Az Egyensúly Intézet kétnapos energia- és biztonságpolitikai konferenciát szervezett a Kempinski szállóban. Az eseményen számos nemzetközi politikus is részt vett. Helyszíni tudósításunk.
Budapest Energy and Security Talks néven rendezett nemzetközi konferenciát az Egyensúly Intézet. Az eseményt többek között a NATO, az Atlantic Council, a Google, az OSW és a RUSI is támogatta.
Videós bejelentkezésében Boris Ruge, a NATO biztonságpolitikáért felelős főtitkár-helyettese elmondta, hogy Európa lehetséges katonai fenyegetésekkel néz szembe az ukrajnai háború miatt, de Kínát sem szabad elfelejtenünk. Európának növelni kell katonai kiadásait, hogy valamennyi NATO-tagállam biztonságban legyen. A politikus szerint a biztonságpolitika csapatsport, amelyből Magyarország is kiveszi a részét.
Vargha Tamás, a védelmi minisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy védelempolitikailag egy igazán turbulens korban élünk. Ezért Magyarországnak fel kell készülnie minden eshetőségre. A politikus kiemelte, hogy országunk szorosan együttműködik a NATO-val, és ez így is fog maradni.
„Nem gondolom, hogy Ukrajna NATO-tagságának elindítása nem visszafordítható” – fogalmazott Jörn Fleck, az Atlantic Council Európa-programjának főigazgatója. Vargha elmondta, hogy mindenáron el kell érni a békét, de nem látja, hogy Ukrajna belátható időn belül a NATO tagja lehet. Ő a háborúval kapcsolatban nem valamelyik fél győzelmét, hanem a kompromisszumot látja valószínűnek.
Ezután Mitch McConnell, az Egyesült Államok republikánus szenátora jelentkezett be egy videóüzenetben, és kiemelte, hogy az utóbbi időben a szövetségesek soha nem látott módon összefogtak. Elmondta, fő célja, hogy erősítse az Egyesült Államok és szövetségesei közötti kapcsolatot.
A következő panelben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, probléma, hogy számos NATO-tagállam még mindig nem költ eleget védelemre, pedig szükséges lenne, hogy Európa meg tudja védeni magát. Giedrus Suplys, a litván parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese elmondta, hogy a háború közelít hozzánk, ezért azt nem lehet elveszíteni. Szükségünk van egy stratégiára Oroszország legyőzésére – ami korántsem lehetetlen. Azt is elmondta, hogy az orosz–ukrán háború a demokrácia és az autokrácia közötti konfliktus. Ezért Ukrajnának nem szabad veszíteni. Sztáray szerint azonban Oroszország ambícióit nem lehet letörni.
Az energiapolitikáról szóló panel bevezetéseként Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy az energiával kapcsolatos problémák az egész Európai Uniót, de különösen Magyarországot érintik. A legfontosabb, amit meg kellett tanulnunk, hogy diverzifikálni kell az energiaellátást. De hogyan lehet ezt megvalósítani? Főként interkonnektorokat kell kiépítenünk a szomszéd országokkal, vagyis együtt kell működnünk ezekkel az államokkal. Magyarországnak számos terve van erre. Szükséges, hogy az energiatermelésben minél inkább átálljunk a megújuló energiákra. Ezért fontos, hogy minél több olyan eszközt építsünk, amelyek képesek az áram hosszú távú tárolására. Diana Furctgott Roth, a Heritage Foundation energiapolikai igazgatója közölte, hogy a politika tele van meglepetésekkel. Senki nem látta előre Oroszország támadását vagy a gázai háborút.
Amerika pedig egyre jobban ki van szolgáltatva energia tekintetében Kínának.
