Idén nyáron diplomáciai nagyüzembe kapcsolt India: Narendra Modi miniszterelnök előbb Moszkvában Vlagyimir Putyinnal, majd Kijevben Volodimir Zelenszkijjel ölelkezett. Mi volt a találkozók célja, és milyen eredményei voltak a felek számára? Indiának miért fontos Oroszország, és miért Ukrajna? Milyen érdeke fűződik a békéhez? Indiának lehet-e békítő szerepe a konfliktusban? Mit jelent geopolitikailag az Egyesült Államok külpolitikáját tekintve, hogy BRICS-országként Kína és India, két keleti felívelő nagyhatalom is jelentős lépéseket tesz diplomáciai téren az orosz–ukrán háború ügyében? Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa válaszolt az Indexnek.
A moszkvai úttal kapcsolatban a szakértő elmondta, a találkozón Narendra Modi indiai miniszterelnök megerősítette az Oroszországgal való stratégiai kapcsolatokat, és bejelentette, hogy két újabb konzulátust nyit az oroszországi Kazanyban, valamint Jekatyerinburgban. Emellett az indiai kormányfő kilenc megállapodást kötött, hogy megpróbálja kiszélesíteni a kereskedelmi és gazdasági kosarat az energia-, valamint védelmi ágazaton túl. Oroszország ígéretet tett a háborús fronton rekedt indiai állampolgárok hazatérésére, és felajánlotta, hogy közös vállalatokat hoz létre Indiában az indiai hadsereg számára késedelmesen szállított pótalkatrészek problémájának megoldására.
Az indiai miniszterelnök öleléssel köszöntette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ami Nyugaton megrökönyödést váltott ki, ráadásul a találkozóra szimbolikus napon került sor.
A Modi–Putyin-ölelés látványa egyértelmű üzenetet küldött a nemzetközi közösségnek, hogy Oroszország kulcsfontosságú helyet foglal el India stratégiai számításaiban, és India nem enged a külső nyomásnak. Az indiai kormány biztos benne, hogy a Nyugatnak ugyanúgy szüksége van Indiára, mint Indiának a Nyugatra. Ez a magyarázata annak, hogy Modi miniszterelnök ugyanazon a napon találkozott Putyinnal, amikor a NATO a hetvenötödik évfordulóját ünnepelte Washingtonban. Oroszország számára Modi látogatása hozzájárult ahhoz, hogy csökkentse az elszigeteltséget és erősítse pozícióit a globális Dél országaiban
– magyarázta lapunknak Klemensits Péter.
A Modi–Zelenszkij-találkozón négy kétoldalú megállapodást írtak alá mezőgazdasági, gazdasági, fejlesztési és kulturális téren, de megállapodtak a védelmi ipari együttműködésről is.
Modi kifejezte India elkötelezettségét az ukrajnai háború diplomáciai úton történő lezárása mellett, de kiállt az ország területi integritása mellett is. Modi számára a találkozóval sikerült demonstrálnia, hogy elkötelezett a béke iránt, és nem áll Oroszország oldalán, miközben Ukrajnát is fontos partnerének tekinti, akivel szolidaritást vállal. Ebben a tekintetben Ukrajna számára is eredményes volt a találkozó, főleg, ha India törekvései elvezetnek egy újabb békekonferenciához
– vélekedett az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
Az indiai–orosz kapcsolatok jelenlegi formájában rendkívül átfogóak, a védelemtől és a kereskedelemtől kezdve az űrkutatáson át a nukleáris és kulturális együttműködésig mindenre kiterjednek. Aktívan együttműködnek olyan többoldalú fórumokon, mint a BRICS, az SCO (Sanghaji Együttműködési Szervezet) és a G20.
„India tudatosan figyelmen kívül hagyta az Oroszországból származó energiaimportjára vonatkozó nyugati szankciókkal kapcsolatos fenyegetéseket. Ironikus módon India Oroszországgal folytatott kereskedelme az elmúlt pénzügyi évben történelmi csúcsot ért el, 65 milliárd dollárt, ami két évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. India célkitűzései túlmutatnak azon, hogy csupán az olaj, a műtrágya és a fegyverek kedvező árát biztosítsa. A cél az, hogy mélyebb partnerségeket alakítsanak ki, különösen a védelmi technológia átadása terén. A védelmi együttműködés továbbra is az India–Oroszország-kapcsolat egyik sarokköve” – magyarázta Klemensits Péter.
