Egy tanulmány szerint az ukránok 54 százaléka szenved poszttraumás stressz-szindrómában, ráadásul jelentős részüknek súlyos az állapota. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint Ukrajna lakosságának többsége háború okozta szorongást élhet át, mely súlyos egészségügyi tüneteket okoz. A BBC nemrég utánajárt annak, hogyan küzd meg Ukrajna ezzel a kihívással.
A mentális problémákkal küzdő ukránok aránya óriási, és egyre csak nő: 2023 óta megduplázódott a mentális egészségügyi problémákra panaszkodó betegek száma – írja a BBC.
Marija Ivascsenko férje, Pavlo éppen azon a napon jelentkezett önkéntesnek, amikor Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát. A férfi hat hónappal később meghalt, amikor az ukrán erők ellentámadásba lendültek Herszon térségében, így Marija egyike lett annak a több százezer ukránnak, aki elvesztette szeretteit a háborúban.
Hogy megbirkózzon a gyászával, Marija az „Élve. Igaz szerelmi történetek” nevű önkéntes csoport által szervezett terápiás órákra jár.
A foglalkozásokon az elesett harcosok özvegyei és édesanyái fejezik ki érzéseiket, és festéssel keresnek vigaszt, lezárást. A festményeiket aztán szerelmük írásos történeteivel kísérik.
Marija szerint a festészet segít feldolgozni azokat az emlékeket és pillanatokat, amelyeket az emberek félnek újra átélni. „Teljes a bizalom. Senki sem ítélkezik feletted, akár nevetsz, akár sírsz” – számolt be élményeiről.
„Feltétel nélkül megértenek téged. Semmit sem kell megmagyarázni. Nem véletlenül az a neve, hogy »Élve«. Visszatértünk az életbe. Ez a projekt sokunkat kihúzott a szakadékból” – tette hozzá a gyászoló nő.
Az „Élve” alapítója, Olena Szokalszka szerint eddig több mint 250 nő kapcsolódott be a projektjébe, és körülbelül háromezres várólista van jelenleg. Olena elmondása szerint a festmények általában olyan jeleneteket ábrázolnak, amelyek a nőket a szeretteikkel együtt töltött időkre vagy álmaikra emlékeztetik. Néhányan saját magukat vagy a férjüket festik meg – tette hozzá.
Nagyon gyakran angyalokat festenek, családjukat vagy gyermekeiket angyalként ábrázolják. Ezek a festmények az eddigi életük végét és egy új élet kezdetét jelzik
– osztotta meg a BBC-vel.
A gyász traumáján kívül a háború veszélye és bizonytalansága ukránok millióit érintette. Anna Sztativka ukrán pszichoterapeuta elmagyarázta, hogy amikor háborúk kezdődnek, az emberek elveszítik a biztonságot és a stabilitást – az alapvető emberi szükségleteket.
„Amikor ez a két alapvető erőforrás nagyon hirtelen eltűnik, az nagy stresszt okoz” – mondta. Olyan helyzetekben, amikor a háború tartósan fennáll, ez krónikussá is válhat, olyan tünetekkel, mint a szorongás, a depresszió, az apátia, az álmatlanság, a koncentráció hiánya és a memóriazavarok.
„Nem lehet sokáig ebben a hiperkészültségi állapotban maradni” – mondta Sztativka, hozzátéve, hogy ennek következményei vannak az emberek mentális és fizikai egészségére. „Tehát általában ez történik az ukrán társadalommal” – állapította meg.
A kutatások és statisztikák azt mutatják, hogy a mentális problémákkal küzdő ukránok aránya óriási, és egyre csak nő. Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint 2023 óta megduplázódott a mentális egészségügyi problémákra panaszkodó betegek száma, a piackutatási adatok pedig azt mutatják, hogy az antidepresszánsok eladása 2021 óta csaknem 50 százalékkal ugrott meg.
A The Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint az ukránok 54 százaléka szenved poszttraumás stressz-szindrómában. A súlyos szorongás 21 százalékukra, a magas szintű stressz pedig 18 százalékukra jellemző.
