K„Ezek kiképzőközpontok és toborzóközpontok” − mondta Ali Maisam Nazary, az afganisztáni Nemzeti Ellenállási Front (NRF) vezető diplomatája. „A tálibok még azt is megengedték az al-Kaidának, hogy bázisokat és lőszerraktárakat építsen a Pandzsír-völgy szívében. [Ez] hallatlan dolog, olyasmi, amit az al-Kaida még az 1990-es években sem tudott volna elérni”.

Nazary elmondta, hogy azóta, hogy Afganisztán 2021 augusztusában, az amerikai csapatoknak az országból való kivonásakor a tálibok kezére került, a terrorcsoportok, köztük az al-Kaida, az Iszlám Állam horaszáni ága, a Teherik-e Talibán Pakisztán (TTP) és az Üzbég Iszlám Mozgalom mérete és kiterjedése robbanásszerűen megnőtt, mivel az ország őrizetlen határai lehetővé tették, hogy az arab országokból, a közép-ázsiai szomszédokból és Európából külföldi harcosok áramoljanak Afganisztánba. Nazary szerint jelenleg 21 ismert terrorcsoport működik az országon belül − írta meg a Foreign Policy. 

„Minden jelzőlámpa vörösen villog” − mondta Doug Livermore, az amerikai haditengerészet egykori tisztviselője. Az ENSZ úgy véli, hogy az al-Kaidának Afganisztán 34 tartományából legalább 10-ben vannak kiképzőtáborai, még akkor is, ha a tálibok nyilvánosan tagadják, hogy a terrorcsoport jelen lenne az országban. 

Az al-Kaida erőinek a Panshir-völgybe való beköltözése − amely hosszú ideig az NRF erőssége volt − sokkolta az ellenzéket, amely Nazary szerint még mindig a terület mintegy 60 százalékát ellenőrzi, míg a tálibok annak 40 százalékát.

Az al-Kaida vezetője, Saif al-Adel kifejezetten felszólította a külföldi terroristákat, hogy menjenek Afganisztánba, és készüljenek fel a Nyugat megtámadására. Az amerikai kormány megfigyelőcsoportja egy júliusi jelentésében azt állította, hogy bár a tálibok célba vették az Iszlám Államot és néhány más terrorcsoportot, a fundamentalista szervezet eltűrte az al-Kaida és a TTP jelenlétét. 

Az amerikai hírszerzők szkeptikusak 

A terrorcsoportok Afganisztán határának nagy részét − ha nem is az egészet − ellenőrzik, mondta Nazary. „Az al-Kaida 2001-ben nem volt jelen Észak-Afganisztánban” − közölte. „Ma az al-Kaida és a többi terrorista erő az egész ország területén jelen van”. Az ország az ott maradt fegyverek „nyílt feketepiacává” vált, amelyek közül sok amerikai eredetű − tette hozzá. 

A táliboknak ugyanaz a problémájuk, mint ami nekünk volt 20 éven át. Ellenőrizhetik a fővárost, és annak környékét − bizonyos mértékig. De aztán amint elkezdesz onnan távolabbra nézni, különösen keleten, úgy tűnik, hogy ott sikerült az Iszlám Államnak egy elég szilárd műveleti bázist létrehoznia

− mondta Livermore.

Nazary a tálibok és a terrorcsoportok közötti kapcsolatot „gránitszilárdnak” nevezte, és arra utalt, hogy a csoport még útleveleket is biztosított ahhoz, hogy külföldi terroristák bejuthassanak az országba. Ugyanez az ENSZ-jelentés júliusban azt állította, hogy az Iszlám Állam Khoraszan ága Afganisztánban és Törökországban is rendelkezik összekötőkkel, akik terroristákat juttathatnak Európába, hogy támadásokat hajtsanak végre. 

Egyes szakértők azonban kételkednek abban, hogy az NRF figyelmeztetése visszhangra talál Washingtonban. „Nem hajlandók tudomásul venni, hogy már nem 2001-et írunk” − mondta Michael Kugelman, a washingtoni Wilson Központ Dél-Ázsiai Intézetének igazgatója. „Nem ismerik el, hogy őszintén szólva az Egyesült Államok és más nyugati országok nem érdekeltek abban, hogy beleálljanak egy afganisztáni konfliktusba. Nem érdekük, hogy fegyvereket vagy pénzt adjanak a tálibellenes csoportoknak”.

Az amerikai hírszerzési tisztviselők szkeptikusak − legalábbis nyilvánosan − azzal kapcsolatban, hogy Afganisztán milyen mértékben válhat terrorista hátországgá. A CIA továbbra is kapcsolatban áll a tálibokkal, hogy megpróbálja megfékezni a terrorista tevékenységeket − mondta az ügynökség igazgatóhelyettese, David Cohen egy marylandi konferencián, és elmondta, hogy az amerikai hírszerzésnek sikerült az osztrák hatóságoknak tippet adnia az Iszlám Állam támadásának megelőzésére egy tervezett bécsi Taylor Swift-koncert ellen a hónap elején.

„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk velük, ugyanis ők vállalták át az al-Kaida és az ISIS-K elleni küzdelmet” − mondta Cohen a tálibokkal való amerikai kapcsolattartásról, az Iszlám Állam khoraszáni ágának általános rövidítését használva. 

Kugelman szerint az NRF megpróbálja kihasználni az Afganisztánból eredő terrorizmus kockázatával kapcsolatos növekvő amerikai aggodalmakat, valamint a tálibok kemény fellépését a nők jogai és a vélt politikai ellenfelek ellen. De szerinte nincs elég ereje ahhoz, hogy szembeszálljon a tálibokkal.

„Úgy gondolom, hogy az NRF túlbecsülheti az afganisztáni veszélyeket, különösen a terrorizmus kockázatát illetően, hogy erősebb érveket hozhasson fel a támogatásuk mellett” − mondta. „Azt is állítom, hogy végső soron a tálibok politikai túlélését egyáltalán nem fenyegeti semmilyen veszély”.