Egyre jobban hízik a költségvetése annak a párizsi székhelyű szervezetnek, amely évente kétszer zárt körű konferenciát szervez az Európai Unió gazdasági döntéshozói és a pénzügyi szektor nagy cégeinek vezetői között. Az Eurofi elnevezésű think-tank – magyarul agytröszt – pontos tevékenységét homály fedi, azonban az ernyőszervezet mögött álló bankok és egyéb nagy pénzügyi intézmények feltehetőleg ezen keresztül próbálják befolyásolni az uniós szabályozásokat és kikerülni a lobbitevékenységre vonatkozó törvényeket.
Az Eurofi már 24 éve létezik, és azóta minden évben kétszer megtartja zárt körű konferenciáját, mégpedig az unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (vagyis az Ecofin Tanács) nem hivatalos ülése előtt. A rejtélyes rendezvény egyfajta vándorcirkuszként bukkan fel az Ecofin Tanács sarkában, hogy a pénzügyi szakemberek és döntéshozók még az uniós fórum előtt diskurálhassanak az európai politikusokkal. Mivel az előbb említett ülést mindig az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó országban tartják, így idén a brüsszeli döntéshozók és a bankárszakma színe-java Budapesten fog összegyűlni „egyeztetni”, szeptember 11-től egészen 13-ig. Azonban hiába az Eurofi elnevezés, az egyszerre tartott találkozók és az európai jelképek használata,
Az esemény hivatalosan nem köthető az Európai Unióhoz – akármennyire is próbálják ezt a látszatot kelteni a szervezet mögött álló bankok és vagyonkezelők.
A háromnapos konferenciákat pénzügyi vállalatok finanszírozzák a párizsban bejegyzett Eurofi-szervezeten keresztül. Ez az entitás kizárólag a bankok és más pénzügyi intézmények által befizetett tagdíjakból gazdálkodik, és összesen csak 3 bejelentett alkalmazottja van.
A szervezet büdzséje eléggé megugrott az utóbbi időben, ami termékeny táptalajt szolgáltatott azoknak a spekulációknak, hogy az Eurofi mögött álló pénzügyi cégek nagyobb befolyást kívánnak szerezni Brüsszelben. A magára think-tankként hivatkozó entitás tavaly közel 6 millió eurót szedett be olyan tagoktól, mint a BlackRock vagyonkezelő, a Goldman Sachs és az American Express. Ezzel a költségvetéssel előzi az összes hivatalosan regisztrált pénzügyi lobbicsoportot Brüsszelben, de még a közösségimédia-szabályozások hátráltatására brutális összegeket elköltő amerikai technológiai óriásvállalatokat (a Facebook Metáját és a Google Alphabetjét) is megközelíti.
Az átláthatósági szakértők attól tartanak, hogy a bankok az Eurofival létrehoztak egy párhuzamos intézményt, egy saját lobbiteret, amelyet az Európai Unió korrupció elleni szervei nem tudnak ellenőrizni.
Az Index nem értesült konkrét korrupciós ügyről, azonban rendkívül aggasztó az, hogy a pénzügyi szektor olykor bőkezű ajándékokkal látja el döntéshozókat – ez pedig bőven kimeríti a lobbizás fogalmát. Például a Politico újságírójának több vezető európai politikus is azt nyilatkozta, hogy az Eurofi puccos hotelekben szállásolta el őket a találkozók előtt, és még az utazási költségüket is nagylelkűen átvállalták.
Ezeken kívül Markus Ferber német törvényhozó, Stéphanie Yon-Courtin francia EP-képviselő, Paul Tang holland törvényhozó és Jonás Fernández spanyol EP-képviselő még a hivatalos vagyonnyilatkozatában is jelezte, hogy az Eurofi fizette a 2021 és 2023 közötti eseményeken való részvételükhöz szükséges elegáns szállodákat és utazásaik egy részét.
További visszásság, hogy annak ellenére, hogy az Eurofi-konferencián hatalomgyakorló politikusok és a világ legnagyobb pénzügyi intézményeinek vezetői találkoznak, az esemény mégsem sajtónyilvános. A résztvevők döntik el, hogy milyen információkat osztanak meg a nyilvánossággal. Minden találkozó után elfogadnak egy általuk gondozott nyilatkozatot, amit aztán közzétesznek a szervezet weboldalán.
Habár a szervezet hivatalos kommunikációja szerint nem végez lobbitevékenységet, az biztos, hogy a találkozókon olyan tanácsokkal látja el az uniót, amelyeket aztán az rendszeresen megfogad. A pénzügyi szektor brüsszeli befolyása az elmúlt években jól látható volt: a bankokra és a biztosítókra a törvényhozók által követeltnél enyhébb szabályokat vezettek be, és a pénzügyi intézetek figyelemre méltó sikereket értek el az ágazat érdekeit esetleg sértő reformok mérséklésében is.