Az indiai–ukrán viszony hátteréhez hozzátartozik, hogy a két ország 1992-ben létesített diplomáciai kapcsolatot, azóta a gazdasági és a tudományos területen a bilaterális együttműködés fejlődése figyelhető meg. A szakértő rámutatott, az indiai–ukrán kereskedelmi kapcsolatok nagyon gyors ütemben fejlődnek. India Ukrajna legnagyobb exportcélpontja az ázsiai csendes-óceáni térségben és az ötödik legnagyobb exportcélpontja a világon.
„Modi erőfeszítései, hogy közvetítőként lépjen fel Oroszország és Ukrajna között, a két nemzethez fűződő történelmi kapcsolatában gyökereznek – mondja Klemensits Péter. – Ukrajna, amely egykor a Szovjetunió része volt, jelentős helyet foglal el a szovjet–indiai kapcsolatok örökségében. Ma, amikor Ukrajna a háború traumájával küzd, Modi látogatása jelzi, hogy India hajlandó hozzájárulni az újjáépítési erőfeszítésekhez, és potenciális partnerként pozicionálja magát Ukrajna újjáépítésében, vagyis a békétől jelentős gazdasági eredményeket vár. A Modi-kormány elkötelezettsége Oroszország iránt ugyanakkor stratégiai célt is szolgál. A Moszkvával folytatott párbeszéd csatornáinak nyitvatartásával Indiának célja van. Azt szeretné megakadályozni, hogy Oroszország túlzottan függővé váljon Kínától, ami India számára kedvezőtlen irányba módosítaná az erőegyensúlyt a régióban. Azt se feledjük, hogy India a béke megteremtésével saját világpolitikai pozícióit is nagyban erősítené, miközben a globális Délen vezető szerepre tenne szert.”
Putyin után egyébként Zelenszkij is ölelést kapott az indiai miniszterelnöktől, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa szerint Modi a kijevi látogatással bizonyítani akarta, hogy semlegesebb álláspontot képvisel, mint azt a moszkvai találkozó után feltételezhette a világ.
Putyin elnök átölelése nem kapott kedvező visszhangot Nyugaton, így most Zelenszkijt is megölelte Modi, nyilvánvalóan abból a célból, hogy elcsendesítse a kritikusokat
– mutatott rá a szakértő.
A közös sajtótájékoztatón Modi a következőképpen nyilatkozott:
Nagy meggyőződéssel maradtunk távol a háborútól. Ez nem azt jelenti, hogy közömbösek voltunk… az első naptól kezdve állást foglaltunk, és határozottan kiállunk a béke mellett.
Klemensits Péter kiemelte, az ukrajnai út nyilvánvalóan az Egyesült Államok jóindulatát is elnyerte, akivel India habár a háború kérdésének megítélésével kapcsolatban nincs közös platformon, saját érdekeit követve az együttműködés fenntartására törekszik.
Zelenszkij korábban indiai újságíróknak azt mondta, Ukrajna Szaúd-Arábiával, Katarral, Törökországgal és Svájccal folytat egyeztetéseket egy esetleges második béke-csúcstalálkozóról. Állítása szerint támogatná, hogy Indiában rendezzenek békecsúcsot, mert Kijev a globális Dél valamelyik országát látná legszívesebben a rendezvény helyszíneként, ugyanakkor világossá tette, hogy olyan országban nem tarthatják a második csúcsot, amelyik nem fogadta el az első konferencia záróközleményét. Noha India részt vett a júniusban Svájcban megrendezett békecsúcson, de a zárónyilatkozatot nem írta alá.
A háború jelenlegi állása alapján, az ukránok kurszki betörése miatt azonban kevéssé elképzelhető, hogy egyhamar tárgyalóasztalhoz ültessék Oroszországot és Ukrajnát.
A szakértő úgy látja, Modi diplomáciai erőfeszítései rávilágítanak India egyedülálló helyzetére: a dél-ázsiai ország potenciális béketeremtőként léphet fel.
A Nyugattal ellentétben, amely a globális konfliktusokat gyakran »zéróösszegűnek« tekinti, India megközelítése a kapcsolatok kiépítésében és a párbeszéd előmozdításában gyökerezik. A semleges álláspont fenntartásával India rugalmasan képes mindkét féllel kapcsolatba lépni, és olyan utat kínál a béke felé, amely túllép a Nyugat narratíváin. India üzenete világos: a béke nem zéróösszegű játék, és a párbeszéd továbbra is a konfliktusok megoldásának leghatékonyabb eszköze
– mondta Klemensits Péter.
