Olaf Scholz Asztanában, a kazah fővárosban beszélt arról, hogy Németországnak kiemelten fontos a közép-ázsiai térség, valamint az ottani országokkal való gazdasági együttműködés. Bár a régió országai szoros kapcsolatot ápolnak Oroszországgal és Kínával, nyitnának Európa felé, a Nyugatnak pedig nagy szüksége van az ottani nyersanyagokra.
Olaf Scholz német kancellár kedden „Németország stratégiai céljának” nevezte a közép-ázsiai köztársaságokkal való kapcsolatok elmélyítését, miközben folytatta kazahsztáni látogatását egy regionális csúcstalálkozóra.
Soha korábban nem volt ilyen szoros a csere a társadalmaink között - és ez folyamatosan növekszik: politikailag, gazdaságilag és kulturálisan. Ezt szeretnénk folytatni és tovább fokozni. Különösen a globális bizonytalanság idején van szükségünk szoros, bizalommal teli nemzetközi partnerekre
– mondta a kazah fővárosban, Asztanában. Scholz egy évvel ezelőtt, az öt közép-ázsiai országot tömörítő első csúcstalálkozón stratégiai partnerséget hozott létre Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök azt mondta, hogy az energiaágazatban folytatott együttműködés „kulcsszerepet” játszik a Németországgal való kapcsolatokban. Felkérte a német vállalatokat, hogy vegyenek részt az országában található ritkaföldfém- és más lelőhelyek feltárásában, valamint az akkumulátorok gyártásához nélkülözhetetlen lítium kitermelésében.
Bár az öt ország – mind volt szovjet tagköztársaság – szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, a nyugati országokkal is igyekeznek javítani a kapcsolataikat, hogy csökkentsék függőségüket a hatalmas szomszédtól. Az öt országnak együttesen alig 80 millió lakosa van, valamivel kevesebb, mint Németországnak. Területük azonban nagyjából az egész Európai Unió területének felel meg.
Az elmúlt évtizedekben Németország nagyrészt figyelmen kívül hagyta a régiót a két közeli nagyhatalomhoz, Kínához és Oroszországhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatok javára.
Kazahsztán Németország harmadik legfontosabb kőolajszállítója, emellett urán-, vasérc-, cink-, réz- és aranytermelő. Az országot potenciális partnernek tekintik a megújuló energiákból nyert hidrogén előállításában is, amelyet a jövő potenciális éghajlatbarát üzemanyagaként tartanak számon – írja az MTI.