Továbbra is folyik a jogállamisági eljárás Magyarország ellen, s ennek során többször felmerült már az is, hogy az éppen az unió soros elnökségét betöltő Budapest szavazati jogát is korlátozni kellene, esetleg teljesen megvonni (7-es cikkely). A történet augusztusban eszkalálódott, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy kibővítette a Nemzeti Kártya-programot Oroszország és Belarusz számára is, ugyanis ezzel a lépéssel Magyarország elérte, hogy néhány európai parlamenti képviselő már azt is pedzegette, hogy a magyarok schengeni tagságát kellene felfüggeszteni, mert megkönnyítik az orosz kémek unióba jutását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy ez nevetséges, alig vannak Magyarországon oroszok, és őket is pont ugyanúgy átvilágítják, mint bárki mást. 

Az Európai Parlament a magyar kormánnyal kialakult feszült viszony ellenére nem áll el a szokásoktól, ismét vitát rendeznek az elnökségi prioritásokról, ahová rend szerint az Európai Unió soros elnökét is meghívják. Ennek keretein belül kap szót a magyar miniszterelnök is a szeptember 18-i vitán. Ezt követik a képviselői hozzászólások, az Európai Néppárt képviseletében pedig ekkor szólal fel Magyar Péter is. A Tisza Párt elnökén kívül még 10–12 képviselő kap szót, akik kérdéseket intézhetnek Orbán Viktorhoz, vagy megoszthatják véleményüket, a kormányfőnek pedig lehetősége lesz válaszolni.

A német zöldpárti EP-képviselő, Daniel Freund ezzel kapcsolatban ismét a magyar kormányfőt támadta, amikor közösségi oldalán arról írt, hogy 

az Európai Parlament jövő héten Strasbourgban fogadja Orbán Viktort. Orbán ismerteti a magyar tanácsi elnökség prioritásait, értsd: »hogyan juthatna még több uniós pénzhez«.

A vitán az elsődleges témát az elnökségi tervek szolgáltatják majd, de a miniszterelnök komoly támadásokat és bírálatokat kaphat a „békemissziója” és a Nemzeti Kártya miatt is. Utóbbi biztosan téma lesz a vitán, ugyanis a liberális frakció kérte, hogy tűzzék napirendre a témát.