Bár jelenleg a Közép-Európát sújtó, az elmúlt évtized legnagyobb árhullámára fókuszál mindenki, a világ többi része is küzd az árvizekkel, a tájfunokkal, a monszunokkal és a hurrikánokkal. Összeszedtük, hogy az elmúlt hetekben hol és milyen formában csapott le a természet haragja, és mutatunk pár elképesztő videót a pusztításról, amit véghez vitt.
Miközben Közép-Európát elöntötte a víz, és Magyarország is az elmúlt évtized legnagyobb árhullámára vár, a világ többi része sem mentesül a kiadós esőzésektől, a szupertájfunoktól és a megáradt folyóktól. Nigériától Japánon át, az Egyesült Államoktól Thaiföldig mindenhol halálos áldozatok százait szedik az időjárási katasztrófák. Összegyűjtöttük, hogy az elmúlt hetekben hol és mi történt a világban.
A Sansan trópusi vihar szeptember elején özönvízszerű esőzéseket hozott Japán Tokiótól délnyugatra fekvő Sizuoka régiójában, miközben a meteorológusok figyelmeztettek, hogy még napokig fog tartani az esőzés. A Sansan maximális szélsebessége 65 kilométer per óra volt, amikor partot ért, hat halottat, földcsuszamlásokat, megáradt folyókat, leszakadt ágakat és szétszórt törmeléket hagyott maga után.
Japán délnyugati részén az emberek az elázott házak takarításával és az elromlott készülékek kidobálásával voltak elfoglalva. Egy ember eltűnt, 127 ember pedig megsérült – közölte az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltató, amely a helyi önkormányzatok jelentéseit állítja össze.
A Sansan rendkívül lassan haladt, és alig mozdult
– közölte akkor a Japán Meteorológiai Ügynökség.
Az ügynökség szerint kiterjedt területen váltott ki esőzéseket, még olyan helyeken is, amelyek nem voltak az útvonalában, például Hokkaidó legészakibb főszigetén. Néhány ház teteje beomlott.
Ahogy arról beszámoltunk, Vietnámra (előtte Hongkongra, Kínára és a Fülöp-szigetekre is) lecsapott Jagi, a szupertájfun, a földcsuszamlások és áradások halálos áldozatainak száma pedig pénteken elérte a 254-et – közölték a hatóságok, miközben az árvíz visszahúzódott, és a keresési munkálatok folytatódtak. A Reuters beszámolója szerint a délkelet-ázsiai ország még mindig az Ázsiát sújtó idei legerősebb vihartól szenved, amely szombaton érte el északkeleti partjait. Az állami katasztrófavédelmi ügynökség szerint több mint 820 ember megsérült, 82-t pedig még mindig eltűntként tartanak számon.
Több százezer gyermek vesztette el otthonát, és nem jut tiszta vízhez, tisztálkodási szerekhez és egészségügyi ellátáshoz
– közölte az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF.
Mintegy 2 millió gyermek maradt oktatás, pszichoszociális támogatás és iskolai étkeztetés nélkül, mivel az iskolák megrongálódtak, illetve áram- és vízhiány sújtotta őket – tette hozzá a szervezet. „Az érintett iskolák és diákok tényleges száma a legsúlyosabban érintett tartományokban várhatóan jóval magasabb lesz” – írták. Az UNICEF becslése szerint kezdetben 15 millió dollárra van szükség az érintett gyermekek és családok kritikus szükségleteinek kielégítésére.
Mianmarban az áradások halálos áldozatainak száma szombat estére legalább 226-ra emelkedett – közölte vasárnap az ország katonai kormánya, miután a Jagi tájfun okozta heves esőzések Délkelet-Ázsia egyes részein hatalmas pusztításokat okoztak.
Legalább 500 ezer embernek kellett elhagynia lakóhelyét, és 77-et még mindig eltűntként tartanak nyilván, miközben emberek tízmilliói szorulnak humanitárius segítségre – mondta Zaw Min Tun kormányszóvivő az állami MRTV késő esti híradója szerint.
A kormány mentési és helyreállítási missziót folytat
– mondta.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint a vihar esőzései elsősorban a fővárost, Nepjidát, valamint Mandalaj, Magvaj és Bago régiót, továbbá San állam keleti és déli részét, Mon, Kajah és Kajin államokat sújtották.
„Jelenleg Mianmar középső része a legsúlyosabban érintett, számos folyó és patak ömlik le a San-hegységből” – közölte az OCHA. Újabb halálesetekről és földcsuszamlásokról érkeztek jelentések, de az információgyűjtés a sérült infrastruktúra és a megszűnt telefon- és internetvonalak miatt nehézségekbe ütközik.
Thaiföld csütörtökön különleges katonai erőket vetett be az északi Csiang Rai tartományban, miután az árvíz több ezer embert sodort a tengerbe, akiket a hatóságok csónakokkal és helikopterekkel próbálnak elérni. A kormány szerint augusztus közepe óta legalább 33 ember halt meg Thaiföldön az esőzésekkel, többek között földcsuszamlásokkal kapcsolatos incidensek sorozatában, ezen a héten pedig kilenc halálos áldozatot követelt a Jagi tájfun okozta kedvezőtlen időjárás két északi tartományában.
Sietünk, hogy kihozzuk a házaikban rekedt embereket. Még mindig több száz embert kell kimenekíteni
– mondta a Reutersnek a régió vezetője, Kid-an Narongpol.
A helyi hatóságok csónakokkal és helikopterekkel, a thaiföldi haditengerészet SEAL különleges erőinek támogatásával végzik a mentési műveleteket – mondta. „A helyzet nagyon kényes” – mondta Narongpol, hozzátéve, hogy „amikor esik az eső, a víz nagyon gyorsan megemelkedik”. A thai haditengerészet közölte, hogy kilenc lapos fenekű csónakot vetett be, hogy több mint ezer segélycsomagot szállítson Csiang Raiba.
