Szergej Karaganov befolyásos orosz külpolitikai és védelmi szakember egy interjúban arról beszélt, hogy Oroszországnak joga van atomfegyvereket bevetni, ha a területét bármilyen tömeges támadás éri. Kijelentéseit a nyugati biztonsági szakértők nagy figyelemmel kísérik – mint az orosz politikáról való gondolkodás jelzőjét –, és ugyan véleményei nem képviselik a hivatalos politikát, de a Kreml többször is lehetőséget adott neki arra, hogy befolyásos fórumokon hangot adjon ezeknek.
Szergej Karaganov, aki a Kreml tanácsadója is volt, úgy véli, hogy Oroszországnak világosan ki kellene jelentenie, hogy kész atomfegyvereket bevetni azokkal az országokkal szemben, amelyek „támogatják a NATO ukrajnai agresszióját” – írja a Reuters.
A Kommerszant című napilapnak adott interjújában Szergej Karaganov azt is elmondta, hogy Moszkva képes lenne anélkül „korlátozott atomcsapást” mérni egy NATO-országra, hogy totális atomháborút robbantana ki, és hozzátette, az Egyesült Államok hazudik, amikor azt állítja, hogy nukleáris védelmet biztosít szövetségesei számára.
A Kreml volt tanácsadója szerint a doktrína fő céljának annak kell lennie, hogy „minden jelenlegi és jövőbeli ellenség biztos legyen abban, Oroszország készen áll a nukleáris fegyverek bevetésére”.
Itt az ideje kijelenteni, hogy jogunk van nukleáris csapással válaszolni a területünket érő bármilyen tömeges támadásra. Ez vonatkozik a területünk elfoglalására is
– hangsúlyozta Szergej Karaganov, miután az ukránok megszállták a Kurszki területet.
A Kreml volt tanácsadójának kijelentéseit a nyugati biztonsági szakértők nagy figyelemmel kísérik – mint az orosz kül-, védelmi és nukleáris politikáról való gondolkodás jelzőjét. Véleményei nem képviselik a hivatalos politikát, de a Kreml többször is lehetőséget adott neki arra, hogy befolyásos fórumokon hangot adjon ezeknek, és közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnöknek adja elő őket. Több mint egy éven át követelte az orosz nukleáris doktrína módosítását, amelyet Moszkva most felül is vizsgál.
A jelenlegi doktrína szerint Oroszország kész lenne atomfegyverek bevetésére, válaszul egy másik ország nukleáris támadására vagy egy olyan hagyományos támadásra, amely az állam létét fenyegeti. Ez a doktrína azonban Szergej Karaganov szerint felelőtlen, sőt öngyilkos volt, mert nem riasztotta el kellőképpen Oroszország ellenségeit, és elhitette velük, hogy alig vannak olyan körülmények, amelyek között Moszkva bevetne egy nukleáris fegyvert.
Az ukrajnai háború kezdete óta Vlagyimir Putyin többször tett olyan nyilatkozatokat, amelyeket a Nyugat nukleáris fenyegetésként értelmezett. Ugyanakkor azt is mondta, hogy Oroszország megnyerheti a háborút anélkül is, hogy nukleáris fegyvereket vetne be.
A Kommerszant újságírója, Elena Chernenko az interjúban megkérdezte Szergej Karaganovot, hogyan lehet biztos abban, hogy az általa szorgalmazott politika nem vezet teljes atomháborúhoz.
„Biztosíthatom önöket, hogy minden nukleáris hatalomnak vannak tervei a nukleáris fegyverek alkalmazására bizonyos forgatókönyvek esetén. […] Vagy megnyerjük ezt a háborút, vagy szétesünk. A Nyugat a végtelenségig harcolhat, ez a háború nagyon is előnyös számára. Én pedig egyáltalán nem atomháborúra szólítok fel, nagyon szeretném, ha nem fajulnának idáig a dolgok, hanem megállnánk, mielőtt szörnyű döntést kell hoznunk” – mondta.
Mint megírtuk, Vlagyimir Putyin már júniusban is azt nyilatkozta, hogy az orosz nukleáris doktrína módosítását fontolgatja. Szergej Lavrov külügyminiszter nemrég jemeni kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján pedig közölte, hogy az orosz vezetés pontosítja az ország nukleáris fegyverek alkalmazásáról szóló irányelveit. A nukleáris töltetek bevetési küszöbének csökkentéséről folyamatosan zajlanak az egyeztetések, emellett fejlesztenek olyan tölteteket, amelyeknek nagyon kicsi a teljesítményük.
Putyin kijelentései után az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács képviselője arról számolt be, hogy Washington hajlandó lenne tárgyalni az orosz atomfegyverekről az ukrán háború kérdésén kívül. Egy olyan megállapodásról szeretnének beszélni, ami a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés, más néven START utódja lenne. Lavrov helyettese, Szergej Rjabkov azonban azt mondta, egy új START-egyezmény csak akkor jöhetne létre, ha az amerikai vezetés felhagy oroszellenes intézkedéseivel.
Mint ismert, Oroszország „felfüggesztette” részvételét az új START-szerződésben, amely korlátozza azoknak a stratégiai robbanófejeknek a számát, amelyeket Moszkva és Washington bevetésre készen tarthat. Miután a szerződés 2026-ban lejár, a paktumot valószínűleg nem fogják megújítani.
Mint arról beszámoltunk, Oroszország már építi Burevesztnyik nevű kísérleti, nukleáris meghajtású cirkálórakétája − amelynek NATO-kódneve SSC–X–9 Skyfall − első telepítési helyét. A létesítmény majdnem készen van, ami arra utal, hogy az új eszköz hamarosan szolgálatba állhat a Stratégiai Rakétaerőknél.
A telephely egy nukleárisrobbanófej-tároló létesítményben található, amit a jelentések szerint Vologda–20-nak neveznek, és nagyjából 600 kilométerre van Oroszország Finnországgal és Észtországgal közös határától. Kilenc rögzített indítóállást tartalmaz, amelyek mellett rakétakezelő létesítmények és nukleárisrobbanófej-tároló bunkerek találhatók. Mivel az indítóállások, a rakéták és a robbanófejek mind ugyanazon a helyszínen vannak, valószínű, hogy a Burevesztnyik (Viharmadár) egy készenléti rakéta lesz, ami pillanatok alatt készen áll a kilövésre.
A Burevesztnyik körül jelentős a felhajtás: amerikai tisztviselők elítélték Oroszország „sugárzást okádó, nukleáris meghajtású cirkálórakétáinak” fejlesztését, és a rendszert „Repülő Csernobilnak” nevezték. A hagyományos cirkálórakétákkal ellentétben, amelyek meghajtását sugárhajtóművek adják, a Burevesztnyik egy árnyékolatlan atomreaktort használ ehhez.
Ezáltal szinte korlátlan távolságra képes repülni − legalábbis elméletben, azonban a hosszú ideig tartó, egy lehetséges célpont környékén való körözésnek jelentős költségei vannak, és egyéb kritikákat is megfogalmaztak vele kapcsolatban, amiről itt írtunk bővebben.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Orosz ballisztikus rakéta, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen rakéta több nukleáris robbanófejet juttasson el különböző célpontokra. Fotó: Vlad Karkov / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)