„Megkezdődött a harmadik világháború” – jelenti ki legfrissebb véleménycikkében Jelena Karajeva, a Ria Novosztyi újságírója, aki azt állítja, ebben a háborúban Moszkva áll a legjobban, nem az Egyesült Államok, és nem is a Nyugat. Ez eddig nem is lenne akkora meglepetés annak az olvasónak, aki valamelyik orosz médiatermékből is igyekszik tájékozódni és információt szerezni, azonban az már igen, hogy ezúttal nem az ukrajnai háború áll a kijelentés középpontjában.
Az egyetlen dolog, amit a Nyugat el akar érni, az az Oroszországgal szembeni fölény megszerzése – erről ír legfrissebb véleménycikkében a Ria Novosztyi újságírója, Jelena Karajeva, aki meg van győződve arról, hogy nem az „ukrajnai geopolitikai válságban” akarják elérni a céljukat a nyugati politikusok, ugyanis ott már „minden kártyájukat kijátszották”. Megemlítette azt is, hogy ugyan sokszor lehet hallani, hogy milyen fegyverekkel támogatják Kijevet, ez azonban – véleménye szerint – figyelemelterelés.
A szerző kijelenti:
A fő háború – határok és korlátok nélkül, ezért is lehet III. világháborúnak nevezni – a digitális térben bontakozik ki.
Karajeva szerint „a nagy sakktáblán játékba merült amerikaiaknak nem volt idejük észrevenni”, hogy „az orosz képzettségű matematikusoknak és szoftverfejlesztőknek sikerült legyőzniük őket”. A szerző szerint az Egyesült Államokban újra elindították a Venona-projektet.
A Venona-projekt az Egyesült Államok kémelhárítási programja volt, amelyet a második világháború alatt az amerikai hadsereg hírszerző szolgálata kezdeményezett, majd később a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) magába olvasztott. A projekt 1943. február 1-től 1980. október 1-ig tartott, célja a Szovjetunió hírszerző szervei által továbbított üzenetek dekódolása volt.
A projekt időtartama alatt legalább háromezer üzenetet dekódoltak. A projekt a lezárása után több mint 15 évig titokban maradt. A dekódolt szovjet üzenetek egy részének titkosítását az Egyesült Államok csak 1995-ben oldotta fel és tette közzé.
„Ma, a közösségi média korában bármilyen alternatív gondolat milliókhoz juthat el. Órák alatt. A Capitol Hillen történtek után éppen ezeknek a közösségi hálózatoknak a tulajdonosait kritizálják nyilvánosan, és nemcsak arra kényszerítették őket, hogy kiadják azoknak a személyes adatait, akik a kongresszusi képviselők munkájáról érdeklődtek, hanem arra is, hogy segítsenek azonosítani szinte mindannyiukat” – írja a szerző, aki szerint ezeket az embereket közellenséggé teszik, mert „az amerikai kormányzat alapjait akarták aláásni”. Karajeva szerint ugyan a médiatulajdonosok mondhatnának nemet ezekre a kérésekre, azonban mindegyik a hírszerző ügynökségek markában van.
És tudjuk, mi történik az Egyesült Államokban az ilyen engedetlenekkel. Tönkretett hírnév vagy akár fizikai eltávolítás
– véli a szerző.
Itt jön képbe Moszkva és a Kreml narratívája. Karajeva szerint ugyanis „Oroszország mára az átlagamerikaiak számára az alternatív – azaz a politikai korrektség által nem cenzúrázott – hírek, nézetek, álláspontok és vélemények forrásává vált”.
A Ria Novosztyi újságírója ezek után Pavel Durovnak, a Telegram tulajdonosának az esetét hozta fel példaként, véleménycikkében pedig arra utalt, hogy az őt letartóztató francia hatóságok koholt vádakkal akarják bíróság elé állítani. A 2021-ben francia állampolgárságot szerző Durov egyébként épp a napokban nyilatkozott, mint mondta, a platformja nem tökéletes, az azon folyó illegális tevékenységek miatt azonban nem helyes, hogy őt büntetik. Nem ez az első eset, hogy a cég tulajdonosa bezsebel egy büntetést, hiszen 2022-ben már kapott egy 3,7 millió dolláros büntetést a Telegram Németországban, mivel nem felelt meg annak a követelménynek, hogy az illegális tartalmat a felhasználók tudják jelenteni.
Az orosz újságíró úgy látja, „a milliós közönséggel rendelkező amerikai bloggerek megbüntetése és Pavel Durov őrizetbe vétele csak a digitális háború összefüggésében értelmezhető”.
Amit azonban mindenképpen meg kell tennünk, az az, hogy felismerjük, véletlenek nincsenek, amikor az ellenünk folyó digitális háború tétje minden eddiginél nagyobb. A jó hír az, hogy (…) ebben a harmadik, digitális világháborúban folyamatosan nyerésre állunk. Elvégre az eszméink emberek milliárdjait ragadták meg
– fogalmazott véleménycikkében az újságíró.
A Ria Novosztyi újságírója, Jelena Karajeva rendszeresen fejti ki véleményét a Nyugatról, az ukrajnai háborúról és az Egyesült Államokról az orosz állami híroldalon. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Oroszországban működő „Szpiszok Putyina” nevű oldalon – amelyet a Szabad Oroszország Fórum hozott létre azzal a céllal, hogy megtalálja és összegyűjtse a „háborús bűnösök és a háborús uszításért felelős személyek adatait” – külön adatlapja van (több kollégájának szintén). Az oldal szerint Karajeva nyilvánosan támogatja Putyin Ukrajna elleni agresszióját.
Nem volt ez mindig így. Mielőtt a Ria Novosztyinál kezdett dolgozni, Karajeva 20 évig élt Franciaországban. Ott az EuroNewsnak dolgozott, amelyet Oroszországban 2022-ben blokkoltak, és frekvenciáját a Szolovjov Live kapta meg. Más, Oroszországban ma már „nemkívánatos szervezetként” elismert médiumnak, például a Radio Libertynek is írt anyagokat. Amíg Franciaországban élt, Karajeva aktívan dicsérte az országot és az európai életmódot.
„Szinte minden, ami Franciaországban készül – a mozitól az ételekig, az irodalomtól a múzeumokig, az építészettől a művészetig –, az valóban kiváló” – mondta egy interjúban, és szidta Oroszországot: „Ha egy bagett Párizsban annyiba kerülne, mint a Bolsaja Nyikickaján (utca Moszkva központi közigazgatási kerületében – a szerk.), a franciáknak Madame Guillotine jutna eszébe”. Dicsérte az orvosi ellátást is, és azt mondta, hogy Franciaország „megmentette” a fiát: „Mindent olyan ügyesen, gyorsan, könnyedén és mosolyogva csináltak, hogy csodálkoztam – ez nagyon különbözött az oroszországi orvosi ellátás feszült légkörétől”.
A Nyugatot dicsérő újságíró azonban hirtelen megváltoztatta a retorikáját, amikor a leépítések miatt 2021-ben távoznia kellett az EuroNewstól, és a Ria Novosztyinál kapott állást.