A júliusi választásokon ismét Nicolas Maduro került Venezuela élére, viszont az ellenzéki jelölt, Edmundo González nyilvánosságra hozott egy olyan választási eredményt, amely szerint az ellenzék – az exit pollokkal megegyezően – 30 százalékos győzelmet aratott. Sok ország még nem ismerte el Maduro győzelmét az átláthatóság hiánya miatt, aki ezért a húzásáért elfogató parancsot adatott ki az általa ellenőrzött bírósággal González ellen.
Egy venezuelai bíró elfogatóparancsot adott ki Edmundo González ellen, aki az ellenzék jelöltje volt az ország közelmúltbeli elnökválasztásán. Az ítéletet a Nicolás Maduro elnökhöz hű ügyészség kérésére adták ki. Madurot az ország választási tanácsa – amely a kormányhoz hűséges tanácstagokból áll – nyilvánította a júliusi választás győztesének.
A BBC szerint kormány azonban még nem tett közzé semmilyen bizonyítékot győzelmének alátámasztására, míg az ellenzék azt mondja, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint González könnyedén nyert a voksolásokon.
Alighogy a venezuelai ügyészségtől beérkezett a petíció, Edward Briceno bíró, aki Venezuelában a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények ügyében ítélkezik,
helyt adott a kérelemnek, és González ellen elfogatóparancsot adtak ki.
„Ebben az országban senki sem áll a törvények, az intézmények felett” – mondta Maduro elnök az AFP hírügynökségnek. A lépés a politikai feszültségek jelentős fokozódását jelenti a dél-amerikai országban.
González volt az a jelölt, aki Maduro ellen indult az ország legutóbbi elnökválasztásán. A szavazás óta ellenzéki szövetsége közzétette az interneten a szavazási adatokat, amelyek szerintük azt mutatják, hogy hatalmas, több mint 30 százalékos különbséggel nyerte meg a választást. Ezek az adatok vezettek a letartóztatási parancs kiadásához. Az ügyészség szerint „súlyos bűncselekményekkel”, köztük közfeladatok „bitorlásával”, okirat-hamisítással, engedetlenségre való felbujtással és a rendszer szabotálásával vádolják. González, aki nem sokkal a választások után bujkálni kényszerült, tagadta, hogy bármi rosszat tett volna.
Az Európai Unió közölte, hogy nem ismeri el Maduro júliusi újraválasztásának győzelmét, amíg nem látja a részletes szavazási eredményeket.
Több latin-amerikai ország is visszatartotta támogatását, és Maduro korábbi szövetségese, Lula brazil elnök is azok között van, akik teljes átláthatóságot követelnek a venezuelai kormánytól. Az Egyesült Államok elismerte, hogy González nyerte a legtöbb szavazatot, mondván, hogy „elsöprő” bizonyíték van Maduro vereségére. A kormány által ellenőrzött Nemzeti Választási Tanács azonban Maduro elnököt nyilvánította győztesnek, ami Venezuela-szerte nagyszabású tüntetéseket váltott ki.
Maduro elnök kormánya a választások óta több mint 2400 embert vett őrizetbe, ami az ENSZ által „a félelem légkörének” nevezett helyzetet teremtett.
Hirtelen sokkal valószínűbbé vált annak a lehetősége, hogy Gonzálezt is őrizetbe veszik közrendzavarásra való felbujtás és összeesküvés vádjával.
Korábban az amerikai igazságügyi minisztérium lefoglalt egy Maduro elnök által használt repülőgépet, mondván, hogy azt a Venezuelával szembeni amerikai szankciók megsértésével szerezték meg. Válaszul Maduro elnök kormánya „kalózkodással” és azzal vádolta Washingtont, hogy „illegálisan kényszeríti akaratát” a világban.