Magyarországra látogatott és Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök. Az Országgyűlés már 2023 novemberében elfogadta a határozati javaslatot, amely lehetővé teszi magyar katonák csádi misszióját. Az afrikai ország helyzetéről Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját kérdeztük.
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este a Karmelita kolostorban vacsora keretében tárgyalt Mahamat Idriss Déby Itnóval, a Csádi Köztársaság elnökével, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra – írtuk vasárnapi cikkünkben. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár vasárnap este arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor hétfőn kétoldalú megbeszéléseket folytat Csád elnökével. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azóta több bejelentést is tett a megállapodásokról.
A közleményben hangsúlyozták, hogy Csád az illegális migráció elleni küzdelem kulcsországa Afrikában, az Afrikából Európába irányuló migrációt pedig nem lehet megállítani a Száhel-térség országai nélkül, ezért Magyarország együttműködési partnerséget épít Csáddal, ezek a hivatalos tárgyalások legfőbb témái. Ezeken kívül napirenden volt a nemzetközi terrorizmus elleni közös harc, a védelmi területen folytatandó tapasztalat- és tudáscsere, valamint a kölcsönös kiképzések és közös műveletek lehetősége.
„A csádi belpolitikai helyzet az elmúlt évekkel összehasonlítva viszonylag stabilabb, a fő lázadó szervezetek 2021-hez képest kevesebb harctevékenységet folytatnak. Ennek az egyik oka, hogy megszűnt a líbiai támogatásuk, a másik, hogy az a politikai konszolidáció, ami a helyi hatalmi központok megnyerésére a felelősségi körök decentralizálásával járt, nem segítette a működésüket. Az északi és a déli részek továbbra is veszélyes területek, a három részre szakadt Boko Haram aktív, de így is stabilabb a helyzet, mint akár egy éve” – fogalmazott lapunk kérdésére Marsai Viktor, hozzátéve, a viszonylagos stabilitás az élni és élni hagyni politikának is köszönhető, a fegyveres csoportok érdemben nem támadják a csádi erőket és a lakosságot, cserébe a csádi erők sem támadják őket.
A Migrációkutató Intézet igazgatója kifejtette, Csád legnagyobb biztonsági kihívása a szudáni polgárháború, valamint az átgyűrűző menekülthullám. Hivatalosan körülbelül 800 ezer frissen érkezett menekült van az országban, miközben előtte is nagyjából egymillió külső és belső menekültet kellett ellátni ugyanazokból a szűkös erőforrásokból. Marsai Viktor szerint a csádi vezetés abban látja a legnagyobb kockázatot, hogy a határ két oldalán ugyanazok a népcsoportok élnek, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az etnikai konfliktusok átgyűrűzhetnek a határ túloldalára is. Ezt próbálja elkerülni a csádi kormány, ezért szinte a teljes reguláris haderő a térségben van.
Körülbelül ezer-egynéhány francia katona is van az országban. A nagyjából százfős amerikai különleges műveleti csoportot a választás előtt kiküldték Csádból. A franciák a teljes Száhel-régióban csökkentik a jelenlétüket, de az egyelőre kérdés, ez milyen szinten érintené Csádot, ami gyakorlatilag a fő logisztikai bázisuk. Csádnak emellett az Emírséggel van komolyabb védelmi együttműködése, esetenként, nem nagy számban, felbukkannak emírségekbeli katonák és kiképzők. Orosz tanácsadókról is lehetett olvasni híreszteléseket, viszont érdemi kontingensük nem látszik az országban, nem úgy, mint Maliban vagy Nigerben
– foglalta össze a külföldi katonai jelenlétet az országban Marsai Viktor.
A Migrációkutató Intézet igazgatója a csádi politikai helyzetről elmondta: „Az országot az a zaghawa elit irányítja, amely egyébként a lakosság töredékét adja. Mahamat Déby rutinos politikus, komoly gesztusokat tett a család különböző részeinek és más kiskirályoknak is. Konszolidáltabb a pozíciója, mint egy évvel ezelőtt, de ebben mindig is jó volt a Déby család, nem erőből politizálnak, hanem inkább koncessziókkal, gesztusokkal próbálják maguk mellé állítani a politikai erőközpontokat.”
