Szlovénia miatt legalább egy héttel elhalasztja az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, hogy bemutassa biztosjelöltjeit az Európai Parlament vezetőinek. A lépés mögött azonban más dolgok is lehetnek: az EB-elnöknek ugyanis kényes politikai vonalakon kell egyensúlyoznia.
Szeptember 11-én, szerdán mutatta volna be az Európai Parlament vezetőinek Ursula von der Leyen, hogyan nézne ki a következő öt évben az általa vezetett Európai Bizottság, ugyanakkor a biztosok listáját csak jövő héten tudja prezentálni – számol be róla a Politico. Arról, hogy a bizottsági elnök terve miért borulhatott, itt írtunk korábban.
Így az EB-elnök és az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői közötti találkozóra nem került sor, amit szeptember 17-én, reggel kilencre pótolnak – egy nappal azelőtt, hogy az Európai Parlament személyesen hallgatja meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki soros elnökként prezentálja tervét az EP plenáris ülésén.
A késedelem oka hivatalosan, hogy hétfőn Szlovénia úgy döntött, egy nőt jelöl biztosnak, viszont erről még a szlovén parlamentnek is szavaznia kell, amire csak most pénteken kerül sor.
A Robert Golob vezette szlovén kormány azután döntött arról, hogy a korábbi nagykövetet, Marta Kost jelöli, hogy múlt hét pénteken az eredetileg jelölt Tomaz Vesel visszalépett, miután nem értett egyet Ursula von der Leyennel, hogyan is működjön az Európai Bizottság.
Azonban az Európai Parlament egy meg nem nevezett hivatalnoka szerint nem kizárólag a szlovén lépés állhat a háttérben:
szerintük von der Leyen a jelenlegi helyzetet arra használja ki, hogy finomhangolja a tagállamokkal, melyik portfoliót kapják a különböző országok az elkövetkezendő öt évre,
emellett pedig a fennmaradó időben ismét megpróbálna nyomást helyezni több tagállamra is, hogy férfiak helyett nőket jelöljenek.
Erre azért is lehet szükség, mert például a szocialisták és a liberális Renew ellenzik, hogy von der Leyen az olasz Giorgia Meloni által jelölt Raffaello Fitto, eddigi olasz EU-ügyi miniszter legyen a gazdaságért és helyreállítási alapért felelős biztos, vagyis az egyik legfontosabb és leghatalmasabb posztért.
A szocialisták és a liberálisok szerint ezzel ugyanis az európai néppárti (EPP) von der Leyen megszegné az EP-ben tett ígéretüket, miszerint fontos pozíciót nem kap a jobboldali-konzervatív, az uniós integráció kapcsán kritikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád egy tagja, aminek képviselőcsoportja ráadásul nem is támogatta újraválasztását.
Egyébként von der Leyen nincs könnyű helyzetben. Egyrészt öt évvel ezelőtthöz képest a tagállamok nem teljesítették azt a kérését, hogy egy nő és egy férfi jelöltet is javasoljanak neki, hogy azután az EB-elnök egy nemi arányokat tekintve közel azonos bizottságot állítson – egyedül Bulgária tett így. Amennyiben Kos jelölését a szlovén parlament megszavazza, úgy az Európai Bizottság 27 tagjából mindössze 11-en lesznek nők.
Emellett azért is lehet szüksége több időre von der Leyennek, mert a portfóliók elosztásánál figyelembe kell vennie a földrajzi, politikai és az általa meghatározott nemi egyensúlyt is, ez pedig összetett feladat.
Ugyanakkor ahhoz, hogy valaki biztossá váljon, az Európai Parlament támogatását is meg kell szereznie: a biztosjelölteket ugyanis egyenként hallgatja majd meg az Európai Unió társjogalkotó szerve, és akár meg is buktathatja azokat – öt évvel ezelőtt hárman jártak így, köztük a magyar jelölt, Trócsányi László is.
Magyarország idén – csakúgy, mint öt éve – Vásárhelyi Olivért jelölte, ugyanakkor egyrészt nem biztos, hogy az Európai Parlament képviselőit egyszer lehülyéző Vásárhelyit megszavazzák az EP-ben, másrészt sajtóhírek szerint már most biztos, hogy a bővítési portfóliót elveszi tőle von der Leyen.
Az Európai Unióban egyébként úgy számolnak, hogy az új bizottság december 1-jétől kezdheti meg munkáját.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2024. június 28-án Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)