„Azt tervezték, hogy a választások után destabilizálják a kormányt” – szögezte le a venezuelai belügyminiszter, miután külföldieket vettek őrizetbe. Madrid és Washington cáfolta részvételét bármilyen puccskísérletben, bár külföldön sokan vitatják a július végén megrendezett elnökválasztás legitimitását.
A hatóságok három amerikai, két spanyol és egy cseh állampolgárt tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy multinacionális összeesküvés keretében terveztek „erőszakos cselekményeket” a kormány helyzetének megrendítésére – jelentette ki kategorikusan a venezuelai belügyminiszter.
Diosdado Cabello bizonyítékokkal nem támasztotta alá állítását, ehelyett sajtótájékoztatóján nagyszámú lőfegyver előtt pózolt, amelyek közül négyszáz szerinte az Egyesült Államokból származik. Való igaz, hogy Washington az ellenzéki Edmundo Gonzálezt tartja a július 28-án megrendezett – amerikai értelmezésben szó szerint „megrendezett” – elnökválasztás győztesének. A hivatalos caracasi eredményhirdetés azonban ismét Nicolás Madurót, az egykori buszsofőrt és szakszervezeti vezetőt nyilvánította elnöknek.
Maduro 2013 óta vaskézzel irányítja az országot. Ez idő alatt több mint 6,1 millió venezuelai menekült el hazájából. Az elnök politikai riválisát is távozásra késztette. Edmundo González ellen elfogatóparancsot adtak ki, ezért az Spanyolországban kért politikai menedékjogot.
Nemzetközi szervezetek követelték a választási jegyzőkönyvek közzétételét, ez azonban elmaradt.
Átláthatóság hiányában az Európai Unió sem ismerte el a választási eredményeket, sőt újabb venezuelai menekülthullámra figyelmeztettek.
A kilátásba helyezett szankciókat Magyarország némi késéssel támogatta – a külügy szerint azért, mert először áttanulmányozták a Venezuelából érkezett jelentéseket, és csak utána csatlakoztak az EU közös állásfoglalásához.
„Tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya kapcsolatban áll ezzel a művelettel” – utalt a venezuelai belügyminiszter az állítólagos puccskísérletre, amelynek bizonyítékát az amerikai fegyverekben látta.
Két spanyol állampolgárt nemrégiben tartóztattak le Venezuela délnyugati részén, Puerto Avacuchóban – közölte Cabello. Spanyolország erre válaszul nyomatékosan visszautasította, hogy részt vett volna egy Venezuelát destabilizáló műveletben – közölték spanyol külügyi források.
A venezuelai belügyminiszter szerint az amerikaiaknak és a cseh állampolgárnak is köze volt a feltételezett államcsíny előkészítéséhez, amiben – szavai szerint – az amerikai és spanyol hírszerzés, továbbá Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető is érintett.
Francia és Kelet-Európából érkezett zsoldosokkal léptek kapcsolatba, hogy katonai hadműveletben próbálják megtámadni hazánkat
– mondta Diosdado Cabello, de ezt az állítását sem támasztotta alá.
A bejelentés után Washington közölte, hogy az „amerikai hadsereg egyik tagját” őrizetbe vették Venezuelában, rajta kívül pedig tudomásuk van két másik letartóztatott amerikairól. A Maduro megbuktatására irányuló összeesküvés vádját a State Department „határozottan hamisnak” nevezte.
Madrid ezzel szemben több információt kért. A spanyol nagykövetség felvette a kapcsolatot a venezuelai kormánnyal, és engedélyt kért a foglyok meglátogatására, hogy ellenőrizzék személyazonosságukat és állampolgárságukat, illetve hogy pontosan tisztázzák a vádak jellegét.
A baloldali venezuelai kormány korábban is gyakran vádolta azzal az Egyesült Államokat, hogy megkísérel beavatkozni a dél-amerikai ország belügyeibe, a hatalom megdöntésének vagy szabotálásának szándékával.
A feszültség a júliusi elnökválasztás után még inkább kiéleződött, miután kimenetelét sem Washington, sem Madrid nem ismeri el.
(Borítókép: Diosdado Cabello, a nemzetgyűlés képviselője beszél 2024. augusztus 17-én Caracasban. Fotó: Alfredo Lasry R / Getty Images)