Az Országgyűlés még 2023 novemberében fogadta el a csádi katonai misszióról szóló határozati javaslatot, amely három pontból állt:
A javaslatban megemlítik a Csádi Köztársaság elnökének 2023. szeptember 19-én N’Djamenában kelt meghívólevelét is.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, valamint Böröndi Gábor vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnökével 2024 májusában készítettünk páros interjút. A miniszter akkor a misszió hátteréről kérdésünkre kifejtette: „Magyarország a 2015-ös migránsválság kitörése óta egyértelművé tette, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol azok keletkeznek. […] Amikor azt állítjuk, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeztek, akkor is hitelesnek kell maradnunk, nem lehet, hogy ez csak egy politikai lózung legyen. Évek óta kerestük a kapcsolatot és az alkalmat arra, hogy a Száhel-övezetbe – ami az illegális migráció egyik kiindulópontja –, amennyire csak lehet, stabilitást vigyünk. Egészségügyi, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és egyéb területeken Magyarországnak erre van képessége és lehetősége.”
A régióban évtizedek óta jelen vagyunk, számos magyar mérnök aktívan tevékenykedett a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az energetika és az építésügy területén, gyakran nagy projekteket vezettek már a rendszerváltás előtt is. Emellett sokan tanultak Magyarországon ezekből az országokból is. Szívesen dolgoznak velünk, hiszen semmilyen gyarmati múlt nem árnyékolja be kapcsolatunkat. Van tehát egy komoly hitelességünk, respektünk és történetünk a régióban, és ez a kulcstényezője, hogy oda tudunk vinni segítséget, mezőgazdasági projekteket, vetőmagtermesztést, vízgazdálkodást, víztisztítást, egészségügyi támogatást. Ezeknek a védelméért megy Csádba a magyar haderő, továbbá a helyi haderő mentorálására, kiképzésének támogatására
– árulta el májusban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve: „Ne feledjük el: a stabilitás egyben a terrorizmus egyik ellenszere. Nekünk, magyaroknak – tágabban Európának – az az érdekünk, hogy aki onnan eddig el akart indulni, annak legyen oka otthon maradni. Ha a stabilitáshoz és a migráció fékezéséhez hozzá tudunk járulni, akkor ezt örömmel és büszkén tesszük. Erről szól ez a történet.”
Böröndi Gábor vezérezredes ugyanebben az interjúban kérdésünkre leszögezte: „A Magyar Országgyűlés hozott egy döntést, a Magyar Honvédség pedig kormányfelhatalmazás alapján kiválasztotta és felkészítette azt a kontingenst, amely a csádi szerepvállalásra készen áll. A politikai és egyéb feltételek megteremtése már nem katonai kérdés. A felkészítés, a kiképzés és a tapasztalatok összegyűjtése megtörtént, azt tudom jelenteni, hogy a honvédség készen áll a csádi szerepvállalásra, a kontingens felkészült, kiképzett.”
Egy ilyen környezetben mindenkivel tervezünk együttműködni, aki szövetséges, és megoszthatók vele az információk. A francia kollégáktól is azt várjuk, hogy megosszák velünk azt a tapasztalatot, több évtizedes tudást, amivel rendelkeznek. Annak jelentőségét azonban hangsúlyoznunk kell, hogy ez egy önálló, magyar misszió, amit nem szövetségesi rendszer keretében, nem más ország irányítása alatt, hanem kétoldalú megállapodás alapján, saját magunk indítunk
– válaszolta arra a kérdésünkre a Honvéd Vezérkar főnöke, hogy a francia csapatokkal együttműködve készülnek-e a szerepvállalásra.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök [b] és Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök a Karmelita kolostorban folytatott találkozójukon 2024. szeptember 9-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)