Arra is kitért, hogy a világ legnépesebb államát – például Kínával szemben – baráti kapcsolatok fűzik az Egyesült Államokhoz, ami megkönnyítheti elfogadottságát Nyugaton is a béketárgyalások helyszíneként és a mindenki számára elfogadható, elfogulatlan közvetítőként.
„Nyilvánvaló, hogy mindkét országot saját stratégiai érdekei vezérlik, a háború folytatása valójában egyiknek sem érdeke – mondta a szakértő a kínai és indiai érdekek kérdésében. – A béke, az újjáépítés fázisa mindkettő számára komoly gazdasági potenciált rejt, ezt szeretnék is kihasználni a nyugati törekvésekkel szemben. Másrészről globális geopolitikai jelentőségük folyamatosan nő, sikeres közvetítő szerepük pedig a többi nagyhatalom számára is jelezné, hogy nagyobb beleszólást kérnek a globális ügyekbe, miközben nem szeretnének szövetségekhez csatlakozni, hanem mindezt a saját stratégiai autonómiájuk megőrzésével kívánják elérni.”
Nemrégiben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Indiába utazott, és többek között Szubrahmanjam Dzsajsankar külügyminiszterrel is találkozott, akinek India útja – Stratégiák egy bizonytalan világban című könyve magyarul is megjelent az MCC Press gondozásában. A politikai igazgató saját könyvének (Huszárvágás) angol fordítását és Dzsajsankar könyvének magyar kiadását vitte ajándékként a találkozóra.
Klemensits Péter szerint nyilvánvalóan Magyarország számára nagy jelentőséggel bír, hogy az orosz–ukrán háború kérdésében India is ugyanazt az álláspontot képviseli, mint a magyar kormány: a konfliktus megoldása a csatatér helyett csupán a tárgyalóasztal mellett lehetséges.
Noha Európában kevés állam támogatja a magyar álláspontot, hazánk számára sokat számít, hogy India teljes mértékben megértő a magyar kormány szándékait illetően, és a gyakorlatban is tesz lépéseket az ügyben. Magyarország Indiát stratégiai fontosságú, globális partnernek tekinti mind politikai, mind gazdasági téren. Az államközi kapcsolatokat a baráti légkör, a kölcsönösen előnyös és sokoldalú együttműködés, az intézményesített kapcsolatrendszer és a rendszeres magas szintű személyes találkozók jellemzik
– állapította meg a szakértő, aki azt is megjegyezte, hogy a magyar Keleti nyitás vonatkozásában India is meghatározó célország, így a kereskedelem fejlesztése, az indiai befektetők Magyarországra érkezése, valamint a magyar befektetések előmozdítása a kormány fontos célja.
„India részéről az Európai Unió tagállamai közül a külpolitika területén Magyarország fontos partner, a magyar vezetés erőfeszítéseit pedig Modi kormánya is nagyra értékeli, amint az Orbán Balázs politikai igazgató útján is kiderült” – fogalmazott Klemensits Péter.
Dzsajsankar könyvéről áprilisban hosszú cikket közöltünk, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa akkor az Indexnek azt mondta, India kétséget kizáróan olyan felemelkedő nagyhatalom, amellyel számolni kell a 21. század multipolárissá váló világrendjében.
„Várhatóan India a nemzetközi rendet oly módon alakítja át, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mellett olyan új hatalmi pólust képvisel, amely mindegyik féllel nyitott az együttműködésre, megőrizve a stratégiai autonómiáját. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok által vezetett világ bizonyos tekintetben előnyös volt India számára, az új többpólusú világrend még több lehetőséget ígér, amelyben Ázsia a korábbiaknál is jelentősebb szerepet tölt be. Egyúttal India szorosabban kapcsolódik Délkelet-Ázsiához, Japánhoz, megerősíti vezető szerepét Dél-Ázsiában, miközben Kínával is képes lesz kompromisszumot kialakítani” – nyilatkozta korábban Klemensits Péter.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözli Narendra Modi indiai miniszterelnököt Kijevben, Ukrajnában 2024. augusztus 23-án. Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / Handout / Reuters)