A Daily Beasten megjelent elemzés szerint Oroszország feszegeti határait a háborúval kapcsolatban, és cselekedeteivel arra utal, hogy az ukrajnai térnél nagyobb háborúra is készen áll. Az orosz külügyminisztérium reagált a hírekre, állításuk szerint nincsenek NATO-területek megtámadásával kapcsolatos terveik.
Anna Nemcova elemzésében azt vizsgálja, mivel vághatna vissza Vlagyimir Putyin a kurszki betörésért. A Daily Beast felületén megjelent elemzése szerint a három leggyengébb NATO-tagállam, Észtország, Lettország és Litvánia megtámadására készül.
Az elemző szerint az orosz „erősember” a sikertelen Wagner-lázadás óta a hatalmát veszélyeztető fenyegetéssel néz szembe.
A kritikusok szerint Putyin akkor a legveszélyesebb ha sarokba van szorítva, ezért akár új frontot nyithat a balti államokban.
Gyűlnek az arra utaló jelek, hogy az orosz vezető egyre több határt lép át a háborúban. A júliusban tartott NATO csúcs előestéjén egy kijevi gyermekkórházat bombázott le, ezt pedig a Kreml üzenetének vették, hogy ez már nem csak Ukrajnáról szól, Oroszország „akár a harmadik világháborúra is” készen áll.
A washingtoni csúcson elhangzott NATO vezetők szavaira és határozott állásfoglalásaikra az oroszok gúnyosan reagáltak, „Ukrajna napról-napra kisebb területtel válhat NATO-taggá”.
Nemcova szerint a hangsúly hamarosan Ukrajnáról a három balti államra kerül át a hangsúly, és annak megvitatására, hogy melyiket kellene először támadni, illetve hány katonát igényelne a munka. A három volt szovjet tagköztársaság 2004 óta NATO-tag, de Putyin és szövetségesei nem hiszik, hogy bármely nyugati ország feláldozná az embereket az érdekükben. Szerintük ez a NATO leggyengébb láncszeme – ha közeleg a harmadik világháború, akkor ez itt kezdődhet.
A lap információi szerint szerint az orosz katonai bloggerek már a támadás helyét és időpontját is tudni vélik, miszerint Oroszország 2024 novemberében készül elfoglalni az észtországi Narva városát.
Gennagyij Gudkov volt orosz képviselő szerint Putyin azért küld Romániába drónokat, indít kibertámadásokat a balti államok ellen, mert úgy látja, hogy mindezt büntetlenül megteheti.
„Amikor Putyin a NATO-ra néz, nem hatalmat lát. Azt látja, hogy két és fél év háború után az egyik NATO-állam vezetője, Orbán Viktor eljön hozzá a Kremlbe, egy másik NATO-állam vezetője, Rumen Radev bolgár elnök pedig még a NATO-csúcsra sem hajlandó elmenni” – tette hozzá Gudkov.
Oroszország elméleti forgatókönyvvel rendelkezik a balti államok megtámadásáról, melynek egyik első lépése a már megvalósított balti államok elleni kibertámadások sorozata. A három ország egyaránt beszámolt ilyen támadásokról.
A Kína által nyújtott segítség, valamint az olaj és gázeladások hatására úgy tűnik, Oroszországban több pénz van, mint a háború kezdete óta bármikor. Putyin terve, hogy az eszkaláció fenyegetésével olyan tárgyalási pozíciót teremtsen magának, amellyel nyereségét bebetonozhatja.
Az orosz külügyminisztérium reagált a sajtóhírekre, melyek szerint NATO-területeket támadnának meg.
A magunk részéről ismét megjegyezzük, hogy országunknak nincsenek ilyen tervei
– közölte az orosz külügyminisztérium. A Kreml megjegyezte, hogy nem jelentenek fenyegetést senkire és nem is fenyegetnek senkit, azonban az érdekeire potenciálisan veszélyt jelentő lépéseket nem hagyják figyelmen kívül – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit vasárnap is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2024. augusztus 22-én. Fotó: Sputnik / Gavriil Grigorov / Pool / Reuters)