A heves monszunesőzések és áradások legalább 33 ember halálát okozták Dél-Indiában és öt gyermekét Pakisztánban az elmúlt két napban – közölték a hatóságok kedden. Az indiai Andhra Pradesh és Telangana államokban házak dőltek össze, majd sodorták el őket az esőzések, miközben az áradások korlátozták a közúti és vasúti közlekedést – közölték a hatóságok az AP szerint. A meteorológiai szolgálat vörös riasztást adott ki 11 körzetre, további esőzéseket jósolva a régióban – közölte Telangana vezetője, Shanta Kumari.
Több mint 4000 embert költöztettek hétfő óta 110 kormányzati segélytáborba Telanganában az állam legmagasabb választott tisztségviselője, A. Revanth Reddy szerint. Mahabubnagar és Nalgonda körzetekben néhány falut elzártak az áradó tavak és patakok.
Vijayawada, a régió kereskedelmi fővárosa az elmúlt két évtized legsúlyosabb áradását éli át, mivel a Budameru folyó a város 40 százalékát elöntötte, aminek a következtében több mint egy tucat lakónegyedben közel 275 ezer ember rekedt a víz fogságában.
Június óta legalább 170 ember halt meg India hat északkeleti államában az esőzések okozta áradások és sárcsuszamlások miatt.
A szomszédos Pakisztánban a heves monszunesők okozta áradások hétfőn öt gyermeket öltek meg a délnyugati Beludzsisztán tartományban, így az országban július 1-je óta összesen legalább 300-ra emelkedett az esőzések halálos áldozatainak száma.
A katasztrófavédelmi hatóság közleménye szerint az öt halálesetet Zob és Kuzdar körzetekben jelentették. Csak Beludzsisztánban az elmúlt két hónapban 32 ember, köztük 18 gyermek és 12 nő vesztette életét az áradások következtében.
Az áradások emellett több tucat falut elárasztottak és autópályákat zártak el Beludzsisztán egyes részein, valamint közel 20 ezer házat rongáltak meg országszerte, főként Beludzsisztánban.
Az árvíz sújtotta Nigéria északkeleti Borno tartományában az emberek az orvosi ellátásért küzdenek, mivel a segélyszervezetek túlterheltek, és arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt három évtized régiót sújtó legsúlyosabb árvizeit követően vízzel terjedő járványok törhetnek ki.
Több mint 30 ember vesztette életét az áradásokban, amelyek a hatóságok szerint mintegy egymillió embert érintettek, akiknek többsége élelem és tiszta víz nélküli táborokban él. Az árvíz nemcsak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek egészségét és biztonságát fenyegeti, hanem a segélyszervezetek és a kormányzat erőforrásait is megterheli, súlyosbítva az amúgy is kritikus humanitárius válságot.
Az áradások Borno tartományban, a Boko Haram fegyvereseinek szülőhelyén, a Csád-tó medencéjében kezdődtek, amikor egy gát átszakította a falakat a heves esőzéseket követően, amelyek Kamerunban, Csádban, Maliban és Nigerben is áradásokat okoztak. Ezek a területek mind az afrikai Száhel-övezet részét képezik, ahol általában kevés eső esik.
Augusztus utolsó két hetében több mint 1,5 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására Nyugat- és Közép-Afrika 12 országában az áradások miatt, és mintegy 465-en vesztették életüket az ENSZ humanitárius ügyekért felelős hivatala szerint.
Mindeközben az északkelet-nigériai Maiduguri börtönében a múlt hét elején pusztító áradások következtében beomlottak a falak, és 281 rab szökött meg az intézményből – közölték vasárnap a börtönhatóságok. „A szökött rabok közül mindössze hetet sikerült a biztonsági szervek akciói során elfogni” – közölte Umar Abubakar, a nigériai büntetés-végrehajtási hivatal szóvivője közleményében.
A Francine hurrikán szerda este 2-es kategóriájú veszélyes viharként csapott le Louisiana partjaira. A hurrikán több mint negyedmillió fogyasztó áramellátását szüntette meg, és széles körű áradásokkal fenyegetett, miközben potenciálisan halálos viharhullámot idézett elő a Mexikói-öböl partvidékén. A Francine a Terrebonne-öbölnél ért partot, Morgan Citytől mintegy 50 kilométerre délnyugatra – jelentette be a Nemzeti Hurrikánközpont. A vihar 155 kilométer per óra közeli széllökésekkel érkezett, majd végigszáguldott a partvidéken, ami még a 2020-ban és 2021-ben pusztító hurrikánok sorozatát sem heverte ki igazán.
Alvin Cockerham, Morgan City tűzoltóparancsnoka elmondta, hogy a hurrikán gyorsan elárasztotta az utcákat, villanyvezetékeket szakított le, és fákat csavart ki.
Őszintén szólva egy kicsit rosszabb, mint amire számítottam. Visszahívtam az összes teherautómat az állomásra. Túl veszélyes odakint lenni ebben a helyzetben
– mondta Cockerham a viharról.
Mielőtt elérte volna Amerika partjait, a Francine Mexikó északi részén is pusztított, aminek következtében iskolákat kellett bezárni, majd miután Louisianával végzett, Alabama felé távozott, és jelenleg Észak-Carolinát árasztja el vízzel.
Az árvízhelyzetről az Indexen is beszámolunk folyamatosan frissülő, percről percre tudósításunkban, amelyet itt követhet nyomon. Időjárás-előrejelzésünket a https://index.hu/idojaras oldalon kísérheti figyelemmel.