Az idei júniustól augusztusig tartó időszak túlszárnyalta a tavalyit is: a világ eddigi legmelegebb nyarán vagyunk túl – közölte a Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) havi jelentésében a Reuters beszámolója szerint.

Mint írták, nagy a valószínűsége annak is, hogy 2024 lesz a bolygó eddigi legmelegebb éve. 

Ezen a nyáron mérték az eddigi legmelegebb júniust és augusztust, és a legmelegebb napot is. Ha az országok nem csökkentik sürgősen a bolygót felmelegítő kibocsátásaikat, a szélsőséges időjárás csak még intenzívebbé válik

– mondta Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese, hozzátéve, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátása az éghajlatváltozás fő oka.

Pusztító hőség

Mint ismert, a bolygó megváltozott éghajlata idén nyáron is katasztrófákat okozott. Szudánban a múlt hónapban a heves esőzések okozta áradások több mint 300 ezer embert érintettek, és kolerát hoztak a polgárháború sújtotta országba. Szicíliában, Szardínián és Spanyolországban is aszály tombolt. A hőség a Gaemi tájfunt is felerősítette, amely júliusban a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és Kínában pusztított, és több mint 100 ember halálát okozta.

Az ember okozta éghajlatváltozás és az El Nino időjárási jelenség az év elején is rekordmagas hőmérsékletet eredményezett. Az El Nino − a Csendes-óceán átmeneti felmelegedése, amely világszerte megváltoztatja az időjárást és megnöveli a globális hőmérsékletet − az év elején véget ért, és az előrejelzések szerint a La Nina lehűlést hoz, de az El Nino hatása továbbra is fennáll. Az El Ninónak nem kis szerepe volt abban, hogy a tavalyi év lett a legmelegebb a meteorológiai statisztikák fennállása, 1850 óta.

Magyarországon július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg, ebből 13 hajnali melegrekord volt. A mérések szerint július 11-étől hat napon át minden nap megdőlt az országos melegrekord: ebből hármat a Bács-Kiskun vármegyei Kelebia, hármat a Hajdú-Bihar vármegyei Körösszakál tudhat a magáénak.