A keddi robbantások után újabb támadás történt Libanonban, ezúttal walkie-talkie-k felrobbanása követelte legalább tizennégy ember halálát, és több százan sebesültek meg. Információk szerint az izraeli titkosszolgálat, a Moszad helyezte el a robbanóeszközöket a kommunikációs eszközökben.
Újabb kommunikációs készülékek robbantak fel szerdán Libanonban, legkevesebb tizennégy halálos áldozatot és legkevesebb 450 sebesültet követelve, miután előző nap 12 ember meghalt, csaknem 2800 pedig megsebesült személyhívók felrobbanásakor − közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.
A libanoni hírügynökség korábban még három halálesetről számolt be, ezek az ország keleti részén található Bekaa-völgyben történtek.
Szemtanúk szerint felrobbant több walkie-talkie az ország déli részének különböző pontjain és Bejrút déli peremkerületeiben is. Szúr (Türosz) kikötővárosból is jelentettek hasonló eseteket. Az egyik robbanás egy olyan ember temetésén történt, aki az előző nap halt meg egy hasonló robbanásban. Egy biztonsági forrás szerint − amit a Reuters hírügynökség idézett − több száz készülék robbant fel szerdán is.
A libanoni Vöröskereszt az X-en közölte, hogy 130 mentőcsapattal reagált a különböző területeken történt több robbanásra.
A Libanonban jelentős befolyással rendelkező Hezbollah síita milícia öt hónapja szerezte be a walkie-talkie-kat, nagyjából egy időben azokkal a személyhívókkal, amelyekből az előző nap több ezer felrobbant − közölte egy biztonsági forrás. Egy magas rangú libanoni tisztségviselő és egy másik forrás is azt állította, hogy a Moszad izraeli külföldi hírszerző szolgálat helyezett el robbanóanyagot a készülékekben.
„Ennek az agressziónak meglesz a külön büntetése, illetve megtorlása”
− hangoztatta Hasem Szefeiddín, a Hezbollah végrehajtó tanácsának elnöke egy temetésen. Szefeiddín úgy fogalmazott, hogy „új konfrontációra kell készülni az ellenséggel”.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán független vizsgálatot követelt a robbanások kivizsgálására. Türk hangsúlyozta, hogy több ezer személyhívó egyidejű felrobbantása anélkül, hogy tudni lehessen, hol és kinél vannak a készülékek, a nemzetközi emberi jogokat és feltehetőleg a nemzetközi humanitárius jogot is sérti.
„Független, alapos és átlátható vizsgálatra van szükség a tömeges robbanások körülményeinek kivizsgálására, valamint felelősségre kell vonni azokat, akik ezt elrendelték, illetve végrehajtották” − tette hozzá.
António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivőjén keresztül a lehető legnagyobb önmérsékletre intette az érdekelt feleket a helyzet további elmérgesedésének elkerülésére. Hangsúlyozta egyúttal, hogy nem szabad civil felhasználású tárgyakat fegyverként bevetni.
A felrobbant rádiótelefonok Reuters által vizsgált képein egy „ICOM” és „Made in Japan” feliratú belső panel látható. A cég honlapja szerint az ICOM egy japán székhelyű rádiótávközlési és telefonos vállalat.
A vállalat közölte, hogy az ICOM kézi rádió több modelljének gyártását is beszüntették, köztük az IC–V82-es modellét, amely a szerdán Libanonból származó képeken láthatóakhoz nagyon hasonlónak tűnt, és amelyet 2014-ben kivontak a forgalomból.
A kézi rádiókat a Hezbollah öt hónappal ezelőtt vásárolta, nagyjából ugyanakkor, amikor a személyhívókat. Az izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad robbanóanyagokat helyezett el a Hezbollah által használt személyhívókban.
A keddi robbanás halálos áldozatainak száma 12-re emelkedett, köztük két gyermek is, közölte a libanoni egészségügyi miniszter szerdán. A keddi támadásban közel 3000-en sérültek meg, köztük a militáns csoport számos harcosa és Irán bejrúti nagykövete is.
Egy tajvani csipogógyártó tagadta, hogy ő gyártotta volna a csipogókészülékeket. A Gold Apollo azt nyilatkozta, hogy a készülékeket egy BAC nevű, a magyar fővárosban, Budapesten működő cég gyártotta licenc alapján, melyre a magyar kormány azt közölte, hogy biztosan nem Budapesten gyártották a csipogókat.
A Hezbollah válaszcsapást ígért Izrael ellen, aminek hadserege nem kívánta kommentálni a robbanásokat. A két fél a gázai konfliktus tavaly októberi kirobbanása óta folytat háborút, ami a konfliktus eszkalálódását vonhatja maga után, melyben Irán és az Egyesült Államok is részt vesz.
Libanon az elmúlt években egyik válságból a másikba sodródott, beleértve a 2019-es pénzügyi összeomlást és a 2020-as bejrúti kikötői robbantást. A jordán külügyminiszter, Ajmán Szafádi azzal vádolta Izraelt, hogy a Közel-Keleten regionális háború robbanhat ki, ami több fronton is eszkalálódhat.
A Hezbollah el akarja kerülni a totális háborút. De tekintve méreteit, tekintve a civilekre gyakorolt hatását, nagyobb lesz a nyomás egy erőteljesebb válaszlépés érdekében
− mondta Mohamed Hage Ali, a Carnegie Közel-Keleti Központ munkatársa.
A Hezbollah azt nyilatkozta, hogy továbbra is támogatni fogja a Hamászt a Gázai övezetben, és Izraelnek meg kell várnia a választ a csipogós „mészárlásra”, amelynek következtében a milícia harcosai és civilek sebesültek meg.
A Reutersnek több forrás is elmondta, hogy az összeesküvés több hónapja készülhetett. A gázai háború kezdete óta a Hezbollah és a Hamász parancsnokai és vezetői ellen elkövetett merényletek sorát követte, és ezekért Izraelt okolják.
(Borítókép: Készülékek robbantak fel Libanonban 2024. szeptember 18-án. Fotó: Mahmoud Zayyat / AFP)