Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már régóta szeretne mélyen Oroszország területén belül is csapásokat végrehajtani, azonban ahhoz a nyugati országok engedélyére van szüksége, akik védekezésre adták át fegyvereiket Kijevnek, nem pedig támadásra. Pénteken többek között erről is tárgyalt Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök, akik közül sajtóhírek szerint leginkább utóbbi tűnt annak, aki úgy látja: Kijev ilyen jellegű kéréseinek nincs sok értelme.
Szeptember 13-án, pénteken érkezett Washingtonba az Egyesült Királyság nyáron megválasztott új miniszterelnöke, Keir Starmer, hogy Joe Bidennel amerikai elnökkel találkozzon, valamint hogy a két ország arról folytasson eszmecserét, Ukrajna engedélyt kapjon-e mélyen Oroszországban fekvő célpontok támadására, és ehhez alkalmas rakétákat kapjon a két NATO-tagállamtól.
Utóbbit eddig ugyanis az Egyesült Államok ellenezte, mivel szerinte az a háború eszkalációjához vezethet, valamint az Euractiv szerint név nélkül több hivatalnok is arról beszélt brit kollégáival, hogy az ilyen rakéták használata túl drága, valamint a harcok dinamikáján csak limitáltan tudna változtatni.
Egyrészt szerintük Ukrajna már jelenleg is tud orosz területeket támadni drónokkal. Ezenkívül úgy látják, a Kijev által kért rakéták hatótávja nem érné el az egyik legfontosabb orosz katonai célpontot, a siklóbombákat használó orosz vadászrepülőgépeket, mivel amerikai információk szerint a Kreml azt elővigyázatosságból távolabb telepítette.
Ezek miatt pedig úgy gondolják, a rakéták limitált hatást tudnának kifejteni a háborúra, és Ukrajnának leginkább az ország keleti részével kellene foglalkoznia, nem pedig orosz célpontokkal.
Ugyanakkor ez a döntés az amerikai kormányzat részéről nem kizárólag taktikai, ugyanis Biden régóta tart attól, hogy amennyiben Kijev zöld utat kapna ilyen támadások végrehajtására amerikai vagy más NATO-tagállamtól kapott rakétákkal, azzal megnőne a kockázata egy Oroszország és NATO közötti közvetlen háborúnak.
A Kreml ugyanis már többször jelezte, amennyiben Ukrajna ilyen támadásokat hajtana végre a NATO-tól kapott fegyverekkel, akkor az orosz olvasat szerint a NATO „közvetlen féllé válna egy atomhatalom elleni ellenségeskedésben” – legutóbb pénteken beszélt erről Oroszország.
A Fehér Ház szóvivője, John Kirby erre válaszul azt mondta, az Egyesült Államok komolyan vesz minden ilyen jellegű fenyegetést, valamint emlékeztetett arra, hogy ez nem új retorika Oroszország részéről.
Volodimir Zelenszkij egy héttel ezelőtt Németországban a Ramstein katonai légibázison érvelt amellett, hogy Kijev engedélyt kapjon mélyebb oroszországi célpontok támadására.
Az ukrán elnök szerint azok támadásával ugyanis növelhető a nyomás Vlagyimir Putyinra, hogy üljön tárgyalóasztalhoz.
A lap szerint Zelenszkijék több potenciális oroszországi célpont listáját is elküldték Washingtonnak és Londonnak, és jelenleg arra várnak, hogy megkapják a NATO engedélyét – a lap ezt két európai diplomata név nélküli nyilatkozatára alapozza.
Kijev elsősorban orosz légibázisokra szeretne csapást mérni, amikhez új, kis hatótávolságú, interciális irányítórendszerrel ellátott balisztikus rakétákat, ún. ATACMS-okat kér, amiknek a hatótávja 300 kilométer. Ugyanakkor a Pentagon szerint az Ukrajnára leginkább veszélyt jelentő bombázók 90 százalékát Oroszország e hátótávon kívülre helyezte át, így felesleges ezekre engedélyt adni, hiszen nem is tudnák a célpontot elérni.
Ehelyett Ukrajna orosz katonai parancsnoki állásokat és irányítási csomópontokat támadhatna, valamint üzemanyag- és fegyverraktárakat az amerikai forrás szerint.
Azonban mivel ezek is az ukrán határon kívülre esnek, így Kijevnek engedélyt kell kérnie Washingtontól és Londontól, hogy a tőlük kapott fegyvereket erre használhassák. Ehhez az amerikai rakéták mellett brit, valamint francia rakétákat használnának fel, azonban Washington eddig vonakodott megadni az engedélyt, London pedig általában csakis amerikai egyetértéssel támogat ilyen lépéseket. Franciaország már korábban jelezte, nekik nincs szükségük sem Amerika, sem az Egyesült Királyság jóváhagyására, hogy döntsenek a kérdésről.
Miközben Washington továbbra sem adott engedélyt a rakéták oroszországi célpontok elleni használatára, név nélkül több diplomata is arról beszélt, szerintük Kijevnek a rakétatámadások helyett leginkább a szárazföldi harcokra kellene figyelnie, hiszen az jelenleg nagyobb veszélyt jelent Ukrajnára nézve.
Ha ugyanis folytatódik az orosz előretörés, és elesik a stratégiailag fontos donyecki területen található Pokrovszk városa, az hatalmas csapás lenne Ukrajnának.
Egyébként e vita nem új keletű, hiszen már az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépek, valamint a szintén amerikai Abrams tankok átadása után szóba került a mélyebb oroszországi célpontok támadása, valamint Kijev abban reménykedett, hogy e két, fejlett technológiájú fegyver az ő oldalukra billentheti a háború állását.
A vita kapcsán pedig vannak érvek és ellenérvek is a rakéták bevetését illetően. Akik támogatnák az ilyen jellegű lépést, azok szerint Ukrajnának egyrészt joga van, hogy megvédje magát, és ha a fontos katonai célpontok Oroszországban találhatóak, azokat is támadhatják, hiszen azzal csökkentik az orosz támadások hatékonyságát.
Ugyanakkor az azt ellenzők szerint az oroszországi célpontok csak kiszélesítenék a háborút, és Oroszország akár NATO-tagállamokat is célba vehetne azok után, hiszen Putyin korábban ezzel fenyegetőzött.
Mint arra a lap emlékeztet, júniusban Putyin egyszer felvetette, hogy a jövőben felfegyvereznék a nyugati országok ellenségeit, hogy azok akár csapást hajthassanak végre nyugati célpontokkal szemben, amennyiben a NATO-tagálalmok engedélyt adnának orosz célpontok támadására.
Az Euractivnak megszólaló szakértő, Ulrich Kuehn, a hamburgi Institute for Peace Research and Security Policy fegyverszakértője szerint nem zárható ki, hogy a jövőben Putyin erőfitogtatás céljából például atombombatesztet hajt végre, hogy ezzel próbálja a Nyugatot meghátrálásra kényszeríteni az engedélymegadás kapcsán.
(Borítókép: Ukrán katonák 2024. július 30-án. Fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu / Getty Images)