Dél-koreai források szerint Kim Dzsongun több tisztviselőt is kivégeztethetett a júliusi észak-koreai áradások miatt, amelyben legalább 1500-an vesztették életüket vagy tűntek el. Nemzetközi segélyeket azonban nem fogadott el a katasztrófa kármentéséhez. Észak-Koreában infrastruktúrája miatt gyakoriak az áradások, mely ellen nem megfelelően védekezik a kormányzat.
A dél-koreai nemzeti hírszerző szolgálat közölte, hogy szoros figyelemmel kíséri a rezsim kivégzéseire utaló jeleket, miután Kim Dzsongun északi vezető azt mondta a kormánypárti politbüro rendkívüli ülésén, hogy „szigorúan megbünteti” a károkért felelősöket – jelentette a dél-koreai Yonhap hírügynökség, amelyről a The Guardian is beszámolt.
A kivégzésekről, amelyekről a dél-koreai Csoszon TV is beszámolt, az észak-koreai állami média nem tett említést, és független hírforrások sem tudták megerősíteni. A dél-koreai kémügynökség csak annyit közölt, hogy „jeleket észlelt” arra vonatkozóan, hogy kivégzésekre került sor, anélkül, hogy részleteket közölt volna.
„Körülbelül 20-30 vezetőt vádoltak meg korrupcióval és kötelességszegéssel. Halálbüntetésre ítélték őket” − közölte a Csoszon TV egy észak-koreai tisztviselőre hivatkozva. A kivégzettek között lehetett Kang Pong-hun, aki korábban a kormánypárt Csagang tartományi bizottságának főtitkára volt.
Kangot és más magas rangú tisztviselőket, köztük az akkori közbiztonsági minisztert, Ri Theszopot a politbüro július végi ülésén menesztették az állami Koreai Központi Hírügynökség szerint.
Júliusban heves esőzések és áradások sújtották az északi Csagang és Észak-Pjongan tartományokat, amelyek több ezer hektárnyi mezőgazdasági területet pusztítottak el és több ezer embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására − tette hozzá a Yonhap.
Kim Dzsongun egy csónakkal szemlélte meg az árvízi helyzetet az Észak-Pjongan tartománybeli Sinüidzsu és Üidzsu megyében, és az észak-koreai állami média azt állította, hogy ő felügyelte a katonai helikopterek segítségével mintegy 5000 csapdába esett ember kimentését célzó műveletet.
Észak-Korea a gyenge infrastruktúrája és a nemzetközi segélyek el nem fogadása mellett nehezebben tudja kezelni a természeti katasztrófákat. 2012-ben egy vihar következtében 169-en, illetve 1994 és 1998 között több százezren haltak meg éhínségben, melyet szintén áradások okoztak.
2016-ban pedig tájfun sújtotta az ország északkeleti részét, az akkori áradások 70 ezer embert tettek hajléktalanná, és 600 ezren szorultak a nemzetközi szervezetek által nyújtott humanitárius segélyre.