„A Távol-Kelet minden túlzás nélkül a legfontosabb tényezővé vált Oroszország pozíciójának megerősítésében a világban” – többek közt ezt állapította meg Vlagyimir Putyin orosz elnök a Keleti Gazdasági Fórumon, majd ismertette nagyszabású terveit a térség fejlesztésével kapcsolatban. Az orosz elnök emellett beszélt arról, hogy mi a céljuk most a háborúban, hogy hajlandóak-e tárgyalni Ukrajnával, de még az űrlények is előkerültek a felszólalásában.
Vlagyimir Putyin nagyszabású beszédet mondott Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén, melynek fő témája a „Távol-Kelet 2030. Fogjunk össze, teremtsünk lehetőségeket” – írja a RIA Novosztyi.
Az ülés fő résztvevői Vlagyimir Putyin orosz elnök, Anwar Ibrahim maláj miniszterelnök és Han Zheng, a Kínai Népköztársaság elnökhelyettese voltak. A fórum csúcspontja az orosz államfő felszólalása volt.
Az orosz elnök egyrészt kijelentette, hogy Moszkva fő célja Ukrajnában a Donbász elfoglalása, valamint az ukrán hadsereg „fokozatos” visszaszorítása Kurszk térségéből, miután az meglepetésszerűen behatolt oda.
Véleménye szerint Kijev kurszki offenzívája nem tudta megállítani Moszkva csapatait Kelet-Ukrajnában.
Az ellenség célja Kurszkban az volt, hogy aggodalomra, sürgetésre, csapatok átvezénylésére kényszerítsen minket, és megállítsa offenzívánkat a kulcsfontosságú területeken, különösen a Donbászban, amelynek felszabadítása az elsődleges célunk
– mondta Putyin a vlagyivosztoki fórumon. Hozzátette: Ukrajna bevonulása Kurszkba szerinte felgyorsította Moszkva kelet-ukrajnai előrenyomulását. „Az ellenség kulcsfontosságú területeken meggyengült, hadseregünk felgyorsította támadó műveleteit.”
Az eseményen Vlagyimir Putyin kijelentette azt is, hogy Moszkva készen áll a tárgyalásokra, de csak az orosz és ukrán tárgyalófelek között, a 2022-ben Isztambulban létrejött, de utóbb meghiúsult megállapodás alapján, amelynek feltételeit soha nem hozták nyilvánosságra (de a sajtóban egy-két részlet azért kiszivárgott róla).
Készek vagyunk tárgyalni velük? Soha nem tagadtuk meg, de nem néhány mulandó követelés alapján, hanem azon dokumentumok alapján, amelyekről Isztambulban megállapodtak, és amelyeket ténylegesen aláírták
– mondta Putyin.
A Kreml korábban többször is azt állította, hogy Oroszország és Ukrajna 2022 tavaszán, nem sokkal azután, hogy Moszkva megkezdte teljes körű invázióját, a megállapodás küszöbén állt. „Csak azért nem lépett hatályba, mert parancsot kaptak, hogy ne tegyék, mert az Egyesült Államok és néhány európai ország elitje Oroszország stratégiai vereségét akarta elérni” – állította az orosz vezető.
Vlagyimir Putyin nem sokkal később az ukrán vezetésről is elmondta a véleményét.
Néha az a benyomásom, hogy azok, akik Ukrajnát kormányozzák, valamiféle ufók vagy idegenek. De szigorúan véve egyszerűen nem gondolkodnak. Komolyan mondom! Értsék meg, a veszteségeik kolosszálisak
– mondta.
„Mi lesz a következő lépésük? Nem is értem. Most újra le kellene csökkenteniük a behívási korhatárt, hogy a gyerekeket úgy lehessen beszervezni, mint Németországban, hogy létrehozzák a fasiszta Hitlerjugendet. De ez nem fogja megoldani a problémát. A következő lépés a diákok besorozása, hogy teljesen kivéreztessék az országot. Ismétlem még egyszer: úgy tűnik, mintha ezek nem az ő embereik lennének” – tette hozzá a találgatásokba bocsátkozó orosz elnök.
