A térség valamennyi országához hasonlóan Szlovákiát sem kímélik az áradások. Pozsonyban rakpartok kerültek víz alá, az egyik városrészbe egy katonai teherautó platóján zötykölődve sikerült bejutnunk.
Hétfőn Pozsony felé haladva az autópályán lettünk figyelmesek a feliratra: lezárták Vámosszabadi határátkelőt. A közlemény valószínűleg nem jutott el időben minden autóshoz. Amikor a határátkelőnél jártunk, több sofőrt is meglepetésként ért a fémtáblán a felirat:
DUNA-HÍD LEZÁRVA.
A szemerkélő esőben néhány méterre a hídtól vízügyesek egy csoportja készült a munkára, a homokzsákok mennyisége jelezte a helyzet komolyságát.
Az érkező vízszint várhatóan lesz olyan magas, hogy elérje a hidat
– közölte lapunk érdeklődésére Szegi Attila, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőhelyettese, aki azt is elárulta, hogy a Szigetközben a legmagasabb a készültség, folyamatosan dolgoznak a Mosoni-Dunánál és mellékágainál, ahogy Győrben a Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál is. Hétfői riportunkat itt olvashatja.
Hétfőn a Duna pozsonyi vízszintje átlépte a kilenc métert, víz alá került többek között a Tyrš és a Fajnor rakpart. A városba eső kíséretében érkeztünk, majd rögtön a Duna felé vettük az irányt. A parton kíváncsiskodók sokasága fotózta a megáradt folyót, a víz ott hullámzik, ahol „békeidőben” parkok és sétányok vannak.
Veszélyes a víz
– ez már egy turista észrevétele volt, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelés Hídján sétálva figyeltük a Dunát, és valóban, a medréből kitört folyónak rendkívül gyors volt a sodrása.
Később a híd lábánál beszélgettünk egy magyarul is hibátlanul tudó, a munkálatokban részt vevő személlyel, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy láttak már hasonlóan magas vízszintet 2013-ban.
Dévény lényegében el van vágva a főváros többi részétől, a városrészt járművekkel csak a katasztrófavédelem erői tudják megközelíteni – számolt be hétfői cikkében a Napunk. Az Új Szó azt közölte, hogy a legsúlyosabb helyzet Dévényújfaluban alakult ki, ahol a homokzsákok és az egyéb árvízvédelmi intézkedések ellenére a víz elöntötte az utcákat és a házakat.
A pozsonyi belváros után úgy döntöttünk, hogy Dévény felé vesszük az utunkat, de a tájékoztatásnak megfelelően egy ponton rendőrségi útzárral találkoztunk. Az útzár másik oldalára csak gyalogosan lehetett átmenni, ahol néhány dévényi lakossal együtt vártuk, hogy megérkezzen az a katonai teherautó, amellyel a civileket szállítják a városrészbe. A folyó az út szélénél hullámzott.
Körülbelül húszpercnyi várakozás után megérkezett a teherautó. A vezetőfülke még szabad helyeinél elsőbbséget élveztek a nők és a gyerekek. A férfiaknak a ponyvás plató maradt, így jutottunk be hétfő este sötétben, esőben Dévénybe.
Két dévényi lakos készségesen útba igazított minket, hogy milyen irányba induljunk, ha a megáradt folyót keressük. Búcsúzóul az egyikük megjegyezte:
Óvatosan!
Az általunk bejárt utcákon a megáradt folyó mentén mobilgáttal, elöntött útszakasszal, valamint megkülönböztető mellényt viselő, a vízpartot kézi lámpákkal pásztázó személyekkel találkoztunk.
Az élet nem állt meg a városrészben, a dévényiek kutyát sétáltattak, beszélgettek, de a kijutás módja újra emlékeztetett a rendkívüli helyzetre: a templom előtti téren felszálltunk a katonai teherautóra, és a végig segítőkész egyenruhások visszavittek kiindulási pontunkhoz.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)