, Irakba, valamint Szíriába utazó zarándokok mozgásának ellenőrzésére. 

A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.

(Borítókép:  Síita muszlim zarándokok gyászszertartáson vesznek részt az iraki Kerbela szent városában 2024. augusztus 24-én. Fotó: Alaa Al-Marjani / Reuters)

Rovatok