Egy másik, 2023-ban végzett tanulmány szerint az ukránok 27 százaléka érezte magát depressziósnak vagy nagyon szomorúnak, szemben a 2021-es 20 százalékkal, az Oroszország teljes körű inváziója előtti évben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint Ukrajna lakosságának többsége háború okozta szorongást élhet át.
Ennek különböző tünetei lehetnek. Van, aki szomorúságot, van, aki szorongást él át, van, akinek alvási nehézségei vannak, van, aki fáradtságot érez. Néhányan egyre dühösebbek. Vannak, akiknek megmagyarázhatatlan szomatikus szindrómáik vannak, legyen az csak fájdalom vagy rossz közérzet
– mondta a WHO ukrajnai képviselője, Jarno Habicht.
Habicht szerint Ukrajna előrelépéseket tett az akut válság kezelésében és a mentális egészséggel kapcsolatos szovjet korszakbeli megbélyegzés leküzdésében. Azt mondta, hogy a háború első hónapjaiban a mentális egészségnek kiemelt szerepet tulajdonítottak.
Ukrajna elkezdett beszélni a mentális egészségről, és azt hiszem, ez valami olyan egyedülálló dolog, amit nem sok helyen láttunk
– mondta Habicht.
Ukrajna first ladyje, Olena Zelenszka a „Hogy vagy?” elnevezésű mentális egészségügyi kampány élére állt, és ő tartotta a „First Ladies and Gentlemen” harmadik csúcstalálkozóját is, amelynek középpontjában a mentális egészség állt a háború idején. Ennek társszervezője Stephen Fry brit műsorvezető, író és mentális egészségért küzdő aktivista volt.
A BBC Ukrainecast című műsorának adott interjújában Fry „sürgős válsághelyzetnek” nevezte az Ukrajnával szemben álló mentális egészségügyi kihívásokat, de azt is elmondta, hogy lenyűgözte, amit Ukrajna tesz a probléma megoldása érdekében.
„Számomra rendkívüli, hogy Ukrajnában erről beszélnek” – mondta Fry. „Ez minden bizonnyal Ukrajna egyik erőssége. Az a nap, amikor az oroszok elkezdenek beszélni a katonáik mentális egészségéről és a köztük lévő válságokról, az lesz az a nap, amikor eltávolodik attól a totalitárius borzalomtól, amelyben jelenleg úgy tűnik, hogy elmerült” – tette hozzá.
Anna Sztativka pszichoterapeuta szerint az ukrán társadalom többek között úgy reagált a háború okozta traumára, hogy összefogott. Elmondása szerint az emberek sokkal segítőkészebbek lettek egymás iránt, és sokkal udvariasabbak, még a nyilvános helyeken is.
Az emberek többet beszélgetnek a szomszédokkal. Nagyon sokan önkénteskednek, adakoznak, próbálnak segíteni egymásnak. Ez nagyon stabilizáló tényező. Sokkal több bizalmat látunk egymás iránt, sokkal több empátiát
– mondta a szakértő.
Marija Ivascsenko most négy gyermeket nevel egyedül. De újra mosolyog, még ha néha könnyek között is. Üzeni azoknak, akik a veszteségükkel küzdenek: „Ne féljetek beszélni az emberekkel. Lépjetek ki a buborékotokból. Ne legyetek egyedül”.
„A legfontosabb dolog, hogy ne adjátok fel, és ne gondoljátok, hogy egyedül vagytok a világon, vagy hogy senki sem törődik veletek. Ó, dehogynem, törődnek” – mondta. „A férjeink nem azért mentek a háborúba, hogy mi itt üljünk és sírjunk, hanem azért, hogy továbblépjünk, hogy tovább éljünk” – tette hozzá.
A lap szerint a háború hatásait még generációk fogják érezni az országban, de az ukránok már most keményen dolgoznak a trauma feldolgozásán.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folymatosan követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Donyeck 2024. szeptember 17-én. Fotó: Anton Shynkarenko / Reuters)