„A Távol-Kelet fejlesztése Oroszország prioritása az egész 21. századra” – hangsúlyozta a gazdasági kérdésekről beszélve Putyin, majd hozzátette:
Valójában ma a Távol-Kelet minden túlzás nélkül a legfontosabb tényezővé vált Oroszország pozíciójának megerősítésében a világban.
Mint mondta, a távol-keleti régiók közvetlen hozzáférést biztosítanak Oroszország számára az ázsiai-csendes-óceáni országok ígéretes, növekvő piacaihoz. „A fő üzleti kapcsolatok, a kereskedelmi útvonalak és általában a fejlődés teljes vektora egyre inkább kelet és a globális dél felé orientálódik. Távol-keleti régióink közvetlen hozzáférést biztosítanak ezekhez az ígéretes, növekvő piacokhoz, és lehetővé teszik számunkra, hogy leküzdjük azokat az akadályokat, amelyeket egyes nyugati elitek megpróbálnak a világra erőltetni” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök az alábbi prioritásokat nevezte meg:
Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy növelni kell a Távol-Kelet tudományos és oktatási potenciálját. Ennek értelmében javasolta, hogy építsenek új egyetemi kampuszokat Ulan-Udében, Petropavlovszk-Kamcsatszkijben, Csitában, valamint Vlagyivosztokban.
Bejelentette, hogy a Távol-keleti Állami Egyetem bázisán új tudományos és technológiai központot hoznak létre a Russzkij-szigeten, a hatóságok pedig mechanizmusokat dolgoznak ki a szakemberek projektbe való bevonására.
Arra kérem a kormányt és a Tengermelléki határterületi kollégáimat, hogy használják a távol-keleti koncesszió eszközeit a projekt megvalósításához, valamint gondolják át azokat a mechanizmusokat, amelyekkel Oroszország más tudományos központjaiból és más országokból tudósokat vonzanak ebbe a központba. Versenyképes ösztönző programokra és szociális csomagra gondolok a szakemberek és családjaik számára
– jelentette ki.
Elmondása szerint a technológiai potenciál növelése érdekében civil drónok gyártása indul a Távol-Keleten. „Támogatjuk a fejlett, kreatív iparágak, a big data gazdaság és a mesterséges intelligencia fejlesztését a Távol-Keleten. Többek között megszervezzük a polgári célú drónok feldolgozására szolgáló zónát. Annak érdekében, hogy a technológiai fejlődés előnyeit teljes mértékben kihasználjuk, tovább fogjuk építeni a Távol-Kelet tudományos és oktatási potenciálját” – mondta Putyin.
Az orosz elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a Távol-Keleten már 22 közigazgatási központ és agglomeráció számára hagytak jóvá mesterterveket. Elmondása szerint az ilyen tervek fő célja az emberek életminőségének javítása. Annak érdekében, hogy a program elérje a célját, ígéretet tett, hogy a hatóságok évente nyomon fogják követni a végrehajtás dinamikáját.
Putyin szerint a Távol-Kelet tapasztalatai a mestertervek megvalósításában alapul szolgálnak majd az ötlet egész Oroszországra való kiterjesztéséhez.
Putyin hangsúlyozta, hogy a kényelmes városi környezet és a nagyszabású szociális infrastruktúra szerves részét képezi a modern integrált lakóövezet-fejlesztésnek. „Az ilyen projekteket megvalósító távol-keleti befektetők jogosultak a »Távol-keleti negyed« eszköz keretében kiemelt fejlesztési területre. Ezt most hét régióban tesztelik”– jegyezte meg.
A projekt segítségével a tervek szerint 1 millió 800 ezer négyzetméternyi lakás épül, ahol közel 70 ezer ember fog élni.