A konferencián részt vevő lobbisták, tisztviselők és a diplomaták szerint a konferencia csak egy unalmas közjáték, tele semmitmondó felszólalásokkal és irányított vitákkal. Az esemény fő lényege valójában a körülötte zajló lobbidzsembori, amely nem hivatalos keretek közt, hanem kávék és italok mellett zajlik – írja a Politico.
Az állítások ellenére az Eurofi nyilvánosságnak szóló tájékoztatásában úgy határozza meg magát, mint ami „nem képvisel üzleti érdekeket”, és csak „a pénzügyi piac javítását célzó általános érdekek szemszögéből” jár el. Azonban a korrupcióellenes aktivisták szerint ez a magasztos megfogalmazás egyszerűen nem igaz, ugyanis a szervezetet olyan hatalmas pénzügyi cégek finanszírozzák, mint az Amazon Web Services és a J. P. Morgan, amelyek kifejezetten azért fizetnek az Eurofinak, hogy az általuk szervezett konferenciákon közvetlenül megkörnyékezhessék a szabályozásokért felelős európai politikusokat. Ez konkrétan a lobbizás fogalma – vélekednek.
Ebben az esetben pedig az Eurofinak lobbitevékenységet végző szervezetként kellene regisztrálnia magát Brüsszelben, és átesnie egy teljes pénzügyi átvilágításon. A szervezet azonban éveken keresztül nem szolgáltatott átlátható pénzügyi beszámolót a nyilvánosságnak.
Jean Marie-Andres, a 6 millió euróból gazdálkodó szervezet mindössze három bejelentett alkalmazottja közül az egyik így nyilatkozott a felmerült aggályokkal kapcsolatban: „az Eurofira nem úgy kell tekinteni, mint egy lobbicsoportra, hanem csak a megbeszélések rendezőjeként”. A nagyobb költségvetést pedig az inflációval magyarázta, és azzal, hogy mostanában nagyobb helyszíneket kell bérelniük, mint korábban. Azonban az Eurofi hivatalosan nem egy rendezvényszervező, hanem egy agytröszt, azaz szakpolitikai tanácsadással látja el az uniós intézményeket. Az interjút az Eurofi később megpróbálta visszavonni.
A „rendezvényszervező” nagyjából 50 ezer eurós tagdíjat számol fel – ennyibe kerül a kiváltság, hogy valaki a pénzügyi szektorból politikusokkal iszogathasson, a sajtó és a nyilvánosság és az európai hatóságok árgus szemei nélkül. Egy asztal a gálavacsorán, egy szoba a megbeszélésekhez vagy egy hely a vezérigazgatónak egy panelbeszélgetésen – mindezekért külön díjat kell fizetni – állítják a brüsszeli lap forrásai.
A brüsszeli lobbizás az Európai Unió politikai döntéshozatali folyamatának egyik része. A lobbitevékenység során különböző érdekképviseleti szervezetek – például vállalatok, nem kormányzati szervezetek (NGO-k), tanácsadó cégek és ügyvédi irodák – próbálják befolyásolni az EU intézményeinek tisztviselőit az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban.
Céljuk, hogy a jogszabályok és szabályozások kialakítása során az ő érdekeiket is vegyék figyelembe. Ezért mindenféle háttéralkukat kötnek.
Az EU különösen komplex szabályozási környezete miatt Brüsszel a lobbitevékenység egyik nemzetközi központjává vált. A lobbizás átláthatóságának növelése érdekében az unió létrehozta az „átláthatósági nyilvántartást”, amelyben a befolyásoló tevékenységet végző szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat. Ez a nyilvántartás segít nyomon követni, hogy mely szervezetek állnak kapcsolatban az uniós döntéshozókkal, és milyen kérdésekben próbálják befolyásolni a politikai folyamatokat. Amennyiben valaki nem regisztrál, és úgy szponzorál politikusokat, az korrupció.
Brüsszelben mintegy 25 ezer lobbista tevékenykedik, és jelentős kihívás elhatárolni, hogy hol húzódik a határ a kenőpénz és a lobbizás között.
Például vannak olyan európai parlamenti képviselők, akik aktívan lobbizó szervezetektől kapnak tanácsadói díjat, annak ellenére, hogy ezt nem szabad – ráadásul ez csak az, amiről tudunk, mert a szóban forgó egyének önként bevallották a vagyonnyilatkozatukban.
(Borítókép: Az Eurofi pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó európai agytröszt nyitóülése 2009. szeptember 30-án. Fotó: GEORGES GOBET / AFP)