A német belügyminiszter, Nancy Faeser bejelentette, hogy újra szigorú határellenőrzést vezetnek be az illegális migrációval szemben, melyet az elmúlt hetekben történt több iszlamista támadás eredményezett. A bűncselekmények befolyásolták a tartományi választások eredményét is, a szélsőjobboldal előretörését eredményezte.
Hétfőtől lép életbe a Nancy Faeser által javasolt szigorú határellenőrzés Németországban, mely első körben hat hónapig marad érvényben, és azt követően felülvizsgálják − írta meg a The Guardian.
A lépésre azért is szükség volt, mert a bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) a múlt heti tartományi választásokon nyerni tudott, valamint több, feltehetően migránsok által elkövetett késes támadás történt.
Olaf Scholz német kancellár is támogatta a belügyminiszter javaslatát, hiszen a német kormánykoalíció nem szerepelt jól a kelet-németországi tartományi választásokon. Ahol a szélsőségesnek tartott AfD, de a szélsőbaloldali pártok is jobban szerepeltek, akik rendszeresen támadják a kormány politikáját.
Megerősítjük a belbiztonságot, és továbbra is keményen fellépünk az illegális migrációval szemben
− jelentette ki Nancy Faeser.
Az elmúlt hetekben történt támadásoknál több esetben olyan menedékkérők voltak a gyanúsítottak, akiknek a kérelmét elutasították, emiatt ki kellett volna őket toloncolni az országban. Ezek az események pedig felerősítették a lakosság migránsokkal szembeni ellenérzéseit.
Solingenben három halálos áldozata volt annak a késes támadásnak, amelyért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, elkövetője pedig egy szír férfi volt, akit Bulgáriába kellett volna kitoloncolni, miután menedékjogi kérelmét elutasították.
Münchenben egy 18 éves osztrák fiút lőttek le, aki az izraeli konzulátus környékén járkált puskával felfegyverkezve. A férfi bosnyák származású volt, és szintén az Iszlám Állam hatására radikalizálódott.
Mannheimben egy afgán férfiről derült ki, hogy iszlamista harcos, miután meggyilkolt egy rendőrt. Az elmúlt évben a hatóságok több más iszlamista támadást is meghiúsítottak Németországban és Franciaországban, és több tucatnyi letartóztatásra került sor Európa-szerte.
Az AfD az elmúlt hétvégén megnyerte a türingiai tartományi választásokat, de Szászországban is a második helyen végzett. A párt élesen kritizálta a kormány migrációs politikáját. A következő tartományi választás Brandenburgban lesz, ahol szintén a bevándorlás az egyik fő téma, és a német szociáldemokraták számára különösen fontos ennek a tartománynak a megtartása.
A német migrációs politika 2015 után változhat meg, amikor Angela Merkel egymillió bevándorló érkezését tette lehetővé az országba, valamint az orosz-ukrán háború kitörése óta pedig további egymillió ukrán kapott menedékjogot.
A bevándorlási politika változását jól jelzi, hogy az elmúlt évben a lengyel, cseh és svájci határon már szigorúbb határellenőrzést alkalmaztak, melyet az osztrák határral való kiegészítéssel mintegy 30 ezer migránst tartottak vissza a német határokon. Ezzel 22 százalékkal csökkent 2024-ben a menedékkérelmek száma.
A határellenőrzések szigorítása ellenére több uniós ország is tiltakozhat a német szabályozás ellen, ugyanis Németország ragaszkodik ahhoz, hogy a többi ország a dublini megállapodás alapján az Európai Unió területére érkező migránsokat az elsőként fogadó ország vegye át.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter kijelentette, hogy Ausztria nem hajlandó befogadni a Németországgal közös határon visszafordított migránsokat. Az uniós jogszabályok szerint azonban csak a legvégső esetben lehet határellenőrzést bevezetni a schengeni térség országaiban.