Felidézte, hogy az elmúlt öt évben a Távol-Keleten évente épített lakások mennyisége nagyjából megduplázódott. Putyin hangsúlyozta, hogy ez egy jó mutató. „Fontos, mondhatni, meghatározó szerepet játszott itt a távol-keleti jelzálog” – jegyezte meg az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök emellett utasítást adott, hogy tartsák meg a távol-keleti és sarkvidéki jelzáloghitelek 2 százalékos mértékét. „Ezeket a programokat már meghosszabbítottuk 2030 végéig. Tudom, hogy a kormányon belül voltak tárgyalások az ilyen jelzáloghitelek jövőbeni feltételeiről. Én azt javaslom, hogy itt vessünk véget ennek. A távol-keleti és sarkvidéki jelzáloghitelek kamatlába maradjon változatlan, azaz évi 2 százalék” – nyomatékosította az államfő.
Emellett azt is hangsúlyozta, hogy tavaly óta a Tengermelléki határterületen a harmadik gyermeket vállaló családoknak joguk van megemelt összeget kapni, így nem 450 ezer rubelt vehetnek fel, mint az ország többi részén, hanem 1 milliót.
Az elnök emlékeztetett, hogy a távol-keleti jelzáloghitelt kiterjesztették a „különleges katonai művelet” résztvevőire. „Emellett a rekordalacsony évi 2 százalékos kamatozású hitelt olyan fiatal családok is igénybe vehetik, amelyekben a szülők 36 év alattiak” – tette hozzá.
Azt is bejelentette, hogy a „Vidéki tanár”, a „Vidéki orvos” és a „Vidéki mentős” programok forrását megduplázzák. A 2 millió rubeles egyösszegű támogatásra azok a fiatal szakemberek jogosultak, akik vállalják, hogy a Távol-Kelet falvaiba költöznek munkavégzés céljából.
„Már megállapodtunk abban, hogy ezeket a programokat 2030-ig meghosszabbítjuk, miközben fenntartjuk a kifizetések megnövelt, kétszeresére emelt összegét”.
Putyin legnagyobb bejelentése ezzel kapcsolatban azonban annak kiterjesztése volt. Az orosz elnök ugyanis parancsot adott, hogy vezessék be a „Vidéki kulturális munkás” programot is. Az államfő arra kérte a kormányt, hogy 2025. január 1-jétől kezdje meg ennek végrehajtását.
Ennek célja a vidéki klubok, alkotóházak, könyvtárak, zeneiskolák, múzeumok dolgozóinak támogatása, vagyis azoknak az embereknek, akik tulajdonképpen megőrzik kulturális szuverenitásunkat, identitásunkat, hagyományos értékeinket, és nevelik a fiatalokat
– magyarázta az elnök.
„Természetesen a kulturális dolgozók számára, akik a távol-keleti kistelepülésekre mennek, biztosítani kell az egyszeri kifizetések megemelt távol-keleti összegét, valamint lehetőséget kell biztosítani számukra a távol-keleti jelzálogprogramban való részvételre” – mutatott rá.
Putyin szerint a támogatási intézkedések hozzájárultak a fiatalok Távol-Keletre áramlásához. Rámutatott, hogy az utóbbi években a régió vonzóbbá vált a fiatalok számára, azok számára, akik „érdekes szakmát szeretnének szerezni, valamint a képzett szakemberek számára, akik be akarják bizonyítani készségeiket és képességeiket, ki akarják próbálni magukat választott területükön”. „Nyolc egymást követő évben a 20 és 24 év közötti fiatalok beáramlása tapasztalható a Távol-keleten” – mutatott rá Putyin.
Az ukrajnai háború fejleményeit csütörtökön is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Keleti Gazdasági Fórumon szeptember 5-én, Vlagyivosztokban. Fotó: Anadolu / Getty Images)