„A legfontosabb a versenyképesség” – kezdte beszédét Orbán Viktor, aki elmondta, hogy az unió soros elnökeként meg kell találnia legjobb megoldásokat a legnagyobb kérdésekre.

„Novembere szeretnénk létrehozni egy versenyképességi paktumot az uniós miniszterelnökökkel közösen” – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy az EU másik két fő problémája a háború és a migráció, amelyeknek következményeit láthatjuk a németországi választásokban is, ezért nem kerülhetjük el, hogy ezekről is beszéljünk.

Versenyképesség: több unió a piaci területen, kevesebb a politikai területen 

„Amikor Európa versenyképességéről beszélek, akkor elsősorban a Green Deal újragondolását tűzöm ki célul, ugyanis ez jelenleg a piaci érdekek ellen van” – fogalmazta meg a miniszterelnök az álláspontját, majd hozzátette, hogy a versenyképességet rontja a bürokrácia lassúsága is az unióban.

Orbán Viktor – aki már a konferencia előtt is nyilatkozott a sajtónak – kijelentette: ha az együttműködésről, kooperációról beszélünk, akkor az egységes piacon szorosabbra kell fűzni a viszonyt, ha viszont a politikáról, akkor ott kevesebb összefonódásra van szükség.

„Több integráció a piac és a gazdaság tekintetében az jó, ezt a józan ész mondja” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint nagy konszenzus van ebben a kérdésben a tagországok között. Abban viszont nem hisz, hogy az eurózónán kívüli országoknak is vállalniuk kellene a közös eladósodottságot.

Felejtsük el a politikai egyesülést. Ne legyen unió politikai kérdésekben

– szögezte le a magyar miniszterelnök, aki szerint több unió kellene a piaci területen, és kevesebb együttműködés a politikai területen, ahhoz, hogy versenyképes maradjon az Európai Unió.

„Nálunk nincsenek migránsok”

A kormányfő kifejtette, hogy a háború, a migráció, a gender és a foglalkoztatottság jelentik a fő kérdéseket az unióban. „Ezekben más és más állásponton vagyunk” – tette hozzá, majd levezette, hogy szerinte ha a többség rákényszeríti a többi országot, hogy ezekben a kérdésekben is egyetértés legyen az unióban, akkor az dezintegrációhoz fog vezetni, amely árt a versenyképességnek.

„Nálunk nincsenek migránsok” – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint szemben a nyugati országokkal, nálunk nem arról van szó, hogy hogyan éljünk együtt a migránsokkal, hanem arról van vita, hogy hogyan ne engedjük be őket.

Ki dönti el, hogy szükség van-e migrációra?

– tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki szerint azok az országok, akik szerint jobb társadalmat biztosít, ha „két civilizáció együtt él”, ők nyugodtan befogadhatják a migránsokat, viszont ha más országok meg ezt túl kockázatosnak látják, akkor ők is hadd döntsenek ebben a kérdésben szabadon.

„Bizonyos kérdéseknek nem szabadna Brüsszel döntési körébe tartoznia” – tette hozzá, majd megjegyezte: egyetlen ország sem fogadhatja el, hogy fentről rájuk kényszerítsenek egy ilyen döntést.

Nem vagyok abban biztos, hogy lehet más véleményem

– mondta nevetve Orbán Viktor, miután elnézést kért azért, hogy durván fogalmazott.

Nem ez az első háború, amit lát, ez lehet a megoldás szerinte

„Ez nem az első háború, amit látok, több mint 22 éve szolgálok miniszterelnökként” – utalt vissza a balkáni és georgiai háborúra a miniszterelnök, aki szerint így van tapasztalata arról, hogy hogyan lehet békét teremteni.

„Ezért gondolom azt, hogy egy békemisszióra van szükség, ugyanis hogyha nincsen kommunikáció, akkor nincs is lehetőség a háború és a béke megvitatására sem” – mondta Orbán Viktor, aki szerint ha arra várunk, hogy egy olyan béketerv körvonalazódjon, amely minden félnek megfelel, akkor sosem lesz béke.

Úgy gondolja a békéhez vezető úton az első lépés a tűzszünet, mivel ha megnézzük a háborúk történelmét, akkor láthatjuk, hogy szinte mindenhol legalább három tűzszünetre volt szükség a békékhez.

Azért mentem oda, hogy megtudjam, mik az esélyei a békének. Az volt a megállapításom, hogy nincsen szándék semelyik oldalon sem a békére, mind a két vezető azt mondta: úgy gondolják, hogy az idő nekik dolgozik

– összegezte tapasztalatait a magyar kormányfő. Orbán Viktor úgy véli, hogy egy olyan nemzetközi környezetet kell létrehozni, amely kifejezi, hogy mindenki tűzszünetet szeretne.

Titkos küldetés? 

Ezután a résztvevők megkérdezték Orbán Viktort, hogy miért indult megbeszélés nélkül Ukrajnába és Oroszországba tárgyalni a békéről az Európai Unió soros elnökeként.

Azt gondolom, ha valaki miniszterelnök, akkor szabadon utazhat a világban, és megpróbálhat tárgyalni, de ez nem egy titkos küldetés volt, hiszen 12 órával később minden uniós kormány asztalán ott volt a jelentésem

– magyarázta Orbán Viktor, aki hozzátette, hogy továbbra is dolgozik a béke létrehozásán, csak már nem olyan látványosan.

A magyar miniszterelnök kiemelte: jelentésében kifejtette azt, hogy ha nem lesz béke, akkor nőni fog a háború brutalitása. Úgy érzi, nem vették elég komolyan a figyelmeztetését, pedig igaza lett, hiszen mostanra sokkal véresebb lett a háború szerinte. 

Reagált Brüsszel tervére is 

„Lehetetlen minősített többség alapú politizálás az unióban, mert nem történhet meg, hogy a kis országok külpolitikáját más országok határozzák meg” – jegyezte meg Orbán Viktor, reagálva ezzel a brüsszeli körökben az utóbbi hónapokban ismertetett felvetésre. 

Mint mondta, vannak bizonyos alapkérdések, amelyekben nem adhatják fel az országok saját, szuverén álláspontjukat. Más kérdésekben – főleg piaci kérdésekben – viszont igen.

Az alapszerződés a fő iránymutatás, amely megmutatja, mely kérdések tartoznak a brüsszeli bürokraták döntéskörébe, és melyek azok, amelyek a szuverén államok hatáskörébe

– tette hozzá a kormányfő. 

A miniszterelnök szerint szükség lenne egy uniós védelmi miniszterek tanácsára is, azért, hogy az Európai Unió képes legyen megvédeni magát. Viszont nem szabad, hogy katonai erővel rákényszerítsük más országokra az uniós külpolitikai akaratot.

(Borítókép: Orbán Viktor a cernobbiói geopolitikai konferencián 2024. szeptember 9-án. Fotó: Claudia Greco / Reuters)