Annak ellenére, hogy Svédországból idén többen vándorolnak ki, mint be, a 2022-ben alakult kormány többszörösére akarja növelni a hazavándorlók támogatását. Szakértők szerint az intézkedés pénzkidobás, és amellett, hogy rossz üzenetet küld, értelmetlen is.
A 2015-ös migrációs válság során Svédországban volt a legmagasabb az egy lakosra jutó menedékkérelmek száma az Európai Unióban, és bár ez a szám kilenc évvel később jócskán lecsökkent, az új kormány ösztönözni szeretné a bevándorlókat a hazatérésre. Az eddigi 10 ezer koronás, nagyjából 350 ezer forintos hazatérési támogatást többszörösére emelnék, így azok a bevándorlók, akik visszatérnek szülőhazájukba, akár 12 millió forintnyi összeghez is juthatnak.
A kormány szerint innovatív, egyes szakértők szerint azonban pazarló intézkedés a jelenleg hatalmon lévő koalíció szélsőjobboldali tagja, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták nyomására született meg. A pártegyüttállás létrejötte után ugyanis Ulf Kristersson miniszterelnök megígérte Jimmie Akessonnak, hogy küzdeni fog az illegális bevándorlás és a bűnözés ellen.
Ez egy olyan politikai lépés volt, amelyet a választást megnyerő Mérsékelt Pártból, kereszténydemokratákból és liberálisokból álló szövetségnek muszáj volt megtennie, ugyanis szükségük volt a második helyezett SD-re ahhoz, hogy többséget szerezzenek.
A szóban forgó segélyt 1984 óta igényelhetik meg olyan menekültek, akik haza kívánnak térni Svédországból, ám eddig nem nagyon éltek vele, tekintve, hogy az északi állam nagyon befogadó volt a migránsokkal szemben. Emellett az igénylés sem a legegyszerűbb, tavaly például hetvenen szerettek volna élni a támogatással, azonban csak egy személy jutott ténylegesen hozzá. A kormány javaslata a drasztikus emelés mellett eltörölné azt a felső korlátot is, miszerint a családok maximum 40 ezer koronáig igényelhetik meg a támogatást.
A kormánypárt tavaly egy előzetes vizsgálatot rendelt meg a 2026-ban hatályba lépő rendelettel kapcsolatban, ám az épp a várt eredmény ellenkezőjét mutatta ki: az intézkedés amellett, hogy nem ösztönzi a migránsok hazatérését – idén ugyanis 16-ezer, a Közel-Keletről, Közép-Ázsiából és Afrikából érkező bevándorló hagyta el magától Svédországot – még hátráltatja is az érkezők beilleszkedését.
Az üzenete ugyanis az, hogy a menedékkérőket nem látják szívesen Svédországban, ami miatt kevésbé akarnak a társadalom részévé válni, valamint a munkaerőpiacon sem lesznek olyan aktívak.
Az ENSZ menekültügyi szervezetének északi és balti országokért felelős munkatársa, Annika Sandlund szerint mindegy, hogy mekkora összeget kapnak egyes bevándorlók, ugyanis ők a hazájuk háborús helyzete miatt semmi pénzért nem térnének vissza oda. Szerinte a segély megemelésére fordított pénzt inkább munkahelyi támogatásra vagy integrációt segítő nyelvoktatásra kéne fordítani.
Az utóbbi időben Svédország rákapcsolt a bevándorlást támogató politikájának megfordítására. Két nappal ezelőtt Johan Forssell, a Mérsékelt Párt tagja és az ország bevándorlási minisztere bejelentette, hogy ezer új férőhelyet akar kialakítani a kitoloncolási központokban, valamint meg akarja gyorsítani a menekültjogi eljárásokat, hogy a kérelem beadása után a lehető leghamarabb szülessenek döntések – írja a 24.hu.