Stelbatzky Tibor, az Európai Unió energiadiplomáciai főtanácsadója közölte, hogy az olcsó orosz energia nagyon fontos volt Európa számára, de azóta számos, cseppfolyós gáz fogadására képes terminált építettek. Olga Kharova, az Atlantic Council energiabiztonsággal foglalkozó igazgatóhelyettse közölte, hogy eddig sikeres volt az orosz gázról való leválás. Kiemelte továbbá a nukleáris energia fontosságát. Juka Leskela, a Finn Energiavállalatok Föderációjának vezérigazgatója közölte, hogy ők már teljesen leváltak az orosz gázról, de Európában még mindig energiakrízis van. A leválás nyilván nem kivitelezhető gyorsan, de azt folyamatosan, lépésről lépésre mindenképpen meg kell tenni.
Steiner közölte, hogy Magyarország már több mint húsz százalékban levált az orosz gázról, és ezt folytatni kell. Természetesen minél inkább át kell állni a fenntartható energiatermelésre, de ha nem süt a nap, akkor a napelemek nem termelnek áramot. A legfontosabb talán az, hogy a gázt a hidrogénalapú energiatermeléssel kell helyettesíteni. Leskela rámutatott arra, hogy energia szempontjából az európai államok nagyon különböznek egymástól, és ezért különböző megoldásokat kell találniuk.
Az Európai Unió mint külpolitikai aktor című plenáris előadásában Miroslav Lajcák, az EU Nyugat-Balkánért felelős különleges megbízottja arról beszélt, hogy az EU-t gazdasági és demográfiai súlya arra predesztinálná, hogy globális nagyhatalom legyen. Mostanában egyre inkább a multipoláris világ felé haladunk, amire az unió megerősítése lenne a megoldás, hiszen
a tagállamok külön-külön nem elég erősek.
Ez azonban nem jelenti a tagállamok gyengítését, hiszen a közösség nem más, mint a tagállamok összessége. A lehetőségeink megvannak, de azokat korántsem használjuk fel hatékonyan. A közös külpolitika terén pedig egyre halványabb a konszenzus. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy az EU milyen gyorsan és egységesen reagált Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójára. Az eddigi döntéshozatali módszerek egyre kevésbé működnek. Az Európai Unió csak akkor lenne képes szembenézni a globális kihívásokkal, ha sikerülne közös külpolitikát kialakítani. Ez pedig csak a tagállamok kooperációjával valósítható meg. A multilaterális megközelítés ugyanis nem működik. A legfontosabb, hogy eközben ne veszítsük el az európai víziót.
Philip T. Reeker, az Egyesült Államok külügyminisztériumának volt államtitkára, aki diplomataként két alkalommal is szolgált Magyarországon, videóüzenetében arról beszélt, hogy az architektúra a legfontosabb a biztonságpolitikában. A modernizmus a huszadik század közepén a funkcionalitást jelentette – erre talán a legjobb példa a Bauhaus volt.
A korszak építészeti stílusa még a biztonsághoz való hozzáállást is befolyásolta.
A NATO fő fókusza a védelemben rejlik. Abban, hogy megvédjük egymás területének minden négyzetcentiméterét – méghozzá bármi áron. A közelmúlt retorikájával ellentétben a szövetséget igenis erősíteni kell.
Lech Walesa, Lengyelország első szabadon választott elnöke technikai okokból nem tudott videón bejelentkezni, üzenetét szervezete vezetője olvasta fel.
Meg kell értenünk azt a kort, amelyben élünk. És ezek az idők azt mutatják nekünk, hogy a gazdasági és technológiai fejlődés elért egy olyan szintet, ahol az állam többé már nem elég. Van néhány olyan probléma, amelyekre európai, sőt kontinentális válaszokat kell adnunk – egyeseket pedig globálisan kell kezelnünk. Ha ezt nem tesszük meg, civilizációnk el fog tűnni
– üzente a Nobel-békedíjjal kitüntetett egykori politikus.
(Borítókép: Lech Walesa Varsóban 2024. június 4-én. Fotó: Andrzej Iwanczuk / Getty Images)