Vallási meggyőződésük miatt elsősorban Iránban kerestek menedéket a hazarák a tálibok 2021-es hatalomátvételét követően. Teherán azonban – reagálva az átalakuló biztonsági helyzetre – határzár építésébe kezdett az iráni–afgán határon, amivel egyúttal az üldözött síita közösség menekülési útvonalát is elvágja. Tervek szerint a határfal első szakasza még az év végére elkészül.
A tálib hatalomátvételt követően Afganisztán drámai politikai és társadalmi átalakuláson ment keresztül. Visszatérésük különösen a vallási és etnikai kisebbségekre jelent veszélyt, akik súlyos üldöztetésnek és emberi jogi visszaéléseknek vannak kitéve. Az elmúlt években kialakult humanitárius válság afgánok százezreit kényszerítette arra, hogy elhagyják otthonukat, és a szomszédos országokban, különösen Iránban próbáljanak túlélni. A síita állam azonban a növekvő migrációs hullám és menekültáradat hatására keleti határának megerősítésébe kezdett, amit új fizikai határzár építésével kíván biztosítani.
Irán kulcsszerepet játszik Afganisztán háború utáni fejlődésében. A közvetlen külföldi befektetések egy része a perzsa országból érkezik, továbbá segítséget nyújt a kritikus nemzeti infrastrukturális, az útépítési, valamint a mezőgazdasági és infokommunikációs fejlesztésekben. Iránnak etnikai, nyelvi és vallási kapcsolatai is vannak afgán síiták millióival – ez különösen igaz a síita kisebbséghez tartozó hazara közösségre, amely az ország középső és északi régióiban él. A kedvező kapcsolatok eredményeként Iránra úgy tekintenek, mint lehetséges stabilizáló erőre Afganisztánban, amelynek érdekei nagyrészt összhangban vannak a nyugati hatalmak céljaival is, mint például a terrorizmus elleni küzdelem és az ópiumkereskedelem visszaszorítása terén.
Irán az elmúlt időszakban azonban elhatározta, hogy megerősíti Afganisztánnal közös határát, ennek érdekében négy mérnöki egységet vezényeltek az ország északkeleti régiójába. A projekt keretében négy méter magas betonfalakat építenek, szögesdrótokat és kerítéseket telepítenek, valamint új utakat hoznak létre a határ mentén, amelyek lehetővé teszik a határőrök és a fegyveres erők gyors és hatékony mozgását.
A belügyminisztérium 3 milliárd dollárt különített el a munkafolyamat finanszírozására, tervek szerint a határzárat három év alatt húzzák fel.
Egy nemrég megjelent iráni sajtóközlemény szerint a projekt első, 330 kilométeres szakasza év végére elkészül.
A határzár kiépítése elsődlegesen Irán belbiztonságának megerősítését szolgálja, ugyanis a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta a két ország közös határán többször is összecsapások történtek a tálib erők és az iráni határőrök között, amelyek mindkét oldalon katonák és civilek életét követelték.
Teherán más eszközökkel is igyekszik fenntartani a stabilitást: 2023 szeptembere óta több százezer, okmányokkal nem rendelkező migránst toloncolt vissza Afganisztánba. A kormány többször hangsúlyozta, hogy minden olyan afgánt kiutasítanak, aki nem rendelkezik megfelelő jogi dokumentációval, beleértve a menekültstátuszt és a vízumot is. Az Iránban tartózkodó afgánok zöme viszont az üldözött hazara nemzetiséghez tartozik.
A hazarák Afganisztán harmadik legnagyobb etnikai csoportját alkotják, becslések szerint számuk 4-5 millió fő közé tehető. Elsősorban az ország középső hegyvidéki területein, a Hazaradzsat régióban élnek, de jelentős közösségeik vannak Iránban is. A hazarák a perzsa nyelv egy különleges dialektusát, a hazaragit beszélik, és túlnyomó többségük a tizenkettes síita iszlámot követi. Vallási, etnikai és kulturális sajátosságaik miatt mindig is a társadalom peremére szorultak, és évtizedek óta súlyos üldöztetésnek és diszkriminációnak vannak kitéve Afganisztánban.
A tálibok a korábbi, 1996 és 2001 közötti uralmuk alatt célzottan, különös kegyetlenséggel léptek fel a hazarák ellen. Gyakran végezték ki a közösség tagjait nyilvánosan sportpályákon vagy más közösségi helyszíneken, példát statuálva és megfélemlítve a lakosságot. A 2021-es hatalomátvétel óta a hazarák félelmei újraéledtek, attól tartva, hogy ismét szembe kell nézniük a korábbi üldöztetések és tömegmészárlások borzalmaival. Habár a tálibok most igyekeznek kedvezőbb képet mutatni magukról a közösség felé, védelmük biztosítása érdekében nem tesznek érdemi lépéseket. Az Afganisztánban működő szélsőséges iszlamista csoportok továbbra is elsődleges célpontjaiknak tekintik a hazarákat, különösen az Iszlám Állam Horászán Tartománya (ISIS-K), melynek tagjai nem tekintik őket valódi muszlimoknak.
Az ISIS-K könyörtelen támadásokat intéz a síita hazarák ellen, a fegyveresek rendszeresen mecseteket, iskolákat és más közösségi helyszíneket vesznek célba. A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta a támadások változatlan intenzitással folytatódnak, eddig több mint 700 civil áldozatot követelve.
Irán Afganisztánnal közös határának megerősítése és a kormány új migrációs politikája egyértelmű válasz a növekvő biztonsági kihívásokra, az illegális bevándorlásra és a drogcsempészetre. A döntés azonban jelentősen korlátozza a hazarák menekülési lehetőségeit, akik a tálib hatalomátvétel után nagy számban menekültek át a perzsa országba. A kialakult helyzet összetett és sokrétű megoldást igényel, amely magában foglalja a biztonsági, a politikai és a humanitárius szempontokat, hogy megfelelő egyensúlyt találjanak a nemzetbiztonsági intézkedések és az emberi jogok védelme között.
A szerző a Migrációkutató Intézet elemzője.
(Borítókép: A fgán migránsok kisteherautókon haladnak egy sivatagi úton az afganisztáni–iráni határ felé Nimruzban 2022. február 17-én. Fotó: Wakil Kohsar / AFP)